Szervezetek, intézmények

IOMC

Az Agenda 21 alapján 1995-ben létrehozták a vegyi anyagok helyes kezelésére irányuló programot,[1] az IOMC-t (Inter-Organization Programme for the Sound Management of Chemicals), melynek feladata az ENSZ szervezetek (WHO, ILO, UNEP, UNIDO, FAO, UNITAR) és az OECD biztonságos vegyianyag-kezeléssel foglalkozó munkájának összehangolása. Az IOMC tagjai a WHO, az ILO, az UNEP, az UNIDO, a FAO, az UNITAR és az OECD; megfigyelő szervezet az UNDP és a Világbank.[2] Az IOMC-program célja a résztvevő szervezetek által egyénileg vagy közösen folytatott, az emberi egészség és a környezet védelmében kifejtett tevékenységek és eljárások koordinációjának elősegítése.[3] Az IOMC az IPCS-sel (kémiai biztonsággal foglalkozó nemzetközi program) együttműködve irányítja a nemzetközi szervezetek politikáját és tevékenységét a veszélyes anyagok ellen az egészség- és környezetvédelem területén.[4] Az IOMC azokon a kémiai biztonsági priortásokon dolgozik, amelyeket az Agenda 21 kötetének 19. fejezete kijelölt, és amelyek ma már a SAICM GPA részei:[5] kockázatcsökkentés; tudás és információ; irányítás; kapacitásépítés és technikai együttműködés; illegális forgalom.

Magyarországnak az IOMC-vel kapcsolattartásra kijelölt szervezete[6] az OKBI Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálata.

IPEN

A Nehezen Lebomló Szerves Szennyező Vegyületektől Mentesítő Nemzetközi Hálózat (International POPs Elimination Network, IPEN) 1998-ban alakult. Célja, hogy hozzájáruljon a nehezen lebomló szerves szennyező anyagok (POP-ok) kiszorításához. A hálózatnak jelenleg 65 országban 350 környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi és egészségügyi civil szervezet a tagja. Céljai elérésben az IPEN szorosan együttműködik az ENSZ Környezetvédelmi Szervezetével az UNEP-pel.

KBTB

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény[1] rendelkezése alapján született a 188/2000. (XI. 8.) kormányrendelet a Kémiai Biztonság Tárcaközi Bizottsága (KBTB) működésének részletes szabályairól. Számos minisztérium felelős vegyi anyagokkal, kémiai biztonsággal foglalkozó területekért, ezért a KBTB feladata a különböző területek közötti koordináció biztosítása. A kémiai biztonsági törvény szerint a tárcaközi bizottság feladata kidolgozni: „a kémiai biztonság nemzeti politikáját és programját – beleértve a közoktatási, illetve felsőoktatási intézmények tanulói, magánszemélyek és a szakemberek kémiai biztonsági oktatásának, képzésének rendszerét, módját is –, továbbá koordinálja a nemzeti program végrehajtását. A tárcaközi bizottság javaslattételi, valamint véleményezési joggal részt vesz bármely, a kémiai biztonságot érintő jogszabály, illetőleg hatósági intézkedés előkészítésében, felülvizsgálatában[2]. A bizottság készítette el a „Magyarországi Kémiai Biztonság– Új Nemzeti Profil 2006”[3] dokumentumot.

A bizottság elnöke az egészségügyi miniszter, elnökhelyettese a környezetvédelmi miniszter, vagy az általuk a bizottságba tagként kijelölt személyek. A tárcaközi bizottság tagjai az érintett minisztériumok kijelölt képviselői, az országos tisztifőorvos, vagy az általa kijelölt személy, továbbá a Magyarországon nyilvántartásba vett környezetvédelmi civil szervezetek, szakszervezetek, vegyipari érdekképviseletek, valamint a kémiai biztonsággal is foglalkozó tudományos szervezetek delegáltjai. A bizottság titkársága az OKBI Főigazgatósága mellett működik, kijelölt vezetője az OKBI főigazgató-helyettese.[4] A bizottság az állásfoglalásokon túl a kémiai biztonságról szóló törvény által meghatározott esetekben hoz határozatot.

KOZMOS

A Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség (KOZMOS) a magyarországi kozmetikai-, háztartási tisztító-, ápoló-, mosószert gyártó és forgalmazó cégeket képviseli. Feladata tagjainak tájékoztatása a vonatkozó jogi, tudományos, környezetvédelmi és fogyasztói kérdésekről, valamint lobbistaként képviseli az ipar érdekeit a jogszabályok előkészítése során, illetve politikai és szakmai vitákban.

LMCS

A Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség 1988-ban alakult.[1] A szervezet országos hatókörű, jelenleg több mint 130 tagszervezete van. Deklarált célja, hogy elősegítse az élethez és az egészséghez való jog – a legalapvetőbb emberi jog – gyakorlati megvalósulását.[2] A Levegő Munkacsoport azért dolgozik, hogy minden ember biztonságos és egészséges környezetben élhessen Magyarországon. 2003 óta számos, kifejezetten a vegyi anyagok kockázatait ismertető, az egyéni kitettséget mérséklő és jogszabály-előkészítést segítő programot[3] szerveztek. Küzdöttek jobb szabályozásokért, vegyszermaradékokat vizsgáltak zöldségekben és gyümölcsökben. Az LMCS a kampányában támaszkodik a tagszervezeteire, valamint a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatára,[4] akik segítenek kiadványai, programjai terjesztésében. A LMCS havonta több mint 500 címre küldi havi vegyi anyag hírlevelét, melyben a vegyi anyagok kockázataival kapcsolatos tudományos és politikai hírek kapnak helyet, emellett a hírlevélből hírt kaphatunk a hazai és a nemzetközi zöld szervezetek vegyi anyagos tevékenységeiről, kampányaikról, céljaikról. A LMCS továbbá fenntart egy vegyi blog oldalt: http://vegyi.blog.hu/-n.

MAVESZ

Az 1990. óta működő Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) szakmai-gazdasági érdekképviseletet ellátó országos szervezet, tagjai a hazai és a hazánkban jelen lévő vegyipari cégek. Az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) tagjaként is a MAVESZ célja a vegyipari érdekek képviselete a jogalkotásban, a hatóságoknál, illetve a tagok tájékoztatása, környezetvédelmi és egyéb jogszabályok ismertetése. A MAVESZ részt vesz a munkáltatók és munkavállalók (Vegyipari Dolgozók Szakszervezete) tárgyalásainak, együttműködésének keretet adó Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság munkájában, s azon belül ellátja a munkáltatói oldal elnöki feladatait. A MAVESZ éves szinten összefoglalót készít és tesz közzé [1] a magyar vegyipar helyzetéről, a termelés alakulásáról. A MAVESZ gondozza hazánkban a vegyipar Felelős gondoskodás programját [2] (Responsible Care Programme).

MGSZH

2007. január 1-jén létrejött a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH), a vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt álló mezőgazdasági hatóság és állami szerv. Az MGSZH számos intézmény, így többek között az Országos Élelmiszer-vizsgáló Intézet, a növény- és talajvédelmi szolgálatok és a fővárosi és megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások jogutódjaként[1] jött létre. A Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság[2] felelős a növényvédő szerek hazai engedélyezésért és a szermaradék-vizsgálatokért. Az MGSZH éves összesítésben nyilvánosságra hozza szermaradék-vizsgálatainak eredményeit.

MTVSZ

A Magyar Természetvédők Szövetségét (MTVSZ)[1] 32 természetvédő szervezet és csoport alapította 1989-ben. Több mint 100 befolyásos hazai környezet- és természetvédő szervezet tartozik a szövetséghez, melyek egyéni tagjainak száma meghaladja a 28 000 főt. Vidéki tagszervezetei az ország összes megyéjében jelen vannak. A Magyar Természetvédők Szövetsége a világ egyik legnagyobb civil zöld hálózatának, a Föld Barátainak a magyar tagja.

A Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország[2] 2003-ban kezdte vegyi anyagokkal foglalkozó kampányait, a korábbi ipari szennyezőkkel kapcsolatos programjaira alapozva. Az ipari kampányuk keretében a környezetirányítási rendszerek, a PRTR és az uniós IPPC (Integrated Pollution Prevention and Control –integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés) népszerűsítésére fókuszáltak. Az ipari kampány keretében dolgoztak a REACH-rendelet javításán. Az MTVSZ több országos vegyi akciónap programsorozatot szervezett tagszervezeteivel közösen, azoknak forrást biztosítva a munkára.

NISZ

A Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület (NISZ)[1] 2004-ben alakult, céljuk a hazánkban tevékenykedő növényvédő szereket gyártó és/vagy importáló cégek érdekképviselete. Az NISZ társult tagként csatlakozott az Európai Növényvédelmi Szövetséghez (European Crop Protection Association, ECPA). A NISZ a többi ipari szövetséghez hasonlóan képviseli a szergyártók érdekeit a hazai, az uniós és a nemzetközi peszticid-politika alakításában, illetve segíti tagjait az új szabályozások végrehajtásában. Az NISZ emellett fellép az illegális szerhasználat ellen is.