Szakértőnk válaszol

Az űrlap beküldése a Mollom adatvédelmi irányelveinek elfogadását jelenti.
Alföldi külterületen építendő tanyánk vízellátásához arzéntalanítani kell a kútvizet (határérték több mint kétszerese). Az arzéntalanítóból kiürülő visszamosott arzénes vizet egy háromkamrás biológiai szennyvíztisztítóba akarjuk vezetni, ahonnan a szennyvíz folyékony része a fásított, bokrosított díszkert részben lenne felszín alatti hosszú csőn keresztül elszivárogtatva, az iszap pedig szippantva lenne időközönként. Veszélyes-e ez az arzén miatt? Van-e jobb megoldás?

Műszaki dokumentáció alapján lehet érdemi szakvéleményt adni. Amennyiben gyümölcsöst öntöznek vele, és a terménnyel kereskedni, vendéglátó ipari tevékenységet kívánnak folytatni,  szerintem NÉBIH állásfoglalását lenne célszerű kikérni. A kezelésből visszamaradó iszapot, annak arzén-tartalmától függően lehet elhelyezni hulladéklerakóban, vagy mezőgazdasági területen:  50/2001. (IV. 3.) KORM. RENDELET A SZENNYVIZEK ÉS SZENNYVÍZISZAPOK MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉS KEZELÉSÉNEK SZABÁLYAIRÓL. Az arzéntartalom nem haladhatja meg a 15 mg/kg  koncentrációt.


A motorolajok tartalmaznak-e PCB-t? Szájba kerülve, azonnal kiköpve, majd kiöblítve okozhat-e egészségkárosodást?

1) PCB-t nem tartalmaznak a motorolajok! Ne vegye senki szájba, hisz számos más egészségkárosító anyag van benne.

Azt, hogy mennyire káros szájba véve, kiköpve én nem tudom pontosan, de érdemes megkérdezni az OKBI ETTSZ-t: http://www.okbi.hu/index.php/hu/ettsz

2)PCB-t évtizedekkel ezelőtt a transzformátorokban használtak. Ezek szervezett összegyűjtésére és elégetésére intézkedéseket foganatosítottak.


Parabén tartalmú Fa testápolót vásároltam (apróbetüjét otthon olvastam el). Mennyire kockázatos a használata naponta egyszer egy gyűszűnyit?

Szakértőink válaszai:


1.


A parabéneket nagyon rég óta, széles körben használják kozmetikumokban és testápolási termékekben, továbbá gyógyszerek, élelmiszerek, textilek, ragasztók és sok más háztartási termék tartósítására, a baktériumok és gombák elszaporodásának megakadályozására.


Hosszú ideig teljesen biztonságosnak tekintették a parabének alkalmazását, a szigorú kozmetikai, élelmiszer- és gyógyszeripari követelményeknek megfeleltek, mellék-vagy káros hatását sohasem tapasztalták.  Az utóbbi években végzett állatkísérletek adatai szerint a viszonylag nagy dózisban (0.1, 1.0 %) adagolt metil- ill. butil parabén a kísérleti patkányok heréiben és a nemi hormonok koncentrációjában okozott elváltozást. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal megállapította, hogy a metil- és etilparabének napi 1000 mg/testtömeg kg dózisban megfigyelhető káros hatást nem okoznak. Tekintve hogy a  toxikus  hatások megjelenésében a dózisnak meghatározó szerepe van, a hatás a dózis függvénye, ezért a napi gyűszűnyi mennyiséget, bizton állíthatom, nyugodtan használhatja.


2.


Én nagyon nem javaslom senkinek parabén tartalmú kozmetikum használatát.

Azt hogy melyik parabén mennyire veszélyes megtalálja itt: http://www.kockazatos.hu/anyag/parab%C3%A9nek

illetve itt: http://www.levego.hu/kapcsolodo_anyagok/mit_keruljunk_a_kozmetikumok_es_a_tisztalkodasi_szerek_vasarlasa_soran

eszerint a propil- és butil-parabén problémásabb.


Megközelítőleg fél éven át, napi 8-10 órát tartózkodtam egy olyan helyiségben, ahol feltehetőleg fehér (?) színű azbeszt szalaggal betekert fűtés cső vonul végig az egyik fal mentén. Piszkálva nincs, ellenben fűtővíz kering benne. Enyhén bojtosnak ítéltem meg az állagát. Két kérdésem volna: #1 - A veszélyes szövet szakszerű eltávolítására létezik-e valamilyen állami, vagy EU-s pályázat, illetve segély?

Szakértőink válasza:

1.
Az Ön által említett fehér színű szalaggal betekert, fűtés cső nagy valószínűséggel fehér azbesztet tartalmaz, persze ezt így látatlanban csak feltételezni lehet. Az azbeszt veszélyt akkor jelent, amikor mállás, törés következtében azbeszt szálak kerülnek  a levegőbe. Az enyhén bojtosnak talált állapotról nem tudok mit mondani. Ha az valóban mállás következménye, akkor ki kell cserélni a sérült szakaszt. Erre szakembereket kell felkérni, akik megfelelő módon azbeszt-mentesik a sérült szigetelő-szakaszt.  Pályázati lehetőségeket érdemes igénybe venni!

2.

Ha azbeszt akkor mentesíteni szükséges:

Azbesztmentesítő Szövetség tagok pl. meg tudják nézni:
http://www.helyicivil.hu/r/magyar-azbesztmentesitok-szovetsege-budapest/kornyezetvedelmi
http://www.dunamenti.hu/Szovetsegi-tagsagok/45/

Persze simán lehet valamilyen üveg vagy kőgyapot is.


Eltört egy tömbházbeli kétszobás lakásban egy higany tartalmú lázmérő. Mi a teendőm? Milyen erős lehet a mérgezés, ha esetleg nem tudtam teljes egészében összeszedni a higany golyócskákat.

http://www.medicor.hu/magazin/index.php?kod=dmodul_hirek_showt&id=177&portal


A belélegzett higanygőz a legveszélyesebb, hiszen tüdőn keresztül a belélegzett mennyiség 80%-a felszívódik, és a véráramon keresztül az agyban, vesében, májban és más szervekben lerakódik.


Mi a teendő, ha összetörik a lázmérőnk?


 Először is:  TILOS FELPORSZÍVÓZNI, MÉG ÚN. HEPA SZŰRŐS PORSZÍVÓVAL SEM!


Ez az első szabály, hiszen a felszívott mennyiség a porszívón keresztül porlasztva azonnal a levegőbe jut.


Teendőink:


  1. A kiömlött higany azonnal párologni kezd, ezért mielőtt nekikezdünk a higany feltakarításának, nyissunk ablakot. Ne engedjünk senkit be a szobába. A törött hőmérő környékére mezítláb vagy zokniban ne lépjünk, hiszen így széthordjuk az egész lakásban; legjobb, ha olyan papucsot húzunk, amelyet utána el fogunk tudni dobni. Tilos hozzá érni és igyekezzünk ne közel hajolni a higanycseppekhez, hogy minél kevesebb higanygőzt lélegezzünk be.

  2. Húzzunk gumikesztyűt. Egy fehér papírlappal görgessük össze a higanycseppeket (ahogy két csepp találkozik, azonnal eggyé válnak, melyhez következő cseppet görgethetünk) valamint szedjük össze az összetört lázmérő darabjait is, és mindezt gyűjtsük egy zárható edénybe.

  3. A legközelebbi patikában vásároljunk kénport. A maradék, szabad szemmel nem látható higanycseppek semlegesítéséhez a kénporral szórjuk be az összetört lázmérő helyét, majd terítsük le újságpapírral és hagyjuk állni egy kis ideig. A higany ekkor a kénnel egyesülve higany-szulfidot alkot, amely már nem veszélyes. Az így keletkező szürkés anyagot seperjük össze, és szintén helyezzük egy zárható edénybe. Legvégül tiszta vízzel mossuk fel. A felmosórongyot szintén dobjuk ki a felmosás után.

  4. Pár napig folyamatosan szellőztessünk, és utána is néhány hétig rendszeresen, ez alatt az idő alatt pedig próbáljunk meg ne tartózkodni huzamosabb ideig a helyiségben.

  5. Az összegyűjtött higanyt és higany-szulfidot veszélyes hulladékként kell kezelnünk. A lezárt tégelyt ne dobjuk a szemétbe, hanem adjuk le a legközelebbi veszélyes hulladék gyűjtő telepen.

 


Budapesti veszélyes hulladék gyűjtő telepek nyitvatartása:


Hétfőtől-péntekig: 10-18 -ig


Szombaton: 8-14 -ig


 


CÍMEK:


III.kerület:  Testvérhegyi út 10/a


IV. kerület: Ugró Gyula sor 1-3


IV.kerület: Zichy Mihály u. - Istvántelki u.sarok


VIII. kerület: Sárkány u. 5


IX.kerület: Ecseri út 9


X. kerület: Fehér köz 2


XI. kerület: Bánk Bán u. 8-10


XIII. kerület: Tatai u. 96


XIV. kerület: Füredi út.74


XV. kerület: Károlyi S. u. 119


XV. kerület: Zsókavár u. végén


XVI. kerület: Csömöri u. 2-4


XVII. kerület: Gyökér köz  4


XXI. kerület: Bajáki Ferenc u. 86


 


A településen,ahol élek kábelt égetnek a kályhában, hogy a rezet, ill.más szinesfémet eladják.Önkormányzat,polgármester,megyei víz-és környezetvédelmi hivatal nem lép semmi érdemit. Az adott háztól kb.70 m-re lakunk légvonalban."Okosan" csinálják az égetést. Van őrszem, szélben, esőben gyújtják el ,hogy ne lehessen észrevenni, honnan jön a füst, hajnalban vagy késő este gyújtják be, amikor már nem jön ki a hivatalból senki... A fél falut zavarja, a másik fele lekötelezettje a lomisnak. Hova lehet fordulni, aki érdemileg lép? 1 és 4 éves gyermekeimre és ránk jelent ez valamilyen egészségügyi kockázatot? A fiamnál autisztikus tüneteket diagnosztizáltak. Okozhat ez ilyen idegrendszeri problémát? (Problémamentes terhesség, nemdohányzó, sportos, egészséges nő vagyok, a felmenőink között senkinek nem volt semmi a kórtörténetében, ami ezt kiválthatta volna. Belegondolni sem merek,hogy ez esetleg a kiváltó ok (kémiai hatás). A bűz sokszor elviselhetetlen...

Az illegális hulladékégetés humán- és környezet-egészségügyi kockázatairól az ÁNTSZ honlapján részletes ismertető található.


https://www.antsz.hu/felso_menu/lakossagi_tajekoztatas/kozegeszsegugy/kornyezet_egeszsegugy/hulladek


A hatósági intézkedés az önkormányzat, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek, a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervei illetve a  kistérségi népegészségügyi intézetek kezében van.


Valóban, a kábelégetés során rengeteg káros anyag, az oldalon is szereplő PAH-ok, PCB-k és dioxinok keletkeznek.

Aki kábelégetést tapasztal, az hívja ki a rendőrséget!


Hajfestéssel kapcsolatban lenne kérdésem, 1 éve keresem azt a megoldást, ami a legkevésbé káros... Kérdéseim a következők lennének: A henna és indigó port - amennyiben nincs feltüntetve rajta, hogy bio - mennyire veszélytelen, vagy veszélyes használni? A henna és indigó, amit használtam az elmúlt évben 100% por, ez van a csomagolásán, semmi egyéb, és ezért vannak kétségeim a minőségét illetően. Ez idáig a hennáról általában csak jó dolgokat olvastam, de az EWG közepesen káros összetevőnek minősíti allergizáló és immunrendszer gyengítő hatása miatt. Valóban árthat is a henna? Ha a hennaporhoz sodium picramatet is kevertek, az mennyire káros? Azt találtam ugyanis valahol, hogy ez a sodium picramate szintetikus anyag, olyan mint a ppd, és hennával keverve, mivel nem tud eloxidálódni, rosszabb, mintha vegyszeres festéket használnánk. Ebből mi az igazság? Kémiai festékek közül Essensityvel kacérkodom, ha nem tudok dülőre jutni henna-ügyben. Essensity összetevőit szeretném még, ha segítene valaki kielemezni. Önmagukban, illetve egymás társaságában mennyire veszélyes összetevők? Krémes szín előhívója: Aqua, Hidrogén peroxid, Cetearyl Alkohol, Ceteareth-20, Isopropyl Myristate, Cera Alba Etidronic Acid, Disodium Pyrophosphate, Potassium Hydroxide, Sodium Benzoate.

A Wikipédia szerint Afrika szubtrópusi területein, Dél-Ázsiában őshonos henna növényben (a megszárított, finomra őrölt levelében) található festő hatású anyag (lawsone, C10H6O3) a bőrt, hajat, és egyéb fehérje tartalmú anyagot (gyapjú, selyem) narancsvörösre színezi. 


Az indigó  ugyancsak szerves vegyület (C16H10N2O2), amelyet indigócserjéből nyernek. Ma a felhasznált indigó túlnyomó többsége szintetikus.


Mindkét anyag – mint általában a természetes anyagok, a só, a cukor, zsír, alkohol stb. – akkor okozhat mellékhatásokat, ha nem a praktikus előírások, ajánlások szerint használják.


Helyesen írja, a beszerzési forrás megfelelőségéről, a forgalmazott termék minőségéről meg kell győződnie. 


Az EWG  (Environmental Working Group www.ewg.org) non profit szervezet sajátos besorolást alakított ki, ezért megállapításait körültekintéssel kell fogadni.


Az Ön által említett sodium picramate  anyag  bizonyos hajfesték-termékekben 0,6% koncentráció alatt nem jelent kockázatot a COLIPA - European Cosmetics Toiletry and Perfumery Association véleménye szerint (http://ec.europa.eu/health/scientific_committees/consumer_safety/index_en.htm). 


A Schwarzkopf termékek családjába tartozó Essensity és az Ön által felsorolt szín előhívók megfelelőségéről a „40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről” szóló  rendelet alapján lehet megbizonyosodni. További tanácshoz talán a www.toxinfo.hu   honlapon keresztül juthat.


Nemrégiben arckozmetikumot vásároltam, és fém (lehet hogy alumínium) tégelyben kaptam meg. Utánvételes áru volt. Kérdésem mennyire oldódik ki a krémmel az aluminium is?

Szakértőnk szerint nem oldódik ki az alumínium.


Tudomásom szerint Magyarországon még sok helyen használnak azbesztcement ivóvíz vezetékeket. Van-e ezek használata, korlátozása, lecserélése szabályozva valahol? (Az azbesztek ismertetésénél nem értem el a honlapjukon jelzett 22 sz. referenciát.) Hol lehetne ellenőriztetni, hogy az ivóvizünk tartalmaz-e azbeszt szennyezést?

Az azbesztcement a múlt század 40-es éveitől kezdődően fokozódó mértékben került felhasználásra ivóvízvezetékek építése során, és a legnagyobb mértékű elterjedését a 60-as és a 70-es években érte el. Jelenleg az országban használatban levő vízvezeték csövek mintegy 50%-ára becsülik ennek elterjedtségét. Az azbeszt felhasználását a 41/2000 (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet tiltotta be. Noha ez a rendelet visszavonásra került, mivel az Európai Unió 2005. január 1-vel betiltotta tagállamaiban az azbeszt tartalmú termékek forgalmazását, a tilalom továbbra is hatályos, azonban nem vonatkozik a már beépített azbesztcement vezetékek további használatára.


Az azbeszt alkalmazására vonatkozó tilalom oka az előállítással és felhasználással összefüggő légúti expozíció egyértelműen bizonyított káros egészségügyi hatása (beleértve a rákkeltő hatást is). Az azbeszt csövekből juthatnak az ivóvízbe azbeszt rostok, de mértékadó fórumok, pl. az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az azbeszt lenyelés útján nem jelent daganatképző vagy más toxikus kockázatot. Ezért sem a WHO Ivóvízminőségi Irányelveiben, sem az Európai Unió vonatkozó irányelvében nincs előírás az azbesztszálak előfordulási koncentrációjára. A WHO útmutatója szerint (Guidelines for drinking water quality, 4. kiadás, WHO, 2011, http://www.who.int/water_sanitation_health/publications/2011/dwq_guidelines/en/) kockázatot esetlegesen az azbesztcsövek vágása során belélegzett por jelenthet.


Határérték vagy egyéb jogszabályi kötelezettség hiányában tudomásunk szerint azbesztvizsgálatot ivóvízből hazánkban nem végeznek.


Tekintettel a fentiekre az azbesztcement csövek egészségügyi indokú azonnali cseréjére nem szükséges. Ugyanakkor az azbesztcsövek elöregedése miatt gyakoriak ezeken a vezetékszakaszokon a csőtörések. Javítások során, az elhasználódott, károsodott azbesztcement csövek cseréjekor ezeket más anyagból készült csövekkel kell helyettesíteni.


Kertemben kb. 60 éves Populus alba áll, amely veszélyes dőlésű a házra. Többször nyesték. Most, amikor a törzsben korhadás van, gyomirtóval kezeltem. A riadalmat keltő jelenség: hirtelen 80 cm-es körzetben gyökérhajtások törtek fel. Tanácsra a törzset beinjekcióztam alul (TAIFUN-nal) sok helyen. - Professzor tanácsa: glifozát kell ezek irtására. Önök szerint?

A glifozát kockázatos anyag. Kert, park kozmetikázására sok országban tilos vegyszert használni, pl: http://www.cbc.ca/news/canada/toronto/story/2008/04/22/pesticide-ban.html.

A glifozát hatásai a kockazatos.hu-n olvashatók.

Ha korhadt fát (már annak leveleit) glifozáttal kezelték, akkor szisztemikus hatása folytán a hatóanyag elindul a gyökere felé, és pusztítja. Ennek következménye, hogy a nyárfa gyökerein lévő alvórügyekből hajtások törnek elő. Ezek körkörös elhelyezkedésűek. Erre valóban szoktak glifozatot javasolni (sarjhajtások ellen 3,5%) ha sok ilyen fáról van szó, de háznál egyszerűbb a kimetszésük, amit pár évig kell gyakorolni.