Anyagok

2,4-D

Általános növényvédő szer kétszikű gyomok ellen, az egyik legszélesebb körben használt gyomirtó szer a világon.A 2,4-D, vietnámi háború „agent orange”-ának az egyik hatóanyaga volt. Bár elhanyagolható akut toxicitással rendelkezik mind orális, dermális, és inhalációs expozícióra nézve, de a hosszútávú hatásai kockázatot jelenthetnek. Hosszú távú vizsgálatok azt mutatják, hogy toxikus a szemre, pajzsmirigyre, vesére, mellékvesére, petefészekre és herére nézve, sőt növelheti a Parkinson kór és a II-es típusú cukorbetegség kialakulásának az esélyeit. A klórfenoxi gyomirtókat az IARC 2B osztályú, lehetség rákkeltő anyagként tartja számon. A 2,4-D károsítja a hormonrendszert.

3-MCPD

A festékgyártásban köztitermék, a cellulóz-acetát oldószere és a dinamit fagyáspont csökkentéséhez is felhasználják. Egy korlátozottan alkalmazható rágcsálóirtóként is be van jegyezve. A 3-MCPD észterek a rákkockázaton túl valószínűleg genotoxikusak is, és károsítják a férfiak szaporodási képességeit..

Akrilamid

Az akrilamid természetidegen, ember által előállított vegyület, mely már az 1950-es évektől kezdve kereskedelmi forgalomban van. Az iparban műanyag, főként a poliakrilamid polimerek gyártására során és a festékgyártásban alkalmazzák, illetve ivóvíz szűrésére is használják. Alkalmazzák eldobható pelenkák, gyógyászati termékek, valamint mezőgazdasági termékek előállítására, így pl. kisebb mennyiségben akrilamidot használnak a cukorrépalé tisztítása során is. Az akrilamid mérgező, valószínűleg rákkeltő, mutagén és irritatív vegyület, mely a szervezetbe kerülve könnyen felszívódik.

Akrilnitril

Színtelen, gyúlékony, mérgező és rákkeltő folyadék. Főként a műanyagipar használja a poliakrilnitril alapanyagaként. Az akrilnitril kis mennyiségben, hosszú időn át belélegezve rákot, elsősorban tüdőrákot okozhat. Az akrilnitril előfordulhat a munkahelyeken vagy a környezetben, ha levegőbe, vízbe, talajba vagy talajvízbe kerül. Közvetlen kitettséget jelenthet például a kipufogógázok belélegzése, vagy a dohányzás, hiszen mindkettő füstjében kimutatták.

Alumínium

A harmadik leggyakoribb elem a Földön (8,13%) és a leggyakoribb fém a földkéregben. A természetben elsősorban kevésbé oldható oxidok és szilikátok, agyagásványok formájában van jelen, így a biológiai rendszerekben csak nyomokban jelenik meg. Bár az alumíniumnak nincs szerepe az emberi sejtműködésben, magasabb koncentrációban toxikus hatást mutat; az alumínium kitettség különösen vesebetegek számára jelent kockázatot. Nagy mennyiségben az alumínium mérgező az idegrendszerre is, mivel megváltoztatja a vér-agy gát működést. Az alumínium lerakódhat a csontokban.

Antimon

Az antimon ősidők óta ismert, üvegszínezéshez is használt elem. A szervezetben hosszú felezési idejű, bioakkumulatív és toxikus ezüstfehér fém. Rosszul vezeti az áramot és a hőt. Nem éghető. Folyamatos körforgásban van a talaj, légkör, felszíni, és felszín alatti vizek között. Az azbeszt korlátozása óta 2-7 százalékban antimon található a gépjárművek fékbetétjeiben. Kis adagban fejfájást, szédülést és depressziót okoz. Nagy adagban gyakori és heves hányáshoz vezet, amely pár napon belül halállal végződhet. Hosszú időn át történő fogyasztása, vagy belélegzése szív-, és tüdőproblémákat, ízületi-, illetve izomfájdalmat, gyomorfájdalmat, hasmenést, hányást, gyomorfekélyt okozhat. Rákkeltő hatása vizsgálatok tárgya.

Arzén

Az arzén mérgező hatása évezredek óta közismert, ám rákkeltő hatása csak az elmúlt évtizedekben vált ismertté.

Aszpartám

Mesterséges édesítőszer, melyet csökkentett kalóriatartalmú élelmiszerek előállításhoz használnak.Mivel az aszpartám édesítő ereje csökken hő hatására, ezért inkább többnyire édesítő tabletták, üdítő italok, rágógumik, joghurtok, gyümölcskészítmények édesítésére alkalmazzák.Egyes tudományosan nem megerősített vélemény szerint az aszpartám összefüggésbe hozható több betegség kialakulásával, egészségügyi kockázattal. Ezen összefüggéseket hitelesen nem bizonyították.

Azbeszt

Az azbeszt természetben előforduló szálas szerkezetű ásvány.Az azbeszttartalmú termékek többségét hő- és hangszigetelésre, tűzálló anyagként használták, illetve tartalmazhatják azbesztcement palatetők épületeken, szigetelések, csomagolások, ipari tömítések, valamint fékbetétek és kuplungtárcsák járművekben. A hosszan tartó azbeszt kitettség növeli a tüdőbetegségek kialakulásának kockázatát. Ezt a kockázatot súlyosbítja a dohányzás. A betegségek tünetei akár évekkel, évtizedekkel később is jelentkezhetnek. Az azbeszt veszélyessége a fajtájától is függ: a legnagyobb egészségügyi kockázatot a kék azbeszt jelenti.

 

Benzoesav, nátrium-benzoát

A benzoesav fehér, szilárd, kristályos anyag. Természetes forrásai egyes bogyós gyümölcsök. A benzoesavat és a nátrium-benzoátot tartósítószerként használják italok, gyümölcstermékek (lekvárok, dzsemek), kovászos pékáru és fűszerek gyártásakor. Hátrányuk, hogy mellékízt kölcsönözhetnek ezeknek az élelmiszereknek. Az ember számára a fő expozíciós források az élelmiszerek, mivel természetesen és mint adalékanyag is tartalmazzák a benzoesavat. Nincsenek az emberi egészségre bizonyítottan káros tulajdonságai, de feltételezik a neurotoxicitását, a légzőszervi toxicitását, illetve a bőr- és érzékszervi toxicitását.