Antimon
Az antimon ősidők óta ismert, üvegszínezéshez is használt elem. A szervezetben hosszú felezési idejű, bioakkumulatív és toxikus ezüstfehér fém. Rosszul vezeti az áramot és a hőt. Nem éghető. Folyamatos körforgásban van a talaj, légkör, felszíni, és felszín alatti vizek között. Az azbeszt korlátozása óta 2-7 százalékban antimon található a gépjárművek fékbetétjeiben. Kis adagban fejfájást, szédülést és depressziót okoz. Nagy adagban gyakori és heves hányáshoz vezet, amely pár napon belül halállal végződhet. Hosszú időn át történő fogyasztása, vagy belélegzése szív-, és tüdőproblémákat, ízületi-, illetve izomfájdalmat, gyomorfájdalmat, hasmenést, hányást, gyomorfekélyt okozhat. Rákkeltő hatása vizsgálatok tárgya.
aAnyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő
Név: Antimon
Angol név: Antimony
Vegyjel: Sb
Rendszám: 51
CAS szám: 7440-36-0
R mondatok:
R36: Szemizgató hatású.
R37: Izgatja a légutakat.
R38: Bőrizgató hatású.
S mondatok
S26: Ha szembe kerül, bő vízzel azonnal kimosni és orvoshoz. fordulni.
S27: A szennyezett ruhát azonnal le kell vetni/venni.
S28: Ha az anyag a bőrre kerül, ...-val/vel bőven azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg).
S29: Csatornába engedni nem szabad.
S30: Soha nem szabad vízzel keverni.
S33: A sztatikus feltöltődés ellen védekezni kell.
S35: Az anyagot és az edényzetet megfelelő módon ártalmatlanítani kell.
S36: Megfelelő védőruházatot kell viselni.
S37: Megfelelő védőkesztyűt kell viselni.
S39: Szem-/arcvédőt kell viselni.
Név: Antimon-trioxid; Sb2O3
Angol név: Antimony trioxide
R mondatok:
R40:A rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított.
S mondatok:
(S2): Gyermekek kezébe nem kerülhet.
S22: Az anyag porát nem szabad belélegezni.
S36: Megfelelő védőruházatot kell viselni.
S37: Megfelelő védőkesztyűt kell viselni
Az antimon ősidők óta ismert, üvegszínezéshez is használt elem [1]. A szervezetben hosszú felezési idejű, bioakkumulatív és toxikus ezüstfehér fém. Rosszul vezeti az áramot és a hőt. Nem éghető. Folyamatos körforgásban van a talaj, légkör, felszíni, és felszín alatti vizek között [2]. Több eltérő fizikai tulajdonságokkal rendelkező (allotróp) módosulata ismeret. Az elterjedt ezüstfehér félfém jellegű stabil formája mellett ismert sárga és fekete instabil, nemfém jellegű formája is.
Antimonit (Sb2S3) és valentinit (Sb2O3) ásványokban fedezték fel. Világszerte kb. 53.000 tonnát állítanak elő belőle évente. Főbb bányászati területe Kína, emellett Dél Afrikában, Tadzsikisztán, Bolíviában is Oroszországban is folyik sokkal kisebb volumenű antimon bányászat. Az antimonitból antimont vassal történő redukcióval vagy pörköléssel, majd szenes redukcióval állítanak elő.
Leggyakoribb módosulatai, vegyületei
- Antimon-bromid (SbBr3)
- Antimon-klorid (SbCl3)
- Antimon-oxid (Sb2O5)
- Antimon florid (SbF3)
- Antimon-jodid (SbI3)
- Antimon-szulfát (Sb2(SO4)3)
- Nátrium-hexa-fluorantimonit (NaSbF6)
[3]
bMire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben
Az azbeszt korlátozása óta 2-7 százalékban antimon található a gépjárművek fékbetétjeiben. Az elmúlt években ehhez kapcsolódóan 50–100%-kal növekedett az antimon koncentrációja [21] Budapest belváros levegőjében, a koncentrációja a belélegezhető méretfrakcióban jellemzően 16 ng/m3. A települések levegőjében nagyságrendekkel elmarad az US EPA szerint megengedhető (200 mikrogram/m3) koncentrációtól. Az ELTE kutatói szerint az antimon forrása a közúti gépjárművek fékbetétei. A fékbetétek elhasználódásának mértéke mintegy 15 mg kilométerenként személygépkocsiknál, a lekopó anyag kb. 30%-a szálló porként a levegőbe kerül.
Manapság a PET palackok 90%-a antimon-trioxid katalizátor felhasználásával készül. Vizsgálatok igazolták, hogy a pillepalackokból antimon oldódik a benne tárolt vízbe. Dán vizsgálatok szerint az antimon kioldódását a környezeti hatások mellett a tárolt folyadék savtartalma, például citromsavtartalmú gyümölcslevek is elősegítik [22]. A Koppenhágai Egyetem által végzett vizsgálat során 42 gyümölcslé (például földieper, fekete ribizli, málna, meggy) antimontartalmát mérték meg. Az egyik mintában a korábban publikáltnál 17-szer magasabb antimonkoncentrációt találtak. A legmagasabb szennyezettséget – ami meghaladta az EU 5µg/l-es ivóvízre javasolt határértékét – egy feketeribizli-lében találták. Viszont ez a koncentráció sem érte el az élelmiszerek esetén megengedett határértéket.
Nagy tisztaságú antimon a félvezetők közé tartozik, így diódák, valamint az infravörös detektorok gyártásában használják [4].
Ötvözeteit ólomtartalmú elemekben, forrasztáshoz, fém lapok, és fém csövek gyártásához használják. Nagymértékben növeli az ólom keménységét annak ötvözése esetén, amelyet főleg elemekben használnak fel. A keményített ólom megtalálható kiskaliberű lőfegyverek töltényében, kábelek védőburkolatában. Bár önmagában nagyon törékeny, ötvözetként sok felhasználási területtel rendelkezik.
Az antimon-trioxid nagyon hatékony tűzálló képességgel rendelkezik, ezért sokáig alkalmazták ruházati termékekben, gyermekjátékokban, autó, valamint repülőgép üléshuzataiban. Sok más antimonszármazékot (első sorban a szulfidjait, oxidjait, az antimon-trikloridot, valamint a nátrium-antimonátot) használnak a kerámia és üvegiparban, mint zománc, vagy színezőanyag, pigment. A hidratált kálium-antimonil-tartarátot (KSbC4H4O7*0.5H2O), régebben hánytatószerként használták, de a terápiás dózis nagyon közel áll a halálos dózishoz. Kis mennyiségben stimulálja az anyagcserét, nagy mennyiségben azonban károsítja a májat, valamint halált is okozhat [5]. Ragyogó sárga színe miatt az antimon-oxidot pigmentként használják festékekben, gumikhoz, valamint műanyagokban (műanyag stabilizátorként). Kis hányadát a tűzijátékgyártásban alkalmazzák [6].
Sói alkalmasak akülönböző Leishmania fajok okozta a bőrt és nyálkahártyát fertőző betegség, valamint vérmételyfertőzésben (schistosomiasis) szenvedők kezelésére [7].
cHogyan jut be szervezetünkbe
Az antimon, mind emberi tevékenység, mind természetes forrásokból jut a környezetbe, így az átlag lakosság ki van téve kis mennyiségű szennyeződésnek nap mint nap, főleg az ivóvízből, levegőből és az elfogyasztott ételből [19]. A napi szájon át történő bevitel jelentősebb, mint az inhalációs kitettség, bár a teljes expozíció környezeti forrásból, táplálékból, valamint ivóvízből sokkal alacsonyabb, mint a foglalkozási eredetű expozíció.
Fokozott antimon szennyezettségnek vannak kitéve a városban lakók, ahol magasabb a levegő antimon koncentrációja, illetve aki rendszeresen fogyaszt italokat, különösen savas italokat PET palackból.
Előfordul felszíni és felszín alatti vizekben 0,1-0,2 µg/l, míg az ivóvizekben ennél magasabb, de kevesebb, mint 5 µg/l koncentrációban.
Az antimon hagyományos vízkezelési eljárásokkal nem távolítható el. Mindazonáltal az antimon normál esetben nem tekinthető vízszennyezőnek. Ivóvízben való megjelenéséért elsősorban az ivóvízhálózat fém csővezetékei, alkatrészei tehetők felelőssé, amelynek megelőzésére ezeknek a termékeknek az előállításánál kellene lépéseket tenni [8].
dMilyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre
Az antimon mérgező anyag, a mérgezés tünetei hasonlóak az arzénmérgezéshez, de az arzén sokkal toxikusabb. Kis adagban fejfájást, szédülést és depressziót okoz. Nagy adagban gyakori és heves hányáshoz vezet, amely pár napon belül halállal végződhet [20]. Hosszú időn át történő fogyasztása, vagy belélegzése szív-, és tüdőproblémákat, ízületi-, illetve izomfájdalmat, gyomorfájdalmat, hasmenést, hányást, gyomorfekélyt okozhat. Használatát, és az általa történő szennyezést, ahol csak lehet, vissza kell szorítani.
Az antimon és a dúsított antimon érc rákkeltő hatását vizsgálták (főként antimon-trioszulfitet), hím, és nőstény patkányokon. Mindkét kísérletben jelentősen megnőtt a tüdőrák előfordulása, de a hím patkányok esetében nem találtak tumort a tüdőben. Mindazonáltal az emberben okozott rákkeltő hatás tekintetében az adatok nem meggyőzőek elemi antimon esetében. APET (polietiléntereftalát) előállításához katalizátorként használt antimon-trioxidot feltételezhetően rákkeltő hatásúnak minősítették.
A mérgező hatás szempontjából döntő fontosságú az ivóvízben való megjelenési formája. Többnyire antimon tartalmú anyagokból mosódik ki, leginkább az antimon-(V)-oxoanion, amely egy kevéssé toxikus formula. Az antimon-trioxid kevésbé mérgező, mint a kálium-antimonil-tartarát, amely a legjobban oldódó formula. A kálium-antimonil-tartarát szájon át történő felvétele nem társítható a daganatos megbetegedésekkel, mivel csak a tüdőben okozott daganatot, más szervrendszerben nem, az a hatás viszont ismert, hogy az oldhatatlan részecskék belélegzése hosszabb időn keresztül közvetlen tüdőkárosodást okoz. Bár vannak bizonyítékok arra nézve, hogy inhalációs úton történő szervezetbe jutás esetén rákkeltő lehet az antimon néhány fajtája, arra nézve nincs adat, hogy szájon át történő felvétel esetén is karcinogén lenne [9].
Az antimon-trioxid, az élő szervezetek számára kevéssé hozzáférhető, de néhány in vitro tesztben genotoxicitást mutatott; ugyanakkor a vízoldékony antimon-(III)-sók genotoxikus hatást mutattak. Az antimon-trioxid kísérleti állatokban bizonyítottan rákkeltő, emberben lehetséges rákkeltő (2B), az antimon-trioszulfidra vonatkozóan korlátozott bizonyítékok vannak arra nézve, hogy kísérleti állatokban rákkeltő és nem sorolható emberekre nézve a rákkeltő anyagok közé (3-as csoport).
Az antimon-trioxid belélegzése pneumoconiosis-t (tüdőbetegség, amelyet különböző porok belélegzése vált ki) okozott az emberekben. Egy tanulmányban antimont, antimon-trioxidot, és antimon-pentaszulfidet tartalmazó porszennyezésnek kitett nőket vizsgáltak. Ezekben az esetekben többször előfordult koraszülés, spontán vetélés, valamint a gyermekek fejlődése is visszamaradott volt [10].
Az erősen szövetizgató antimon 100-200 mg-ja halálos. A halálos antimon mérgezés általában gyógyszer túladagolás következménye. Hatásmechanizmusa nem ismeretes, de feltehetőleg kulcsfontosságú enzimeket inaktivál a szervezetben. Az antimon-hidrogén, az arzénhez hasonlóan a vörösvértesteket károsítja. Ha a beteg a kezdeti gyomor-bél izgalmat túléli, ritkán halálos, mindazonáltal igen kellemetlen tüneteket okoz, hányingert, hányást, véres hasmenést, májgyulladást, veseműködési zavarokat. A krónikus mérgezés mindenben hasonlít a krónikus arzénmérgezéshez: bőrviszketés, kötőhártya-gyulladás, gégegyulladás, fogyás, vérszegénység. Az antimon-hidrogén belélegezve fejfájást, gyengeséget, hányingert, hányást, sárgaságot, vérszegénységet, és veseelégtelenséget okoz. Specifikus ellenszere nincs. A szer lenyelése esetén gyomormosást kell végezni, ezt követően aktív szén adása tanácsos (ennek hatásossága nincs bizonyítva). Kerülni kell a hashajtókat. A fájdalom csökkentése érdekében erős fájdalomcsillapítók adhatóak. Kórházi ellátás szükséges. A vörösvértestek károsodása miatt vérátömlesztésre is szükség lehet [11].
eMilyen környezeti kockázatokat hordoz
Élelmiszerekkel (hús, hal, gabonafélék, zöldség, gyümölcs) napi 4,6 – 7,4 mikrogram antimon jut a szervezetbe. A városi környezetben megnövekedett az egészségkockázat, illetve a PET palackokból fogyasztott, különösen savas ital esetében jelenthet veszélyforrást.
Néhány tűzoltóegyenruha tartalmazza a jó tűzálló képességekkel rendelkező antimon-trioxidot. Az amerikai foglalkozás egészségügyi és biztonsági ügynökség vizsgálta az antimon-trioxid toxicitásának lehetőségét. A tűzoltóállomásokon használt jó tűzállóképességgel rendelkező ruhák adták a vizsgálati alapot. A vizsgálat kiindulópontja az volt, hogy 30 tűzoltó hajában emelkedett antimon-szintet mértek. A vizeletminták vizsgálata után viszont bebizonyosodott, hogy az antimon tartalmú ruhák nem lehetnek az antimon toxicitás okozói, mivel nem volt számottevő különbség a kontroll és az antimontartalmú ruházatot viselő csoport között [12].
fA kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára
Környezetbe mindenek előtt az emberi tevékenység révén kerül., a széntüzelés és az antimon tartalmú ércek olvasztása során keletkező pernye által. Megközelítőleg 6400 tonna antimon kerül az óceánokba évente.
Kémiai viselkedése hasonlóan összetett, mint periódusos rendszerbeli szomszédjának, az arzénnak. Régebben azt feltételezték, hogy az antimon az arzénnal együtt természetes szennyezőanyaga egyes ivóvizeknek. Vízoldékony formái (az antimonnak és az arzénnak egyaránt) általában meglehetősen mobilak, míg kevésbé oldékony formái adszorbeálódnak az agyag- vagy talajszemcséken, ahol nagyobb vas, mangán vagy alumínium tartalmú részecskékké tapadnak össze.
Bár néhány adat van az antimon előfordulásáról vizekben, ezeknél a termodinamikai becslések azt mutatják, hogy a leggyakoribb formája vizekben a hexahidroxo-antimonát Sb(OH)6 .
A légköri antimon koncentráció megközelítőleg 0,2 ng/m3, amit az Alpokban mértek a svájci Jungfraujoch csúcson. Európa sűrűbben lakott területein a 80-as években 0,6 és 32 ng/m3 közötti értékeket mértek. Napjainkban a levegőben mért antimon mennyisége alacsonyabb, az ipari kibocsátás ugyanis jelentősen csökkent a porszűrők bevezetésének köszönhetően. Napjainkban a legfőbb forrás az antimonból készült kopásgátlók jelentik, amelyeket fékekben, gumiabroncsokon és az aszfalt felületén alkalmaznak, valamint a járművek kipufogógáza is jelentősen hozzájárul a városi finomporban megtalálható antimonszennyezés kialakulásához. Egy felmérés szerint a németországi Göttingenben, amely egy közepes méretű városnak tekinthető, 1997-ben megközelítőleg 176 kg antimon került a környezetbe ennek következtében. Egy városban lakó ember levegőből történő antimon bevitele egy 92-es tanulmány szerint 60-460 ng/nap/fő volt.
A szervezetbe került antimon lassan ürül. A környezetből származó antimonszennyezés az élelmiszerekben minimális mértékű. Az antimon jelen van ugyan az élelmiszerekben, főképp az antimon tartalmú talajon termesztett zöldségekben, de ennek mértéke rendkívül alacsony, µg/kg-ban mérhető [13]. Mindezek ellenére más kutatások viszont bioakkumulációt figyeltek meg gyűrűsférgeknél, csalánozóknál, rákokban, tüskésbőrűekben, halakban, puhatestűekben, bentikus és planktonikus élőlényekben [16].
Az antimon koncentráció felszíni és felszín alatti vizekben általában 0,1-0,2 µg/l. A tengervizekben található antimon mennyisége megközelítőleg 0,15 µg/l. Természetes vizekben a magasabb antimon koncentráció nem jellemző, kivétel azok a területek, ahol a bányászati tevékenységekhez savas eljárásokat alkalmaznak. A kommunális szennyvíz gyakorlatilag mentes az antimontól, szemben az üveg és fémfeldolgozó üzemek szennyvizével. Az antimont egy időben alkalmasnak tartották a forrasztóanyagokban lévő ólom helyettesítésére, de nincs bizonyíték arra, hogy ez jelentősen hozzájárult volna az ivóvíz szennyezettségéhez [13].
A szennyvizekben az átlagos oldott antimon koncentráció 0,129 mg/l. A toxicitási értékek alapján ez 50-100-szor alacsonyabb, mint az akut toxicitási küszöbérték mind a pisztráng, mind a vízibolha esetében [14].
gHogyan kerülhetjük el
A PET palackok elkerülésével csökkenthetjük az antimon bevitelünket. Fenntarthatósági szempontból javasolt - ahol megfelelő minőségű - a vezetékes víz fogyasztása palackozott víz helyett.
Javasolt a gépjárművek fékbetéteit rendszeresen cserélni, bár a fék kopása sajnos folytonos antimon kibocsátást jelent.
Léteznek olyan tesztek, amelyekkel megmérhető a szervezetben jelen lévő antimon. Kimutatható a vizeletből, székletből és vérből is, többnapi kitettség után. Azonban ezek a tesztek nem tudják kimutatni, hogy az adott személy mekkora szennyezésnek volt kitéve, illetve hogy tapasztalható-e a későbbiekben egészségügyi hatás. Néhány teszt ezen kívül olyan speciális berendezést igényel, amely az orvosi rendelők többségében nem áll rendelkezésre [15].
hLéteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok
A japán félvezető iparban eredményesen helyettesítették több alkalmazásban az antimont [23]. Az antimon kiváltását nem csak egészségügyi, hanem gazdasági szempontok is vezérlik, ugyanis az elmúlt években folyamatosan nőtt az antimon-oxid ára [24].
Manapság a PET palackok 90%-a antimon felhasználásával készül, mivel ez a fém a legmegfelelőbb katalizátor a PET előállítása során. A germániumról ismert, hogy az antimon helyett egy alternatív katalizátor lehet, azonban természetes előfordulása igen csekély mértékű ahhoz, hogy lehetővé tegye a rendszeres alkalmazását. Más egyéb, elsősorban titánra és alumíniumra épülő megoldások még fejlesztési stádiumban vannak [17].
PET palackok helyett sok országban környezetvédelmi okokból hagyományos visszaváltható üveg palackot használnak.
iVonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban
Határértékek
Ivóvízben:
- US EPA: 6 µg µg/l
- Anglia 20 µg/l
- Kanada 6 µg/l
- Németország 5 µg/l
- Japán 2 µg/l
- Magyarország (ásványvízre): 5 µg/l
Levegőben:
Magyarország: 5 µg/m3 (24h) [18]
A WHO által az ivóvízben meghatározott irányérték 0,02 mg/l, míg az EPA 0,006 mg/l értékben határozza meg az ivóvíz megengedhető antimon tartalmát [8].
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről – K2-es minősítésű, felszín alatti vizekre káros hatást fejthet ki.
201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről – ivóvíz határérték 5 µg/l.
98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről – veszélyességi összetevő. Ezen előírást szintén tartalmazza az EU veszélyes hulladékokról szóló irányelve (91/689/EEC).
40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről – kozmetikumok gyártásához fel nem használható vegyület.
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról – megengedett átlagos koncentráció 0,5 mg/m3, csúcskoncentráció 2 mg/m3.
17/1999. (VI. 16.) EüM rendelet az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről – Tűzzománc bevonattal ellátott főző- és tálalóedényekből kioldható mennyisége – szabvány szerinti eljárással vizsgálva – nem haladhatja meg a 0,01mg/dm2-t.
A 2009/967/EK Bizottsági határozat [25] a textil padlóborítók közösségi ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapítása során 260 ppm-ben maximalizálja a megengedhető antimon mennyiséget.
Források
[1] http://www.chemicalelements.com/elements/sb.html
[2] http://periodic.lanl.gov/elements/51.html
[3] http://www.sigmaaldrich.com/life-science/life-science-catalog/product-catalog.ht...
[4] http://www.epa.ohio.gov/portals/41/p2/mercury_pbt/fact102.pdf
[5] http://environmentalchemistry.com/yogi/periodic/Sb.html#Overview
[6] http://www.chm.bris.ac.uk/webprojects2004/tabor/uses.html
[7] http://www.inchem.org/documents/ukpids/ukpids/ukpid40.htm
[8] http://www.who.int/water_sanitation_health/dwq/chemicals/antimonysum.pdf
[9] http://www.who.int/water_sanitation_health/dwq/chemicals/antimonysum.pdf
[10] http://monographs.iarc.fr/ENG/Monographs/vol47/volume47.pdf
[11] Turkington, C. (1995): Mérgek és ellenanyagaik lexikona, Faktum kiadó, 299 p., 30 p.
[12] http://www.who.int/water_sanitation_health/dwq/chemicals/antimony.pdf
[13] http://www.schema.lu/BEAK-TIME2002.pdf
[14] http://wonder.cdc.gov/wonder/prevguid/p0000469/p0000469.asp
[15] http://www.pesticideinfo.org/Detail_Chemical.jsp?Rec_Id=PC33830#Ecotoxicity
[16] http://www.asvanyvizek.hu/fogyasztoi/antimon
[17] http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/7167
[18] http://www.atsdr.cdc.gov/toxfaqs/TF.asp?id=331&tid=58
[19] http://hu.wikipedia.org/wiki/Antimon
[20] Salma Imre: TENDENCIÁK A VÁROSI LEVEGŐMINŐSÉG ALAKULÁSÁBAN; 2010. március;
[21] http://www.rsc.org/Publishing/ChemScience/Volume/2010/03/antimony_addition.asp
[22] http://www.toshiba.co.jp/env/en/products/chemical.htm
[23] http://www.thefreelibrary.com/Antimony+oxide+price+spiral+draws+attention+to+alt...
[24] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2009:332:0001:01:HU:HTML
jRákkeltő besorolások
| IARC* karcinogén | - |
Antimon-trioxid 2B |
|---|---|---|
| EU CMR | - | |
| EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List | - | |
| EU szabályozás |
10/2011/EK |
|
| SVHC lista | - | |
| CAREX |
Antimon- trioxid (1309-64-4) |
|
| UNEP PIC | - | - |
| USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy európai PRTR-E-PER** |
antimon: 1% de minimis cc. |
|
| Stockholm POP | - | - |
| SIN lista | Antimon-trioxid (1309-64-4) | |
| ETUC lista | Antimon-trioxid (1309-64-4) | |
| Tudományoos információ | ||
| Endokrin Diszraptor: EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista |
EDC: - |
*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.
**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról
http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf
kKörnyezeti hatások
|
Környezeti elem |
Mérték-egység |
Hivatkozás |
|
|---|---|---|---|
|
Légszennyezettség egészségügyi határértéke (24 órás) |
- |
μg/m3 |
4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről |
|
Légszennyezettség tervezési irányértéke (24 órás) |
1
|
μg/m3 |
4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről |
|
Szennyezettségi határérték földtani közegre |
- |
mg/kg |
6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről |
|
Szennyezettségi határérték felszín alatti vízre |
- |
μg/l |
6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről |
|
Felszíni vízminőséget érintő elsőbbségi anyag |
nem |
|
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól |
|
Munkaegészségügyi határérték |
0,1 0,4 |
mg/m3 |
munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet |
