3-MCPD

A festékgyártásban köztitermék, a cellulóz-acetát oldószere és a dinamit fagyáspont csökkentéséhez is felhasználják. Egy korlátozottan alkalmazható rágcsálóirtóként is be van jegyezve. A 3-MCPD észterek a rákkockázaton túl valószínűleg genotoxikusak is, és károsítják a férfiak szaporodási képességeit..

a
Anyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő

3-MCPD

3-klórpropán-1,2-diol, 3-monoklórpropán-1,2-diol,  3-klór-1,2-propándiol

Angol név: Alpha-chlorohydrin, 3-monochloropropane-1,2-diol, 3-chloro-1,2propanediol, 3-chloropropane-1,2-diol
IUPAC név: 3-chloro-1,2-dihydroxypropane
CAS név: 3-chloro-1,2-propanediol
Összegképlet: C3H7ClO2
CAS szám:  96-24-2

R-mondatok:

R26/27/28 Belélegezve, bőrrelérintkezve és lenyelve nagyon mérgező.
R36/37/38
Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat.
R60 Terméketlenséget okozhat.
R21 Káros az anyaggal való bőrkontaktus.
R23/25 Belélegezve és lenyelve mérgező.
R41 Fennáll a komoly szemkárosodás kokázata .

S-mondatok:

S24 A bőrrel való érintkezés kerülendő.
S53 Kerülni kell a kitettséget – használat előtt speciális utasítások beszerzése szükséges.
S26 Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni.
S36 Megfelelő védőruha viselete szükséges .
S39 Szem-/arcvédő szükséges.
S45 Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni.

Tiszta állapotban a 3-MCPD egy relatíve nem illékony folyadék, 114–120°C a forráspontja. Többféle oldószerben oldódik, beleértve a vizet, etanolt és étert. A klórpropanolokhoz tartozó 3-MCPD és 1,3-diklór-2-propanol a klór ionok trigliceridekkel való találkozásakor képződik élelmiszerekben különböző feltételek mellett, az élelmiszergyártás, főzés és tárolás során [1]. Magas hőmérsékletek valamint a só és a zsír együttes jelenléte szükséges az élelmiszerekben ahhoz, hogy a reakció végbemenjen.

A kutatások azt is kimutatták, hogy 3-MCPD észterekből is létrejöhet, azok hőkezelése illetve az emberi emésztés lipáz enzimének aktivitása során. Legelőször savban hidrolizált növényi fehérjékben (Hydrolized Vegetable Protein- HVP) mutatták ki az anyagot, majd ezt követően a HVP-tartalmú szójaszószokban. Valószínűsíthetően azóta van jelen az ételekben, amióta csak főzünk vagy élelmiszert állítunk elő, de csak újabban kezdték az anyagot a tudósok kutatni, mostanra pedig nemzetközi jelentőségű élelmiszer üggyé vált az élelmiszerek 3-MCPD tartalma [2] [3].

A 3-MCPD zsírsavészterek zöme az olajok finomítása – tehát tisztítása és érlelése – során keletkezik. Ilyenkormagas hőmérsékleten történő nyálkásítás, szőkítés és gőzkezelés útján eltávolításra kerülnek a zavaró íz- és szaganyagok. A gőzkezelési folyamatot nevezik dezodorálásnak, vagyis az olaj szagtalanításának. A kezeletlen, természetes állapotban meghagyott étolajok és étkezési zsiradékok csupán csekély mértékben tartalmaznak ilyen maradékokat [8] [11], a különbség 15-20-szoros is lehet [4].

b
Mire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben

A festékgyártásban köztitermék, a cellulóz-acetát oldószere és a dinamit fagyáspontjának csökkentéséhez is felhasználják. Egy korlátozottan alkalmazható rágcsálóirtóként is be van jegyezve a 3-MCPD [5]. 

1978-ban azonosították be, mint élelmiszert szennyező anyagot a HVP-kben és szójaszószokban [4]. Ez az élelmiszergyártás során keletkező nem kívánatos melléktermék szabad (diol) és (zsírsavakkal) észterezett formában is előfordul [16]. Maradékként az ízfokozókkal a kereskedelmi forgalomban kapható számos termékbe belekerülhet, mint pl. fagyasztott készétel, instant leves, snackek és szójaszószok. További termékekben is magas 3-MCPD tartalmat mutattak ki: kenyerek, ízesített krékerek, pirított kekszek, sajtok, fánkok, burgerek, szalámik esetében. Nagy mértékben és leggyakrabban szójaszószokban és pikáns élelmiszer összetevőkben találhatóak meg [2].  

Kis koncentrációkban kimutathatók még bizonyos gabona termékekben, beleértve a malátázott gabonát, magas hőmérsékleten előállíott malátakivonatot (sötét maláta) valamint a hangsúlyos ízű és színű maláta kivonatokat is. Ezeket széles körben felhasználják, így kerülnek a kenyerekbe, reggelire fogyasztott gabona készítményekbe, sörökbe, szószokba és mártásokba [1]. Ivóvízben és csomagolóanyagokban is jelen van [5].

c
Hogyan jut be szervezetünkbe

Döntően különböző élelmiszerek elfogyasztásával kerülhet a szervezetünkbe.

3-MCPD kimutatható a gabonafélékben, tej- és húsféleségekben, szója-termékekben.A gyártási folyamatokon kívül azonban az élelmiszerrel érintkező anyagok is okozhatnak 3-MCPD szennyeződést. Például epi-klórhidrin alapú nedvességtűrő gyantákat tartalmazó virslibelek, tea- és kávéfilterek, és hasonló gyantákat néha az ivóvíz-tisztításban is felhasználnak pelyhesítőként, tehát ivóvízzel is szervezetünkbe juthat. Ugyanakkor ezeknek a forrásoknak a jelentősége feltételezhetően csökken a jobb gyanták elterjedésével [1].

 

d
Milyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre

Vizi környezetre, vízi élőlényekre veszélyes anyag a 3-MCPD.

 

e
Milyen környezeti kockázatokat hordoz

Az IARC felvette a 3-MCPD-t a 2010-2014 közötti periódusban vizsgálandó anyagok közé és azóta 2B, lehetséges humán karcinogén besorolást kapott, a vizsgálatok pedig még tartanak [6] [7]. Több állatkísérletben bizonyult a 3-MCPD rákkeltőnek és genotoxikusnak [19]. A 3-MCPD a férfiak szaporodási képességeit károsítja ezért is használják rágcsálók kémiai sterilizálására [20].

Az észter formájú 3-MCPD tulajdonságai még vitatottak, de a német BfR (Szövetségi Kockázatértékelő Intézet) a CVUA Stuttgart (Kémiai és Állatorvosi Ellenőrző Intézet) álláspontját osztva azon a véleményen van, hogy amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik, feltételezni kell, hogy az emberi szervezet lipázaktivitása az emésztés során toxikológiai szempontból már releváns 3-MCPD-vé alakítja az észterezett 3-MCPD-ket [8-11].A Nestlé Kutatóközpontjában ugyanakkor arra jutottak, hogy az ilyen formában keletkező szabad 3-MCPD mennyisége csekély a szervezet össz 3-MCPD terhelésének tekintetében, mivel a diészterekből csak lassan szabadul fel a 3-MCPD és az észetereknek csupán maximum 15%-a van jelen a gyors felszabadulást megengedő monoészter formájában [16].

In vitro vizsgálatok genotoxicitást, reproduktív toxicitást és karcinogenitást mutattak ki patkányokon végzett kísérletek során [17], ezen in vivo vizsgálatok azonban negatívak voltak a genotoxicitásra egereknél és patkányoknál, amiből kifolyólag a német Szövetségi Kockázatértékelő Intézet (BfR) a 3-MCPD-t in vivo nem tartja genotoxikusnak, az észterezettekre pedig még nem állnak rendelkezésre toxikológiai adatok.Állatkísérletekben sejtburjánzás jelentkezett a vesetubulosokban nagyszámú jóindulatú daganattal együtt, azonban emberekre vonatkozó adat nincs, csak feltételezésekbe lehet bocsátkozni [8] [9] [10] [11]. 

2001-es állatkísérletek in vivo karcinogenitás és mutagén hatást mutattak [21]. Más kísérletek 2A IARC besorolású glicidollá való alakulást is jelentettek, továbbá szerkezetileg hat karcinogén anyagra hasonlít a 3-MCPD. Állatokban rosszindulatú sejtelváltozásokat is okozott, vese-, emlő- és Leydig sejt-rákot továbbá a glikolízist gátló tulajdonsága, geno- és vesetoxicitás, káros immun és hormonális hatások is felmerültek [5].

f
A kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára

Az elmúlt években több vizsgálat is kimutatta élelmiszerekben a 3-MCPD-t. 2001-ben a brit hatóság szója és egyéb vizsgált szószok 22%-ban az EU-s biztonsági szint felett talált [22]. Azóta több ausztrál, vietnámi és kínai vizsgálat során is találtak szója szószban és más ázsiai ételízesítőben magas 3-MCPD szintet [23]. Ázsiai ételízesítőkön túl egy 2007-es brit vizsgálat szeletelt kenyérben, marhaburgerben és sajtban is a biztonságos szint feletti 3-MCPD szintet mutatott [24].

A felnőttekre vonatkozóan a TDI (tolerálható napi bevitel) betartása esetén nem valószínűsítenek egészségkárosodást, ugyanakkor a TDI érték tartós túllépése, pl. rendszeresen 250 grammnyinál több sötétre sült teljes kiőrlésű pirítós és további 3-MCPD-vel szennyezett élelmiszerek fogyasztása már aggodalomra adhat okot. A bébitápszerekben nagy mennyiségben előforduló 3-MCPD azért fontos, mert a felnőttekre alkalmazott TDI értékek a születés utáni első hónapokra nem vonatkoztathatók, mivel nem ismeretes, mennyire érzékenyen reagál az újszülöttek és kisgyermekek fejlődő szervezete, és az anyagcseréjükről is keveset tudunk. A tápszerek szárazanyagból és vízből állnak, a szárazanyag azonban tartalmaz a gyerekek számára szükséges zsírt is, amit az előálítás során magas hőmérsékletekre hevítenek, tehát 3-MCPD észtereket is tartalmaz. Így a felnőttekre vonatkoztatott TDI érték 12,5-szeresét is mérték tápszerben [8] [9] [10] [11]. 10 napos, ellenőrzött kísérlet során megállapították, hogy bébitápszerek során a 3-MCPD felvétel átlagosan 15,4 µg/testtömeg kg. Felnőtt férfiak esetében a növényi zsírok útján történő 3-MCPD felvétel átlagban 20 g zsír elfogyasztása esetén 1µg/testtömeg kg, 80 g zsír fogyasztásakor pedig 9,8 µg/testtömeg kg, mely értékek előző esetben a napi tolerálható bevitel 25%-át, utóbbinál már kétszeresét teszik ki [18].

 

g
Hogyan kerülhetjük el

Az élelmiszer gyártás egységes technológiai folyamatai miatt az anyag igen nehezen kerülhető el teljes mértékben, ezért egyelőre csak a szervezetbe kerülő mennyiség csökkentése lehet a reális cél. Az EU-ban forgalmazott termékeknek meg kell felelniük a szigorú előírásoknak, tehát jó esetben a termékek csaka 0,02 mg/kg határérték alatt tartalmaznak 3-MCPD-t, ami pedig jelen állás szerint az egészségre hosszú távon sem káros [2].

A natúr étolajok használatával csökkenteni lehet az anyag bevitelét, mivel a finomított olajok 3-MCPD észter tartalmának a töredéke, 15-20-ada található meg bennük [4].

Az élelmiszer ellenőrzések során a statisztikák ferde eloszlást mutattak, tehát a minták igen kis részében volt igen magas szennyezés ‒pl. 330 mg/kg értéket is mértek [1], ráadásul a szójaszószok szennyezettségi aránya is jelentősen csökken. Az EU egy gyakorlati kódexet is elfogadott, mellyel a legjobb gyakorlatokat kívánja népszerűsíteni különösen a fejlődő országok gyártói körében [2].

A szervezetbe jutó 3-MCPD mennyisége valamennyire csökkenthető, ha a pirítóskenyerek közül a világosabbakat választjuk, mivel a jelenlegi tudás szerint a sötétebb színű teljes kiőrlésűek magasabb 3-MCPD tartalommal rendelkeznek, valamint javasolt csak enyhén és lehetőleg egyenletes megpirítani a kenyeret. A pirítós akrilamid tartalmának csökkentéséhez is hangoztatott „aranybarnára és ne szenessé süssük” szlogen itt is érvényes. [8] [9] [10] [11].

h
Léteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok

A kockázatértékelés tükrében azonnali szükség van az anyagra irányuló további vizsgálatokra és a finomított zsiradékok előállításának alternatív technológiáinak kutatására, különösen a bébitápszerek 3-MCPD észter tartalmának csökkentése érdekében. A csecsemők számára ugyanis az anyatejen kívül a tápszerek biztosítják a fejlődésükhöz szükséges tápanyagigényt. Ugyanakkor a fennálló kétségek ellenére is a német Szövetségi Kockázaértékelő Intézet azt javasolja az édesanyáknak, hogy amennyiben anyatej nem áll rendelkezésükre, a továbbiakban is alkalmazzanak nyugodtan ilyen termékeket, mert jelenleg nincs jobb alternatíva. A Hidrolizált Fehérjék Nemzetközi Tanácsa, ami az USA-ban forgalmazott hidrolizált növényi fehérjék gyártóit képviseli, már 2001-ben úgy nyilatkozott, hogy technológiailag kivitelezhető a <0,1 mg/kg 3-MCPD tartalom elérése a gyártási folyamatok során, a termékek organoleptikus tulajdonságai érdekében azonban ezt mégsem teszik meg, ahogy a német gyártók sem [1].

i
Vonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban

2001-ben, az EU akkori Élelmiszerügyi Tudományos Bizottsága (SCF) egy  2 μg/kg testtömegre vonatkoztatott TDI, megengedhető napi bevitel értéket szabott meg, a hidrolizált növényi fehérjékre és szójaszószokra pedig 20 µg/kg maximális 3-MCPD koncentráció került megállapításra. 2007 decemberében jelentették először a 3-MCPD észterek jelenlétét élemiszerekben, finomított és ehető zsírok, mint pl. margarinok és olajok, valamint bébitápszerek és anyatej esetében. 2008 márciusában a Bizottság kérésére az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság egy nyilatkozatott tett, melyben kiemelte a 3-MCPD észterek toxicitására és toxikokinetikájára vonatkozó további kutatások fontosságát, hogy kiderüljön, az anyagok milyen kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre [12] [13].Az 1881/2006 EK rendeletaz élelmiszerekben előforduló egyes szennyezőanyagok felsőhatárértékeinek meghatározásáróltartalmazza ezeket a határértéket, a 333/2007 pedig az élelmiszerek 3-MCPD tartalmának hatósági ellenőrzése céljából végzett mintavétel és vizsgálatmódszereinek megállapításáról rendelkezik [14] [15].

 

Források

[1] http://www.inchem.org/documents/jecfa/jecmono/v48je18.htm
[2] http://www.food.gov.uk/multimedia/webpage/soyproductsqa/
[3] http://tna.europarchive.org/20100929190231/http://www.eatwell.gov.uk/asksam/heal...
[4] http://aocs.files.cms-plus.com/ResourcesPDF/Background%20and%20references2009042...
[5] http://www.oehha.org/prop65/public_meetings/pdf/3_mcpdslides101110.pdf
[6] http://monographs.iarc.fr/ENG/Publications/internrep/08-001.pdf
[7] http://monographs.iarc.fr/ENG/Classification/ClassificationsCASOrder.pdf
[8] http://www.bfr.bund.de/cm/343/ausgewaehlte_fragen_und_antworten_zu_3_monochlorpr...
[9] http://www.bfr.bund.de/cm/208/saeuglingsanfangs_und_folgenahrung_kann_gesundheit...
[10] http://www.bfr.bund.de/cm/343/erste_einschaetzung_von_glycidol_fettsaeureestern....
[11] http://www.bfr.bund.de/cm/343/3_monochlorpropandiol_in_brot.pdf
[12] http://www.efsa.europa.eu/en/contamtopics/topic/monochloropropane.htm
[13] http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/1048.htm
[14] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ%3AL%3A2006%3A364%3A0005...
[15] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/en/oj/2007/l_088/l_08820070329en0029003...
[16] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18348037
[17] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16122900
[18] http://www.bfr.bund.de/cm/208/saeuglingsanfangs_und_folgenahrung_kann_gesundheit...
[19] http://www.oehha.org/prop65/public_meetings/pdf/3_mcpdslides101110.pdf
[20] http://www.reproduction-online.org/cgi/content/abstract/22/2/213
[21] http://mutage.oxfordjournals.org/content/18/5/401.long
[22] http://tna.europarchive.org/20110116113217/http://www.food.gov.uk/news/pressrele...
[23] http://www.taipeitimes.com/News/front/archives/2001/06/23/0000091153 http://www....
[24] http://www.dailymail.co.uk/health/article-61607/The-cancer-chemical-lurking-food...

j
Rákkeltő besorolások

IARC* karcinogén 2B

Lehetséges emberi rákkeltő

EU CMR -  
EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List -
EU szabályozás

 

1881/2006 EK

333/2007 EK

SVHC lista - -
CAREX - -
UNEP PIC - -
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy
európai PRTR-E-PER**
-  
Stockholm POP - -
SIN lista - -
ETUC lista

-

-
Tudományos információ  
A 3-MCPD észterek a rákkockázaton túl valószínüleg genotoxikusak is és károsítják a férfiak szaporodási képességeit..
Endokrin Diszraptor:
EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista
-

EU-lista: -

EPA-lista: –

Colborn-lista: –

Keith-lista: –

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp

http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf

http://www.atsdr.cdc.gov/

http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/

http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm

http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html

http://w3.chemsec.org/

http://www.etuc.org/a/7479

EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164

Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf

Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm

EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

 

A EU 2 μg/kg testtömegre vonatkoztatott TDI, megengedhető napi bevitel értéket határozott meg.

 

 

A BIZOTTSÁG 1881/2006/EK RENDELETE (2006. december 19.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról

4.1. Hidrolizált növényi fehérje (30) 20

4.2. Szójaszósz (30) 20

5. szakasz: Dioxinok és PCB-k (31)

Élelmiszerek

Felső határértékek

Dioxinok összege

(WHO-PCDD/FTEQ)

(32)

Élelmiszerek (1) Felső határértékek

(μg/kg)

4.1. Hidrolizált növényi fehérje (30) 20

4.2. Szójaszósz (30) 20

5. szakasz: Dioxinok és PCB-k (31)

Élelmiszerek

Felső határértékek

Dioxinok összege

(WHO-PCDD/FTEQ)

(32)

 

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

k
Környezeti hatások

Az anyagra nincs határérték.

Az infolapot összeállította

Háhn Judit, Kardos Cecília


Vissza a tetejére