Nitrozo-vegyületek (nitrózaminok)
A nitrózaminok általában stabil vegyületek, lassan bomlanak fény hatására vagy savas kémhatású vizes oldatokban. Természetes körülmények között nitrozo vegyületek nem fordulnak elő.Számos élelmiszerben előfordulnak, illetve a főzés közben keletkezhetnek. A nitrózaminok rákkeltő hatását először 1956-ban írták le. Az IARC állásfoglalása szerint összességében a nitrózaminok egyes vegyületei emberben bizonyítottan rákkeltőek, a többi vegyületet emberben valószínűleg illetve feltételezhetően rákkeltő kategóriába sorolta be.
aAnyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő
Nitrozo-vegyületek (nitrózaminok)
Angol név: Nitroso compounds, Nitrosamine
Dimetil-nitrozoamin, N-Nitrozodimetilamin (NMDA),
CAS szám: 62-75-9
Képlet : C2H6N2O, (CH3)2NN=O
Enyhén illékony vegyület.
Veszélyességi jelek:
N Környezetre veszélyes.
T+ Nagyon mérgező.
R – mondatok:
R45 Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet).
R25 Lenyelve mérgező is (toxikus).
R26 Belélegezve nagyon mérgező is (toxikus).
R48/25 Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező is: súlyos egészségkárosodást okozhat.
R51/53 Mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.
S-mondatok:
S53 Kerülni kell az expozíciót, - használata előtt szerezze be a külön használati utasítást.
S45 Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni.
S61 Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Lásd a külön használati utasítást/biztonsági adatlapot.
[10]
N-nitrozo-nornikotin (NNN)
CAS szám: 16543-55-8
Szinonimák : 3-(1-Nitroso-2-pyrrolidinyl)pyridine, 1-Nitroso-2-(3-pyridyl)pyrrolidine
Képlet : C9H11N3O
Veszélyességi jelek:
R - mondatok
R25 Lenyelve mérgező (toxikus).
R40 A rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított.
S-mondatok
S36/37 Megfelelő védőruházatot és védőkesztyűt kell viselni.
S45 Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni.
Vigyázat! - még nem teljesen bevizsgált anyag!
[10]
4-(n-nitrozometilamino)-1-(3-piridil)-1-butanone (NNK)
CAS szám: 64091-91-4
Szinonimák : 4-(Methylnitrosamino)-1-(3-pyridinyl)-1-butanone, NNK
Képlet : C10H13N3O2
Veszélyességi jelek:
R - mondatok
R22 Lenyelve ártalmas.
R40 A rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított.
R43 Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet).
S-mondatok
S36/37 Megfelelő védőruházatot és védőkesztyűt kell viselni.
[10]
1-(2-klóretil)-3-(4-metilciklohexil)-1-nitrozourea (metil-CCNU)
CAS: 13909-09-6
Szinonimák : N-(2-Chloroethyl)-N′-(4-methylcyclohexyl)-N-nitrosourea
Képlet : C10H18ClN3O2
Veszélyességi jelek:
R - mondatok
R45 Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet).
R46 Öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet).
R23/24/25 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező is.
R36/37/38 Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat.
S-mondatok
S53 Kerülni kell az expozíciót, - használata előtt szerezze be a külön használati utasítást.
S22 Az anyag porát nem szabad belélegezni.
S26 Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni.
S36/37/39 Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem-/arcvédőt kell viselni.
S45 Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni.
[10]
Egyéb fontos vegyületek a csoportban:
Biskloroetil-nitrosourea (BCNU), CAS: 000154-93-8
1-(2-kloroetil)-3-ciklohexil-1-nitrozourea (CCNU), CAS: 013010-47-4
N-metil-nitrozourea, CAS: 000759-73-9
N-metil-N-nitro-N-nitrozoguanidin (MNNG), CAS: 000070-25-7
N-metil-N-nitrosourea, CAS: 000684-93-5
A nitrózaminok szekunder aminok és nitrit reakciója során jönnek létre, általában stabil vegyületek, lassan bomlanak fény hatására vagy savas kémhatású vizes oldatokban. A nitrózaminok keletkezését savas környezet (akár gyomorsav), illetve hő (például sütés-főzés) elősegíti. Megjelenési formájuk igen változatos, vannak köztük olajos folyadékok, melyek poláros oldószerekkel elegyednek és szilárd halmazállapotúak is, melyek etanolban csak nagyon kis mértékben, vízben gyakorlatilag oldhatatlanok.
bMire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben
Természetes körülmények között nitrozo vegyületek nem fordulnak elő, azonban néhány tanulmány szerint egyes mikroorganizmusokban fellelhetőek. Széles körben nem használják őket, előfordulhatnak festékekben, robbanóanyagokban, rovarirtó és gombaölő szerekben, antioxidánsként gumi előállításánál. A dimetil-nitrozoamint ipari oldószerként, nematocidként, rakéta-üzemanyag szintézisnél használják. NNN-t találtak dohányban, rágódohányban és tubákban, valamint egy népszerű cigaretta füstjében az Egyesült Államokban [1]. NNK megtalálható a dohányban, ezért biomarkerként is használható.
Élelmiszerek közül a nátrium-nitrittel (mely nitrozáló ágens) tartósított termékek (húsok) tartalmazhatnak nitrozo-vegyületeket. Az összes kezelt hús közül a szalonnában szinte mindig kimutathatók a nitrózaminok, elsősorban a nitrozo-pirrolidin, de kisebb mértékben a dimetil-nitrózamin is. Az 1970-es évek végén széles körű figyelmet kaptak a kezelt húsokban levő nitrózaminok és a nátrium-nitrit, mint élelmiszeradalék visszavonását fontolgatták. Ugyanakkor, ennek a betiltása rettentő dilemmát okozott a szabályozó hatóságoknak, mivel a nitrózamin-képződést ezáltal megelőzhetnék, viszont a botulizmus (baktérium okozta élelmiszer-mérgezés) kockázata megnövekedne. A nátrium-nitrit és a nátrium-klorid együttesen nagyon hatékonyan védenek a Clostridium botulinum ellen, így a megoldás az adalékok 120 ppm-es határértékben való maximálásával zárult, mivel ez a legalacsonyabb koncentráció, ami a baktérium növekedését és toxin-termelését még kordában tudja tartani. 1970 körül váratlanul felfedezték, hogy az aszkorbinsav (C-vitamin), illetve az alfa-tokoferol (E-vitamin) antioxidáns tulajdonságaiknak köszönhetően meggátolják a nitrózaminok képződését, ezért ezeket az anyagokat szintén hozzáadják kezelt húsokhoz. A különböző aminok, aminosavak és a fehérjék az élelmiszerekben nitrit jelenlétében nitrozaminná alakulhatnak magas hőmérséklet (sütés) hatására, így például pácolt/tartósított bacon sütésekor jó eséllyel keletkeznek.. A legmagasabb koncentrációkat makrélában és tőkehalban mérték.
Nitritet nem tartalmazó élelmiszerek esetén DMA és TMA (di és trimetilamin) nem, vagy csak kis mértékben volt kimutatható [1].
A nitrózaminok megtalálhatók a sörben is (árpamaláta hevítése közben képződhet dimetil-nitrózamin), zsírmentes tejporban, dohánytermékekben, valamint gyógyszerekben. Foglalkozási expozíciót jelent a gumigyártás, fémipar, peszticidgyártás és -felhasználás. Előzőeken kívül az emberi gyomorsavban is keletkezhetnek nitrózaminok, melyhez hozzájárulhatnak a nitrittel szennyezett ivóvizek, zöldségekben megtalálható nitrátok[2]. További expozíciós forrást jelenthetnek egyes kozmetikumok, melyek aminokat és amino-származékokat tartalmaznak (pl. di-és trietanolamint, rövidítve DEA-t és TEA-t) - ilyenek főként a krémek, krémszerű folyadékok, samponok, hajkondícionáló krémek - melyek nitrozáló ágensek hatására nitrózaminokká alakulhatnak; utóbbi akár a gyártás folyamat alatt is megtörténhet [3].
Nitrózaminok megtalálhatóak latex termékekben is. Kimutatták léggömbök és óvszer anyagából is [11], ám vizsgálatok szerint az óvszerből a szervezetünkbe jutó mennyiség még nem káros [12].
NMDA akár egészségkárosító mennyiségben is keletkezhet szerves nitrogén szennyezőket tartalmazó ivóvíz klórozásakor, illetve klóraminos kezelésekor.
cHogyan jut be szervezetünkbe
A nitrózaminok mindenekelőtt a táplálékkal és egyes italokkal, gyógyszerekkel, kozmetikumokkal, dohánytermékekkel kerülnek a szervezetbe.
Nitrózaminok megtalálhatóak: sült szalonnában (bacon), nitrittel pácolt húsokban, sörben, alacsony zsírtartalmú tejben, dohány termékekben, gumi termékekben és egyes kozmetikumokban [13].
A nitrózaminokkal végzett ipari tevékenységek (gumigyártás, fémipar, gyógyszergyártás, vegyi anyag-, peszticidgyártás és felhasználás) következtében belégzéssel és a bőrön keresztüli felszívódással is számolni kell.
dMilyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre
A nitrózaminok rákkeltő hatását először 1956-ban írta le két brit tudós [14].Az N-Nitrozódietilamintés a N-Nitrozódimetilamint(NMDA) lehetséges emberi rákkeltőként sorolta be az EPA (B2) és az IARC (2A) is. A NMDA patkány kísérletek során májrákot okozott, illetve a szülő szennyezése kárt okoz a magzatban [15]. Az NMDA 16 ppm-es koncentrációban halálos májkárosodást okozott állatkísérletekben, alacsonyabb5 ppm feletti koncentráció már májkárosodást okoz.
Az NNN, az NNK és a metil-CCNU az IARC besorolás szerint emberben bizonyítottan rákkeltő vegyületek [4]. Az NNN állatkísérletekben ivóvízhez adagolva nyelőcső karcinómát, papillómát, orrüregi- és légcsődaganatokat okoztak hörcsögökben, mindkét nem esetében. Élelemhez adagolva tüdőadenomát, légcsövi papillomát, orrüregi tumorokat indukált. Számos nitrózamin bizonyult rákkeltőnek a laboratóriumi állatokon, és azt is kimutatták, hogy felszívódik a bőrön keresztül is [5].
Az NNK állatkísérletekben bőr alá történő beadásnál idegrendszeri és orrüregi daganatot, a tüdőben adenokarcinómát, májsejtdaganatot váltott ki patkányoknál mindkét nemben. Hörcsögöknél bőr alá fecskendezve szintén a tüdő, orrüreg és légcső rákos elváltozásait figyelték meg [6].
A metil-CCNU hasüregbe történő befecskendezésével állatkísérletben a tumorok általános előfordulásának növekedését figyelték meg patkányokban, valamint enyhén megnövelte a leukémia és nyirokszöveti daganatok előfordulását nőstény egerekben. Intravénás beadás után patkányoknál tüdőrákot idézett elő. A 80-as években több, mint 3500 gyomor- vagy bélrákos beteg adjuváns (kiegészítő) terápia részeként metil-CCNU terápiában részesült. A leukémia és preleukémia kockázatát vizsgálva megállapították, hogy a relatív kockázat 12-szeresre nőtt, egy későbbi jelentésben a legnagyobb dózisú metil-CCNU-val kezelt betegek esetében erős dózis-válasz összefüggést állapítottak meg, 40-szeres relatív kockázattal [7].
Az etil-nitrozo-urea hatással lehet a májra és vesékre, valamint egyes vizsgálatokban mutagénnek bizonyult, esetleges teratogén hatását nem zárják ki [8].
Az IARC állásfoglalása szerint összességében a nitrózaminok egyes vegyületei emberben bizonyítottan rákkeltőek, a többi vegyületet emberben valószínűleg illetve feltételezhetően rákkeltő kategóriába sorolta be [9]. A vizsgált mintegy 300 nitrózamin vegyület 90%-a valamilyen módon rákkeltőnek bizonyult állatkísérletek során [16].
A nitrózaminokból keletkező hidrazinok közül is sok rákkeltő.
eMilyen környezeti kockázatokat hordoz
Az NDMA ipari melléktermék is ‒ több technológiában. Kaliforniában rakéta üzemanyag gyártó üzem közelében találtak NDMA talajvíz szennyezést 1998-1999-ben.
A nitrozo vegyületek jelen lehetnek a levegőben akár a másodlagos aminok és a nitrogén-oxidok képződése, illetve az ipari kibocsátások miatt, a városi levegőben történő előfordulását először Baltimore ipari kerületében jelentették a DMN koncentráció 1,2-3,5 mikrog/m3 érték között mozgott. Vízi illetve földtani közegre gyakorolt hatása, előfordulása kevéssé kutatott [1], ám ismert hogy több nitrózamin mérgező a vízi szervezetekre.
fA kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára
A dohányzással, egyes pácolt húsokkal, illetve a sörrel, hallal, halkészítményekkel jelentős, az egészségre kockázatos mennyiségű nitrózamin kerülhet a szervezetünkbe.
gHogyan kerülhetjük el
Lehetőleg kerülni kell a nátrium-nitrittel tartósított élelmiszereket, még inkább azok sütését, hiszen az aminokból, aminosavakból nitrit jelenlétében magas hőmérsékleten nitrozovegyületek alakulhatnak ki. A dohányzás szintén növeli a kitettség mértékét.
hLéteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok
Régóta keresnek megfelelő nitrites pácsó alternatívákat. Ismert, hogy az aszkorbinsav és az alfa-tokoferol (E-vitamin) meggátolják a nitrózaminok képződését, ezért ezeket az anyagokat gyakran hozzáadják a kezelt húsokhoz. Több könyv és kutatás is megjelent a nitrites pácok kiváltási lehetőségeiről [17].
Gumiiparban is léteznek nitrózamin-mentes techológiák [18]. Thiuramból keletkezik gumiiparban nitrózamin, amely (pl.„Vultac-TB7” nevű termékkel) helyettesíthető.
iVonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban
Az 96/82/EK, az úgynevezett Seveso II irányelv és 2003/105/EK mósosítása a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről több nitrózamin vegyületre küszöbértéket ad meg. Ha ezen küszöbérték feletti mennyiségben található vegyület az üzemben az alsó illetve felső küszöbértékű veszélyes üzemnek minősül.
A 2009/563/EK bizottsági határozat szerint csak azon lábbelit lehet őkocímkével ellátni az EU-ban, mely gumijában nem lehet kimutatható mennyiség a következő N-nitrózaminokból [19]:
- N-nitróz-dimetil-amin (NDMA)
- N-nitróz-dietil-amin (NDEA)
- N-nitróz-dipropil-amin (NDPA)
- N-nitróz-dibutil-amin (NDBA)
- N-nitróz-piperidin (NPIP)
- N-nitróz-pirrolidin (NPYR)
- N-nitróz-morfolin (NMOR)
- N-nitróz N-metil N-fenilamin (NMPhA)
- N-nitróz N-etil N-fenilamin (NEPhA)
Az USA-ban több élelmiszerre nitrózamin határértéket állapítottak meg illetve, előírják aszkorbinsav adagolását húsokhoz nitrózaminok keletkezésének megakadályozása érdekében.
Az EPA határértékei: Vízminőségi határérték:
Hal, kagyló és vízfogyasztás esetén: 0.0008 μg/l, csak hal és kagyló esetén: 1.24 μg/l
FDA:
Cumisüveg esetében 10 ppb. [5]
40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről:
Nitrozaminok:
- Nitrozáló rendszerekben nem használható
- Maximális szekunder amin koncentráció 5% (nyersanyagra számolva)
- Maximális nitrozamin koncentráció 50 μg/kg
- Nitritmentes anyagból készült konténerben tartandó
Források
[1] http://www.inchem.org/documents/ehc/ehc/ehc005.htm
[2] http://lpi.oregonstate.edu/f-w00/nitrosamine.html
[3] http://www.fda.gov/iceci/inspections/inspectionguides/ucm074952.htm
[4] http://monographs.iarc.fr/ENG/Classification/
[5] http://ntp.niehs.nih.gov/ntp/roc/eleventh/profiles/s135nson.pdf
[6] http://ntp.niehs.nih.gov/ntp/roc/eleventh/profiles/s131nnk.pdf
[7] http://ntp.niehs.nih.gov/ntp/roc/eleventh/profiles/s036mecc.pdf
[8] http://nj.gov/health/eoh/rtkweb/documents/fs/1410.pdf
[9] http://monographs.iarc.fr/ENG/Classification/
[10] http://www.sigmaaldrich.com/catalog/DisplayMSDSContent.do
[11] http://www.atsdr.cdc.gov/toxprofiles/tp203-c1.pdf
[12] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15672455?dopt=Abstract
[13] Proksch E. Toxicological evaluation of nitrosamines in condoms. Int J Hyg Environ Health. 2001 Nov;204(2-3):103-10.
[14] http://lpi.oregonstate.edu/f-w00/nitrosamine.html
[15] http://lpi.oregonstate.edu/f-w00/nitrosamine.html
[16] http://www.eoearth.org/article/Health_effects_of_N-Nitrosodimethylamine
[17] http://lpi.oregonstate.edu/f-w00/nitrosamine.html
[18] http://ebookee.org/Nitrite-Curing-of-Meat-The-N-Nitrosamine-Problem-and-Nitrite-...
[19] http://www.specialchem4polymers.com/tc/solutionsdatasheet.aspx?t=70
[20] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2009:196:0027:01:HU:HTML
jRákkeltő besorolások
Besorolás | Besorolásban érintett nitrátvegyület | ||
---|---|---|---|
IARC* karcinogén | 1, 2A, 2B |
Group 1: N'-Nitrosonornicotine (NNN) CAS:016543-55-8 Group 2A: CAS:000154-93-8 Bischloroethyl nitrosourea (BCNU) Group 2B: N-Methyl-N-nitrosourethane CAS:000615-53-2 |
|
EU CMR | + |
Nitrosodipropilamine CAS: 621-64-7
|
|
EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List | 2A, 2B |
N-Nitrosopiperidin CAS: 100-75-4
|
|
EU szabályozás | + |
2009/36EC
|
|
SVHC lista | - | ||
CAREX | - | - | |
UNEP PIC | - | - | |
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy európai PRTR-E-PER** |
- | 1,0 de minimis koncentráció szint | |
Stockholm POP | - | - | |
SIN lista | + |
N-Nitrosodipropylamine CAS:621‐64‐7 |
|
ETUC lista | - | - | |
Tudományoos információ | |||
Endokrin Diszraptor: EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista |
EU lista:- EPA lista: Colborn lista:– Keith lista - |
- |
*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.
**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról
http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf
kKörnyezeti hatások
Környezeti elem |
Mértékegység |
Hivatkozás |
|
---|---|---|---|
Légszennyezettség egészségügyi határértéke |
- |
- |
4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről *Szilárd anyag kibocsátási határérték olyan hatóanyagok jelenlétében, amelyek nehezen lebonthatóak, de könnyen felhalmozódnak és toxikusak (azinphosetyl, karbofurán, dinitro-o-krezol, paration-metil stb.) 25 g/h vagy nagyobb tömegáram esetén összesen: 5 mg/m3 |
Szennyezettségi határérték földtani közegre |
- |
- |
6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről |
Szennyezettségi határérték felszín alatti vízre |
- |
- |
6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről |
Felszíni vízminőséget érintő elsőbbségi anyag |
nem |
- |
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól |