Higany

Elemi állapotban ezüstös színű, folyékony, toxikus fém. Toxicitása attól függ, hogy milyen kémiai vegyület formájában kerül érintkezésbe az emberi szervezettel. A természetes eredetű higany leginkább a földkéregből felszabaduló gázok közvetítésével, vulkánok kibocsátásából és a természetes víztestek párolgása során kerül a környezetbe. Egyéb fontos szennyező forrás a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, a fém-szulfid ércek olvasztása, az arany kivonása, a cementgyártás, az égetés, valamint az ipari fémek előállítása. A fertőtlenítőszerekben is megtalálható a higany-klorid valamint a vetőmagok kezelésére (csávázására) korábban használt szerves higanyvegyületek erősen mérgezőek. A higanyvegyületek többségének használata jelenleg tiltott, ill. korlátozott az EU-ban. A higany sejt- és idegméreg, gátolja egyes enzimek működését és felhalmozódik az emberi szervezetben.

a
Anyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő

Név: Higany és vegyületei

Angol név: Mercury/Quicksilver/Hydrargyrum and its chemical compounds
Vegyjel: Hg
Rendszám: 80
CAS-szám: 7439-97-6

A legfontosabb szervetlen és szerves higanyvegyületek: [2, 3]

Higany-klorid (HgCl2): CAS 7487-94-7
Higany-szulfid (HgS): CAS 1344-48-5
Higany-acetát (HgC4H6O4): CAS1600-27-7
Higany-oxid (HgO): CAS 21908-53-2
Dimetil-higany (metil-higany) [(CH3)2Hg]: CAS 593-74-8
 

R-mondatok:

R 61:             A születendő gyermekre ártalmas lehet.
R 26:             Belélegezve nagyon mérgező (toxikus).
R 48/23:       Hosszabb időn át belélegezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.
R 50/53:       Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.
 

S-mondatok:

S 53:            Kerülni kell az expozíciót, használata előtt szerezze be a külön használati utasítást.
S 45:            Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha lehetséges, a termékcímkét meg kell mutatni.
S 60:            Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani.
S 61:            Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Lásd a külön használati utasítást/biztonsági adatlapot.

Elemi állapotban ezüstös színű, folyékony, toxikus fém, melynek több mint 115-féle vegyülete ismert. Toxicitása attól függ, hogy milyen kémiai vegyület formájában kerül érintkezésbe az emberi szervezettel [1]. Természetes eredetű higany leginkább a földkéregből felszabaduló gázok közvetítésével, vulkánok kibocsátásából és a természetes víztestek párolgása során kerül a környezetbe. Egyéb fontos szennyező higanyforrás a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, a fém-szulfid ércek olvasztása, az arany kivonása, a cementgyártás, az égetés, valamint az ipari fémek előállítása.

A fertőtlenítőszerekben is megtalálható a higany-klorid és a vetőmagok kezelésére (csávázására) korábban használt szerves higanyvegyületek erősen mérgezőek.

b
Mire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben

A higanyvegyületek többségének használata jelenleg tiltott, ill. korlátozott az EU-ban. A higany legjelentősebb felhasználói Európában és hazánkban is jelenleg a klór-alkáli üzemek. A környezetbe leginkább széntüzelésből, kohászatból és kommunális-, veszélyes- és kórházihulladék-égetésből, valamint fogászatokból kerülhet higany, de az energiatakarékos izzók higanytartalma is kockázatokat jelent.

Higanyt használtak az elektromos ipar, az ellenőrző eszközök, az otthoni és ipari, valamint a laboratóriumi és orvosi eszközök gyártásakor. A mezőgazdaságban alkil-, alkoxialkil-, aril-higany és szervetlen gombaölő szerekként csávázó-, gombaölő szerekbe keverték, amit a gyepeken, a gyümölcsösökben és a szántóföldi növénytermesztésben használtak fel. Bár az alkil- és aril-higany gombaölő szereket már csak korlátozottan lehet, vagy tilos forgalmazni, számos fejlődő országban még napjainkban is használják őket.

A higany vegyületeit régebben fertőtlenítő, baktériumölő, gombaölő, vizelethajtó és/vagy katarzist, eufóriát kiváltó tulajdonságuk miatt bőrbetegségek (pl. ekcéma, ótvar) kezelésére, szifilisz ellen, pikkelysömörre [4-7], valamint hashajtóként [8] is használták. Az ilyen célú felhasználással a legtöbb fejlett országban ma már felhagytak, és helyettük a rendelkezésre álló hatékony és kevésbé toxikus megoldásokat választják.

Mindennapi életünk során számos módon érintkezhetünk higanyvegyületekkel. A szervezetünkbe higannyal szennyezett élelmiszerekkel juthatnak be, ilyenek lehetnek a tejipari termékek, a húsok, a halak, a kagylók, a rákfélék, a vízi emlősök és a vízimadarak húsai, mivel ezek a környezetbe kerülő higanyvegyületeket felhalmozzák a szervezetükben. Édesvízi, szennyezett vizekben élő halakban a mérhető koncentráció átlagosan 0,2 mg/kg, azonban csuka, menyhal és süllő esetében akár 1-5 mg/kg is lehet. A cseh „Arnika” nevű szervezet 2009-ben 0,52 mg/kg higanyt mért magyar csukában [9].

A higany forrása lehet a fogászatban használatos amalgámtömés, az elektronikai műszerekből kiszabaduló fémhigany, a higanytartalmú hagyományos izzók, az energiatakarékos fényforrások, festékek, ill. a higanytartalmú festékkel történő tetoválás. Jelenlétét az utóbbi években mind gyakrabban mutatják ki gyermekjátékokban [10]. Az eltört hőmérőkből kikerült kisebb mennyiségű higany a lakásokban párolog el, míg a vérnyomásmérőkből kijutó nagyobb mennyiségű higany a kórházakat szennyezheti.

Etil-higanyt tartalmaznak a thiomersal tartalmú védőoltások, ám ennek a higanyformának rövid (kevesebb, mint egy hét) a fél életideje az emberi szervezetben. Független tanulmányok igazolták, hogy vélhetően nincs összefüggés a gyermekkori fejlődési rendellenességek, idegrendszeri, viselkedési zavarok és a védőoltások etil-higany tartalma között [11].

A szervetlen higanyvegyületeket a mai napig széles körben használják fejlődő országokban a bőrvilágosító szappanokban és krémekben, mivel a higany kationja blokkolja a melanin pigment termelődését a bőrben [12-18]. 38-féle bőrvilágosító krém vizsgálata szerint a készítmények átlagosan 45% higanyt tartalmaztak [19]. Több közülük átlépte az amerikai Food and Drug Administration 1 mg/kg határértékét, két termék higanykoncentrációja pedig több mint 900 mg/kg volt.

A lakosság szervetlen higany kitettsége, az etnikai, vallási, mágikus és rituális gyakorlatokból, főleg a gyógyító célokra használt kínai gyógynövény-készítményekből eredő higanyterhelése kevésbé dokumentált terület. A kereskedelmileg előállított 12 fajta növényi „labda” (herbal ball) elemzése alapján a mérhető higanyszint 7,8-621,3 mg/labda volt. A felnőtt adag figyelembevételével ez akár 1,2 g higany (feltehetően higany-szulfid) terhelést is jelenthet naponta [20].

c
Hogyan jut be szervezetünkbe

Higany a higanygőz belélegzésével juthat az emberi szervezetbe (ily módon 80%-ban felszívódik és felhalmozódhat a szervezetben).

Higany juthat a szervezetünkbe szennyezett élelmiszerek, elsősorban halak, tengeri élőlények elfogyasztásával, sőt magzati korban a placentán keresztül, csecsemőkorban pedig az anyatej közvetítésével is, de az anyag bőrön át is felszívódik, és ivóvízben is előfordulhat. Higany lehet továbbá egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerekben, védőoltásokban, ill. kis mennyiségben kijut az amalgámtömésekből is.

d
Milyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre

A higany sejt- és idegméreg, gátolja egyes enzimek működését, felhalmozódik az emberi szervezetben.

Az akut higanymérgezést az alábbi tünetek kísérik: nehézlégzés, rossz közérzet, hányinger, hányás és hasmenés 24 órán belül. Akut mérgezést követően akár agyi vizenyő és halálozás is bekövetkezhet [21, 22]. Étvágytalanság, ingerlékenység, álmatlanság, ill. ekcémás tünetek jelentkeztek higany-aminokloridot vagy higany-oxidot tartalmazó kenőccsel kezelt gyermekeknél, ill. higany-klorid-oldatot tartalmazó öblítővel mosott pelenkák használatakor [23]. Higanytartalmú gyógyszerek voltak felelősek a gyermekkori Acrodynia nevű betegségért. Higanygőz-kitettség a feltételezett oka a mindmáig ismeretlen kóroki hátterű Kawasaki-szindrómának. Az autizmus és a higanykitettség közötti feltételezett összefüggést azonban a WHO állásfoglalása alapján cáfolták a tudományos vizsgálatok.

A higany különösen a magzatokat és gyermekeket károsítja, a kitettségtől függően tanulási zavarokat, de akár súlyos idegrendszeri károsodásokat, fejlődési rendellenességeket is okozhat. A higanyszennyezés krónikus hatása lehet többek között: a koncentráció- és emlékezőképesség gyöngülése, depresszió, látási zavar, fáradtság, ingerlékenység, izgatottság, remegés, bőrbetegségek, szédülés, beszédzavarok, asztma, immungyengeség, ízületi és gerincfájdalmak.

A higany káros élettani hatásaira emlékezetes példa az 1950–1960-as években történt japán katasztrófa, amikor is az ipari eredetű, higanytartalmú szennyvízkibocsátás következtében az igen mérgező metil-higany óriási koncentrációban dúsult fel a Minamata-öböl halállományában. A halat elfogyasztó lakosság körében – látás-, hallás- és koordinációs zavarral járó – mérgezéses tünetegyüttes jelentkezett, a következő nemzedékben született gyermekeknél pedig súlyos idegrendszeri elváltozásokat tapasztaltak. A betegség Minamata-kór néven vonult be a köztudatba. Hasonlóan súlyos következményekkel jártak az 1960–1970-es évek iráni, ill. iraki balesetei, amikor higannyal csávázott vetőmag került élelmiszerként felhasználásra és okozta 459 ember halálát, valamint 6500 megbetegedését.

Rákkeltő hatás tekintetében az IARC összefoglaló álláspontja szerint nincs megfelelő bizonyíték arra, hogy emberekben a higany vagy a higanyvegyületek daganatot okozhatnának. Állatkísérletek alapján egyedül a metil-higany-kloridról áll rendelkezésre elegendő adat a rákkeltő tulajdonság kijelentéséhez, így e vegyület esetlegesen embernél is daganat kiváltója lehet. Nincs bizonyíték arra, hogy a szervetlen higany belélegzése rákot okozna [24].

e
Milyen környezeti kockázatokat hordoz

Antropogén forrásból hozzávetőlegesen évente 4800-8300 tonna higany kerül a környezetbe. Az ipari (széntüzelés, kohászat, hulladékégetők) kibocsátásokból származó higanyemisszió akár egy évig is a légkörben maradhat és a földi légkörzés révén nagy távolságokra is eljuthat, majd a lebegő részecskékhez kötődve végül kiülepedhet. Higanyvegyületek származhatnak továbbá laboratóriumi és kórházi hulladékok lerakásából, valamint a környezetbe kerülhetnek kiselejtezett elektromos készülékek, fénycsövek, festékek, katalizátorok és egyéb források révén, szennyezve a felszíni vagy felszín alatti vizeket. Környezeti hatásukat nagyban befolyásolja a közeg pH-értéke, hőmérséklete, az egyéb oldott szerves és szervetlen anyagok, valamint a mikrobaközösség összetétele. Bioakkumulációs hajlamuk révén a higanyvegyületek vízi szervezetekben felhalmozódhatnak [2].

f
A kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára

A higany esetében megállapított referencia dózis (RfD): 0,1 µg/testtömeg kg/nap. Ha a közvetlen környezetünkben nincs higanyt kibocsátó pontforrás, akkor a belégzéssel bevitt mennyiség a lakosság számára egészségkárosodás nélkül tolerálható érték 5%-át, míg az étkezéssel bevitt higany a becsült tolerálható mennyiség 3%-át éri el [2]. Higany okozta közvetlen egészségkárosodás veszélye tehát normál körülmények között nem áll fenn.

Feltételezve, hogy a környezeti levegő higanyszintje 50 ng/m3, fémes higanygőzből átlagos körülmények között napi 1 µg belégzéssel számolhatunk. A WHO állásfoglalása szerint a fogorvosi amalgámból felszabaduló higanygőz mennyisége napi 1-27 µg elemi higany is lehet, ám az amalgámtöméssel rendelkezők jelentős hányadánál ez a mennyiség nem éri el a napi 5 µg szintet. Az anyatejben mérhető átlagos higanykoncentráció 8 µg/liter [26-29].

Figyelem! A törött lázmérőből kiszabaduló higany gőzeinek belégzése komoly egészségkárosodáshoz vezethet és veszélyes hulladéknak minősül! Közömbösítésére a kénpor a legalkalmasabb.

g
Hogyan kerülhetjük el

Bár hazai és nemzetközi szakvélemények szerint a fogtömésből kioldódó higany egészségkockázata elhanyagolható, csökkenthetjük a higanyterhelés kockázatát a kompozit fogtömések választásával. Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló 2006. december 19-i 1881/2006/EK bizottsági rendelet a higany határértékéről is rendelkezik, így az élelmiszerek biztonsága az elmúlt években jelentősen javult. Sok országban, például a skandináv országokban és az Egyesült Államokban is felhívják [25] a lakosság figyelmét, hogy a terhes vagy szoptató nők és a gyermekek mely halakból, tengeri élőlényekből ne vagy csak keveset egyenek. Nem javasolt ragadozó vagy sok zsírt felhalmozó halak, például tonhal, lazac, kardhal rendszeres, napi fogyasztása.

A higanyos lázmérők forgalmazásának megszüntetésével 2009 áprilisától már csak digitális készülékek szerezhetők be, ám a korábban értékesített, higanyt tartalmazó eszközök még számos háztartásban megtalálhatók és potenciális veszélyt jelenthetnek.

A higanytartalmú vérnyomásmérők különösen sok higanyt tartalmaznak. Az elektronikus készülékek hasonlóan pontosak, ám sok orvosi rendelő, kórház még nem cserélte le higanyos eszközeit, és törés esetén se kezelik megfelelően a higanyhulladékot. Javasolt lenne ezeknek az eszközöknek a mihamarabbi kiváltása, ill. fontos, hogy a higanyhulladékot mindig megfelelően kezeljük.

Nagy körültekintéssel kell eljárni kozmetikumok, alternatív gyógyászati termékek vásárlásakor is.

Számos ipari folyamatban használnak elemi higanyt és eközben a munkavégző higanyterhelése biológiailag jelentős mennyiségű, a normál lakossági kitettségnél nagyobb mértékű lehet. Ilyen pl. az elektromos világítótestek gyártása. A fogászati laboratóriumokban dolgozók szintén nagy higanyterhelésnek vannak kitéve a visszaforgatásos szellőztető rendszereknek köszönhetően, vagy a nem megfelelő munkafeltételek következtében.

Munkavégzés közben a higanykitettség általában akkor jelentkezik, amikor a munkavállalók belélegzik az elemi higany gőzét. A környezetben a levegő higanykoncentrációja éves szinten 1 µg/m3 lehet, e felett egészségkárosodás alakulhat ki és beavatkozásra lehet szükség.

h
Léteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok

2005. január 28-án az EU Bizottsága a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett közleményt fogadott el a higanyra vonatkozó közösségi stratégiáról. A stratégia a higany életciklusának valamennyi vonatkozásával foglalkozik, és ennek keretében – az emberi egészség és környezet védelme érdekében – húsz intézkedésre tesz javaslatot, melyek közül több meg is valósult.

Az 1102/2008/EK rendelet megtiltotta a fémhigany és egyes higanyvegyületek és -keverékek exportját, valamint rendelkezett a higanyhulladékok biztonságos tárolásáról. A higanyt tartalmazó nem elektromos vagy elektronikus mérő és szabályozó berendezések, például a higanyos hőmérők forgalmazását pedig korlátozta az EU 2007/51/EK irányelve, a 76/769/EGK irányelv mellékletének módosítása.

Az 1907/2006/EK rendelet (REACH) szerint higanyvegyületek nem használhatók fel pl. hajótestek kezelésére, faanyagok tartósítására, textíliák impregnálására, ipari víz kezelésére. Tilos továbbá a 0,0005 tömegszázaléknál több higanyt tartalmazó elemek és akkumulátorok forgalomba hozatala (kivéve a 2 tömegszázalékot meg nem haladó higanytartalmú gombelemeket).

i
Vonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban

Források

[1] Turkington, C. (1995): Mérgek és ellenanyagaik lexikona. Corvina Kiadó, Budapest, 299 p.
[2] http://www.inchem.org/documents/cicads/cicads/cicad50.htm
[3] http://monographs.iarc.fr/ENG/Monographs/vol58/mono58-8.pdf
[4] Bowman, W.C.; Rand, M.J. (1980): Textbook of pharmacology, 2nd ed. Oxford, Blackwell Scientific Publications, 715 p.
[5] Goodman Gilman, A.; Goodman, L.S., Rall, T.W., Murad, F. (eds.) (1985): Goodman and Gilman’s The pharmacological basis of therapeutics. Macmillan Publishing, New York, 1872 p.
[6] Bourgeois, M.; Dooms-Goossens, A.; Knockaert, D.; Sprengers, D.; Van Boven, M.; Van Tittelboom, T. (1986): Mercury intoxication after topical application of a metallic mercury ointment. Dermatologica, 172: 48–51.
[7] O'Shea, J.G. (1990): Two minutes with Venus, two years with mercury. - Mercury as an antisyphilitic chemotherapeutic agent. Journal of the Royal Academy of Medicine, 83: 392-395.
[8] Wands, J.R.; Weiss, S.W.; Yardley, J.H.; Maddrey, W.C. (1974): Chronic inorganic mercury poisoning due to laxative abuse. A clinical and ultrastructural study. American Journal of Medicine, 57(1): 92-101.
[9] http://www.toxickelatky.arnika.org/tiskove-zpravy-o-rtuti/rtut-v-rybach-vzbuzuje...
[10] http://www.atsdr.cdc.gov/tfacts46.pdf
[11] WHO-Global Advisory Committee on Vaccine Safety, CDC
[12] Wilkie Millar, A.F. (1916): Perchloride of mercury poisoning by absorption from the vagina. British Medical Journal, 30 2(2909): 453-454.
[13] Warkany, J.; Hubbard, D.M. (1953): Acrodynia and mercury. Journal of Pediatrics Gastroenterology, 42: 365-386.
[14] Williams, N.E.; Bridge, H.G. (1958): Nephrotic syndrome after the application of mercury ointment. Lancet, 20;2(7047): 602.
[15] Barr, R.D.; Rees, P.H.; Cordy, P.E.; Kungu, A.; Woodger, B.A.; Cameron, H.M. (1972): Nephrotic syndrome in adult Africans in Nairobi. British Medical Journal, 15;2(5806):131–134.
[16] Tunnessen, W.W.; McMahon, K.J.; Baser, M. (1987): Acrodynia: Exposure to mercury from fluorescent light bulbs. Pediatrics, 79(5): 786-789.
[17] Dyall-Smith, D.J. and Scurry, J.P. (1990): Mercury pigmentation and high mercury levels from the use of a cosmetic cream. The Medical Journal of Australia, 153(7): 409-410.
[18] Kang-Yum E. and Oransky S.H. (1992): Chinese patent medicine as a potential source of mercury poisoning. Veterinary and Human Toxicology, 34(3): 235-238.
[19] Al-Saleh, I.; Al-Doush, I. (1997): Mercury content in skin-lightening creams and potential hazards to the health of Saudi women. Journal of Toxicology and Environmental Health, 51(2):123-130.
[20] Espinoza, E.O.; Mann, M-J.; Bleasdell, B. (1995): Arsenic and mercury in traditional Chinese herbal balls. The New England Journal of Medicine, 333(12): 803-804.
[21] Kanluen, S.; Gottlieb, C.A. (1991): A clinical pathologic study of four adult cases of acute mercury inhalation toxicity. Archives of Pathology & Laboratory Medicine, 115: 56-60.
[22] Rowens, B.; Guerrero-Betancourt, D.; Gottlieb, C.A.; Boyes, R.J.; Eichenhorn, M.S. (1991): Respiratory failure and death following acute inhalation of mercury vapor: A clinical and histologic perspective. Chest, 99(1): 185–190.
[23] Warkany, J.; Hubbard, D.M. (1953): Acrodynia and mercury. Journal of Pediatrics, 42: 365–386.
[24] Ungváry Gy.(szerk.) (2000): Munkaegészségtan. Medicina
[25] IPCS (1990): Methyl mercury. Geneva, World Health Organization, International Programme on Chemical Safety. Environmental Health Criteria, 101 p.
[26] IPCS (1991): Inorganic mercury. Geneva, World Health Organization, International Programme on Chemical Safety. Environmental Health Criteria, 118 p.
[27] Pitkin, R.M.; Bahns, J.A.; Filer, L.J.; Reynolds, W.A. (1976): Mercury in human maternal and cord blood, placenta, and milk. Proceeding of the Society for Experimental Biology and Medicine, 151(3): 565-567.
[28] Grandjean, P.; Weihe, P.; White, R.F. (1995): Milestone development in infants exposed to methylmercury from human milk. Neurotoxicology, 16(1): 27-33.

j
Rákkeltő besorolások

IARC* karcinogén Group 3         Fémhigany és szervetlen higanyvegyületek

Group 2B: metil-higany
EU CMR   -
EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List Group C -
EU szabályozás   1907/2006/EK (REACH)
1102/2008/EK
2007/51/EK
2001/2455/EK
96/61/EK
2001/80/EK
2000/479/EK
75/442/EK
91/689/EGK
94/904/EK
304/2003/EK
93/42/EGK
2002/95/EK
76/769/EGK
1999/45/EK
SVHC lista   +
CAREX   -
UNEP PIC   Higany vegyületek, beleértve a szervetlen higanyvegyületeket, alkil-higanyvegyületeket és alkyloxyalkyl és aril-higanyvegyületeket
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy
európai PRTR-E-PER**
 

nincs megállapítva de minimis cc.

az EPER tartalmazza

Stockholm POP   -
SIN lista   +
CMR
vegyületekre nem tér ki
ETUC lista             -
Tudományoos információ    
Endokrin Diszraptor:
EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista
  EU lista: -
EPA lista: ?
Colborn lista –
Keith lista -

 

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

k
Környezeti hatások

Környezeti elem

Koncentráció

Mértékegység

Hivatkozás

Légszennyezettség egészségügyi határértéke

-

24 órás (μ/m3)

14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

Légszennyezettség egészségügyi határértéke

1

éves (μ/m3)

14/2001 (V.9.)
KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

Szennyezettségi határérték földtani közegre

0,5

mg/kg

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

Szennyezettségi határérték felszín alatti vízre

1

μ/l

6/2009.

Felszíni vízminőséget érintő elsőbbségi anyag

igen

 

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

Munkaegészségügyi   határérték megengedett átlagos konc. (ÁK)
megengedett csúcskoncentráció (CK)
Kadmium és szervetlen vegyületei CdF2, CdCl2, Cd0 kivételével (Cd-ra számolva)
ÁK: 0,01
CK: 0,04
ÁK: 0,08
CK: 0,32
mg/m3
mg/m3
mg/m3
mg/m3
Munkahelyek kémiai biztonságáról 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet

 

Az infolapot összeállította

Deák Konrád, Hermán Boglárka, Kaszab Edit


Vissza a tetejére