Alumínium

A harmadik leggyakoribb elem a Földön (8,13%) és a leggyakoribb fém a földkéregben. A természetben elsősorban kevésbé oldható oxidok és szilikátok, agyagásványok formájában van jelen, így a biológiai rendszerekben csak nyomokban jelenik meg. Bár az alumíniumnak nincs szerepe az emberi sejtműködésben, magasabb koncentrációban toxikus hatást mutat; az alumínium kitettség különösen vesebetegek számára jelent kockázatot. Nagy mennyiségben az alumínium mérgező az idegrendszerre is, mivel megváltoztatja a vér-agy gát működést. Az alumínium lerakódhat a csontokban.

a
Anyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő

Anyagcsoport neve: Alumínium (Al)
Angol név: Aluminium
Vegyületei:

Alumínium por (pirofóros és stabilizált):

CAS-szám: 7429-90-5  



Pirofóros:
R-15 Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek.
R-17 Levegőn öngyulladó.

S-2 Gyermekek kezébe nem kerülhet.
S-7/8 Az edényzet légmentesen lezárva, szárazon tartandó.
S-43 Tűz esetén a víz használata fokozza a veszélyt, "Víz használata tilos" mondatot is hozzá kell tenni.

Stabilizált:
R-11 Tűzveszélyes.
R-15 Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek.

Alumínium-oxid  (Al2O3)

Timföld, az alumíniumgyártás köztes termékeke, fehér színű por.
CAS-szám: 1344-28-1
Nincs kötelező, egységes EU-s besorolás.

R mondatok: -

S mondatok:
S22 Az anyag porát nem szabad belélegezni.

Alumínium-klorid (AlCl3)

CAS szám: 7446-70-0


 

R mondatok:
R-34 Égési sérülést okoz.

S mondatok:
S-1/2 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó.
S-7/8 Az edényzet légmentesen lezárva, szárazon tartandó.
S-28 Ha az anyag a bőrre kerül, ...-val/vel bőven azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg).
S-45 Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni.

Hevesen reagál vízzel és nedves levegővel hidrogén-kloridot (sósavat) képez. Az anyag, maró hatású a szemre, a bőrre és a légzőrendszerre. Ismétlődő vagy tartós por részecske belélegzése hatással lehet a tüdőre ,az idegrendszerre, okozhat funkció károsodást.
 

Alumínium-fluorid (AlF3)

CAS szám: 7784-18-1
Hevítésre bomlik, mérgező füstöket (fluoridot) fejlesztve. Ismétlődő vagy tartós inhalációs expozíció asztmát okozhat. Az anyag hatással lehet a csontokra és az idegrendszerre, csontelváltozásokat (fluorózis) és idegrendszeri károsodást okozhat.
 

Alumínium-foszfát (AlPO4)

CAS szám: 7784-30-7
Hevítésre bomlik, magas hőmérsékleten mérgező gőzöket fejleszt, foszfor-oxidokat is beleértve. Erős savakkal illetve erős bázisokkal hevesen reagál.
 

Alumínium-foszfid (AlP)  

CAS szám: 20859-73-8


 

R mondatok:
R-15/29 Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes és mérgező gázok képződnek.
R-28 Lenyelve nagyon mérgező (toxikus).
R-32 Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek.
R-50 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre.
 

S mondatok:
S-1/2 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó.
S-3/9/14 Hűvös, jól szellőző helyen, ...-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg].
S-28 Ha az anyag a bőrre kerül, ...-val/vel bőven azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg).
S-30 Soha nem szabad vízzel keverni.
S-36/37 Megfelelő védőruházatot és védőkesztyűt kell viselni.
S-43 Tűz esetén a víz használata fokozza a veszélyt, "Víz használata tilos" mondatot is hozzá kell tenni.
S-45 Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni.
S-61 Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Lásd a külön használati utasítást/biztonsági adatlapot.
 

Nátrium-aluminát (NaAlO2)

CAS szám: 1302-42-7, 11138-49-1
A vizes oldat erős bázis, hevesen reagál savakkal és korrozív hatású az alumíniumra, ónra és a cinkre nézve. Reagál ammónium sókkal is, mely tűzveszélyt okoz.
 

Alumínium-hidroxid (AlH3O3/Al(OH)3)

CAS szám: 21645-51-2

[1]
 

Fontosabb tulajdonságai, előállítása
 

A harmadik leggyakoribb elem a Földön (8,13%) és a leggyakoribb fém a földkéregben. A természetben elsősorban kevésbé oldható oxidok és szilikátok, agyagásványok formájában van jelen, így a biológiai rendszerekben csak nyomokban jelenik meg.

Az alumíniumot bauxitból állítják elő. A fejlett ipari termelésben elengedhetetlen színesfémek közül hazánkban az alumíniumérc, a bauxit bányászata jelentős. A bauxit az alumíniumnak világméretekben szinte kizárólagosan felhasznált érce.

Magyarországon a fő előfordulási helyei a Bakony, a Gerecse és a Villányi-hegység. A hazai bauxitok a karsztbauxitok csoportjába tartoznak. A telepek száma nagy, de kiterjedésük viszonylag kicsi, mindössze néhány km2. A hazai bauxitok másik hátránya, hogy gyenge minőségűek. A karszthegységek sajátosságaiból következik: a karsztvíz a bauxittelepek szintjén vagy a felett helyezkedik el, ami nagymértékben drágítja a kitermelést. Az ipari bauxitvagyon hazánkban 2001-ben 70 millió tonna volt, amihez hozzájárul még 48 millió reménybeli vagyon. Ezek alapján a hazai bauxitvagyon gazdasági megítélése ellentmondásos. A bauxitbányászat a nehéz geológiai feltételek, a csökkenő minőség és a magas termelési költség miatt egymagában nem versenyképes. A timföldgyártás gazdaságossága a magasabb világpiaci árának köszönhetően elfogadható. A bauxit ténylegesen egy jelentős hazai természeti erőforrás, ugyanakkor e vagyon jövője az ismertetett okok miatt kevésbé prognosztizálható pozitívan [23].

Az alumínium előállítása a bauxit feldolgozásával (bőséges lelőhelyei a szubtrópusi területek), és az alu-törmelékek újra feldolgozásával, az úgynevezett Bayer eljárással történik. A kibányászott bauxitot a mechanikai aprítási folyamatok után marónátron (nátrium-hidroxid) alkalmazásával nagy nyomáson és hőmérsékleten kezelik. Az eredményül kapott folyékony anyag oldott nátrium-aluminát tartalmú. A keletkezett melléktermékek leülepednek a folyamat során, és eltávolításra kerülnek. Ezt hívjuk köznyelven vörös iszapnak. A nátrium-aluminát oldatot egy tartályban különböző anyagokra választják szét, többek között alumínium-oxidra. Az elektrolízisen alapuló alumínium gyártás elektromosan sorba kapcsolt tégelyekben folyik és az anód típusa szerint két fajtát különböztetünk meg: az elősütő és a Soederberg-tégelyeket. A részecskék lesüllyednek a tartály aljára, amit eltávolítanak. Egy 1100°C-os hevítést követően az eredmény a fehér por állagú, tiszta alumínium [3].

Az alumínium előállításához szükséges kriolit (alumínium-fluorit) kohósítása során rengeteg fluor is felszabadul. A fluor a lebegő porral az emberi szervezetbe nagy mennyiségbe jutva növeli a csontok törékenységét [24].

A timföldgyártás során keletkező vörösiszap a legnagyobb mennyiségben képződő termelési hulladék Magyarországon. Fő veszélye a magas lúgtartalma, ám kisebb mennyiségben tartalmazhat a bauxit eredetétől függően toxikus fémeket is. A Bayer-technológia miatt az alumíniumgyártás során gyakorlatilag mindenhol képződik vörösiszap. Ezt a világon azonban sehol sem tudják jelenleg igazán gazdaságosan és hatékonyan feldolgozni, újrahasznosítani. A vörösiszapot így körülbelül 120 éve különböző módokon lerakják [35], a legtöbb országban visszanyerik  a kísérő oldat oldott anyagtartalmát, főként a lúgot. A világszerte keletkező vörösiszap hasznosítása, felhasználása néhány tized %-ra tehető. A világ nagy timföld termelő országaiban nagy vörösiszap tározók találhatók, bár pár ország korábban a tengerbe helyezte el a vörösiszapot. Hazánkban sincs vörösiszap hasznosítás, feldolgozás. A leállított Mosonmagyaróvári Timföldgyár mellett, az ugyancsak leállított Almásfüzitői Timfölgyár közelében, valamint a működő Ajkai Timföldgyár mellett találhatók vörösiszaptározók. (Az első két üzem un. szárazat használt, míg az ajkai un. nedveset.)  Az ajkai tározó gátszakadása okozott katasztrófát a térségben 2010. október 4-én.

Az alumínium a legszélesebb körben használt könnyűfém, könnyű, alaktartó, jó elektromos- és hővezető képességű, korrózióálló, könnyen megmunkálható. Nagy mennyiségben használják az építőiparban, időjárás-álló tulajdonságai miatt (korrózióálló), valamint légi- és földi járművekhez is. Csomagolóanyagként való használata is jelentős, így például Németországban egy év alatt annyi alumíniumot használnak fel, mint Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában összesen [2].

b
Mire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben

Mindig más elemmel vegyületeket képezve található meg, mint például az oxigén, a szilícium és a fluor. Nem fémes formában az alumínium és vegyületei általában mindenhol megtalálhatóak a közvetlen környezetünkben: ivóvízben, alumínium bevonatú konyhai edényeken, dezodorokban valamint testápolók és kozmetikai szerek összetevői között, mint a különböző krémek, barnító folyadékok. Általában dörzsanyagként, izzadás gátlóként, sűrítő anyagként, fedő anyagként és fizikai fényvédő gyanánt kerülnek a kozmetikumokba. Számos élelmiszerbe (sajtok, sütőport tartalmazó pékáruk, sütemények, fagyasztott tészták, szójalapú fehérjék) kevernek a feldolgozás során különböző adalékanyagokat (alumínium-ammónium szulfát E523, alumínium por E173, alumínium-szilikát E554 és E559, alumínium-sztearát E391, alumínium-szulfát E520). Az alumínium port élelmiszerekhez adagolva, élelmiszer színezékként használják, így például az E173-adalékanyaggal ezüstszürkés színhatás elérése a cél az adott termék felületén. Ennek a dekorációért felelős színezéknek előnyös sajátossága, hogy ellentétben sok más színezékkel, nem oldódik folyadékban. Más alumíniummal kapcsolatos adalékanyaggal pedig sűrítő, íz erősítő, savmoduláló hatást érnek el [4]. A viziközművekben elterjedt az alumínium szulfát  valamint  a polialumínium-kloridok derítőszerként való használata a vizekben lévő lebegő anyagok eltávolítására.

Ezen kívül, alu-bevonatú üdítős dobozokban, alufóliában, joghurtos doboz fedelén, alu-evőeszközökben, különböző gyógyszerekben (gyomorpanaszok, fejfájás, hasmenés kezelésére) is megtalálható. Továbbá szájöblögetőkben, kábítószerekben (hatékonyságuk növelése vagy irritáció csökkentés érdekében), belélegzett szálló porban, a talajban és a füstben is megtalálhatóak a vegyületei. Repülőgépek és egyéb járművek burkolásához is használják, kiemelkedő szerepe van a gépjárműkarosszéria-gyártásban [5].

Az alumínium port szilárd rakéta-hajtóanyagként használták, az alumínium-hidridet (CAS 7784-21-6, más néven alane) pedig a pirotechnikában és rakétaiparban használják.

Németországi kutatások szerint rengeteg édesség tartalmaz alumíniumot. A klasszikus gumimaciban például csekély, 2,5 mg/kg értéket mértek, de például egy bio-feketecsokoládéban 16, egy másik Haribo gumicukorban 42, egy mogyorós csokoládéban pedig már 55 mg/kg-ot mutattak ki a vizsgálatok [7].

c
Hogyan jut be szervezetünkbe

Tulajdonképpen minden étel, ital és a környezeti elemek is tartalmaznak valamennyi alumíniumot. Egy átlagos felnőtt naponta 30-50 mg alumíniumot eszik meg. Belélegzés útján azok az emberek vannak kockázatnak kitéve, akik poros környezetben, alumíniumgyártás, veszélyeshulladék-lerakók közelében, vagy olyan helyen élnek, akol a természetes alumínium koncentráció magas. A gyerekek kis mennyiségű alumíniumnak lehetnek kitéve az oltóanyagok révén. Mindemellett kis mennyiségben az alumínium a szervezetbe juthat a főzés során is, az edényekből történő kioldódás útján [16].

Az alumíniumot a legtöbb esetben a bőrön át veszi fel az ember, és mivel az egyik leggyakoribb elem ezen a bolygón (8,13%), a lélegzetvétellel is szervezetünkbe juthat.Bőrön keresztül a hagyományos alumíniumpalackozású dezodorok miatt jut be, amik különösen rossz hatásokkal bírnak, főleg ha azt frissen borotvált bőrre alkalmazzuk, mivel a borotválkozás során okozott apró sérüléseknek köszönhetően az alumínium gyorsabban behatol a szervezetbe. Továbbá a testápolási termékekkel, krémekkel, vagy sminkelés közben kerülhet az anyag a bőrünkön keresztül a szervezetbe [8]. 1972-ben dialízissel kezelt vesebetegek között figyelték meg a súlyos idegrendszeri károsodást okozó tüneteit, melyeket alumínium mérgezés okozott. Azóta a dializáló folyadékok alumínium-mentesítése megszüntette a problémát.

 

Az alumíniumiparban dolgozók, vagy alumínium feldolgozásra, melléktermékek tárolására kijelölt ipari területek közelében lakókra nézve a levegőben jelen levő finom alumínium por fejt ki egészségkárosító hatást [6].

d
Milyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre

A tartós foglalkozásköri expozíció betegséget okozhat. Az alumínium tartalmú porok a belélegzés után a tüdő szöveteiben még éveken keresztül akadályozzák a gázcserét, melynek a tünetei köhögés, légszomj és váladék formájában jelentkeznek [9].

Az alumíniumnak a szervezetre legkevésbé terhelő hatásai közé a gyomor-bélrendszeri irritációja tartozik. Több kutatás is felhívta a figyelmet az Alzheimer-kór és az alumíniumkitettség kapcsolatára, ám például a brit Alzheimer Társaság nem tartja elegendőnek a bizonyítékokat, míg más tudományos elemzés kockázati tényezőként tekint az alumíniumkitettségre.

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint jelenleg mintegy 35 millió ember szenved az Alzheimer-kórtól vagy a demenciától (szellemi hanyatlás, elbutulás). Néhány esetben olyan embereknél, akiknek a szervezetében sokáig volt jelen az alumínium, csont és agyi elváltozásokat tapasztaltak. Pár vizsgálat összefüggésbe hozta az alumíniumot a memóriazavarokkal, az Alzheimer- és a Parkinson-kórral, de más vizsgálatok nem igazolták ezen eredményeket [17].

Angliában 1988-ban, Cornwallban, a camelfordi vízműnél történt műszaki hiba miatt a lakosság által fogyasztott ivóvízben az alumínium-szulfát drámai értékét (100 mg/l) mutatták ki a szakemberek. Az ivóvíz-szennyezés 20 ezer ember vízellátását érintette. Az emberek főleg bélpanaszokkal fordultak orvoshoz. A vízvezeték rendszer átmosatásával az alumínium szennyezést rövid időn belül megszüntették. Későbbi, tartósan fennálló egészségkárosodás nem volt kimutatható.

Jelenlegi ismereteink szerint az alumínium felhalmozódhat a szervezetben, ezt a folyamatot pedig a kalcium/magnézium arány zavara és a foszfát magas szintje segíti elő. Továbbá az alumínium kiszoríthatja a vasat a transzferrin komplexből, és vérszegénységet idézhet elő. Negatívan befolyásolja a kalcium és a magnézium csontokba való beépülését is.

Veszélyesek lehetnek az alumínium-fluor és vegyületei, amik például a repülőgépek üzemanyagával hozhatók összefüggésbe és a csapadékkal a Földre visszajutva szennyezhetik a környezetünket.

Magát az alumíniumot az IARC és az EPA nem sorolja a karcinogén vegyületek közé, viszont az alumíniumgyártás folyamatát igen. A kitettség tanulmányozása során az IARC nem választja szét a kőszénkátrányból származó illékony szerves vegyületeket, vagy a policiklikus aromás vegyületeket magától a tisztán alumínium okozta hatástól, hanem ezeket együttesen értékeli. Az alumíniumgyártás folyamatát az IARC az 1A kategóriába sorolta, tehát a bizonyítottan emberi rákkeltő kategóriába. Az alumíniumgyártás során asztmát, krónikus tüdőgyulladást, bőrkárosodást valamint fluorózist tapasztaltak a kohókban dolgozóknál [18].

e
Milyen környezeti kockázatokat hordoz

Az alumínium jól kötődik a levegőben lévő kis részecskékhez, ahol szálló por formában napokig fennmaradhat. Bizonyos körülmények között az alumínium oldódhat kis mennyiségben tavakban és folyókban [19].

Az alumínium környezetben való általános, széleskörű elterjedtsége ellenére az alumíniumra nem jellemző, hogy jelentősen akkumulálódna a növényekben, állatokban [20].

Nem az alumíniumnak, hanem a gyártásának tulajdonítható a környezeti kockázat és a terhelés. Minden tonna timföld előállítása közben legalább egy tonna veszélyesnek számító vörösiszap is keletkezik, mely itthon a veszélyes hulladékok 56%-át (3 millió tonnát) képezi. Továbbá egy alumínium sörös doboz gyártásához annyi energia szükséges, mint amennyit egy férfi egy év alatt használ el villanyborotvája működtetéséhez; illetve egy tonna alumíniumfólia előállításához majdnem 6 tonnányi olajjal egyenértékű energia kell, ha a bauxit a kiindulási alapanyag [21].

f
A kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára

Lenyelés, belélegzés és bőrrel való érintkezés során csak nagyon kis mennyiségű alumínium kerül a véráramba. Ugyanis a tápcsatornából csupán az alumínium 0,1–0,3%-a szívódik fel és ennek több mint 95%-a a vizelettel kiürül, további 2%-át az epe választja ki. A szervezetben maradó alumínium viszont a csontokba kerül. A lapos csontokban a felezési ideje 1,4 év, a csöves csontokban 29 év.

Az alumíniumnak való kitettség általában nem káros, csak nagy mennyiségű expozíció esetében. Azon munkásoknál jelentkezhetnek tüdőproblémák (köhögés, abnormális mellkas röntgenkép), akik nagy mennyiségű alumíniumport, alumíniumfüstöt lélegeznek be. Ilyen esetekben az alumínium idegrendszeri hatásait is kimutatták [22].

A háztartási alumínium edények, serpenyők használata akkor kockázatosabb, ha valamilyen savas ételt készítünk el bennük. Például a rebarbara vagy a paradicsomszósz alu-edényekben való elkészítésénél, akár 300-400 mg/l alumínium tartalommal számolhatunk. Az edényekből kioldódó alumínium a napi alumíniumbevitel 20%-át teszi ki. A tealevelek alumínium tartalma 500-1000 mg/kg, és a belőle főzött teáé 4,5-6 mg/l közé tehető. Elsősorban az idősödő szervezetnél fontos, hogy minél inkább korlátozzák az alumíniumbevitelt [18]. A magas alumíniumtartalmú anyagok (pl. antacidok) magunkhoz vétele főleg citrusfélék fogyasztása mellett jelent tényleges egészségügyi kockázatot [23].

Az édességek, csokoládé révén a gyerekek fokozott alumínium kitettségével kell számolni [11].

Az alufólia a levegőn oxidálódott, felülete inaktív.

g
Hogyan kerülhetjük el

Mivel az alumínium igen elterjedt a környezetünkben, ezért mindennapi életünkben szinte lehetetlen kiküszöbölni. De bizonyos mértékben a testünkben felgyülemlő alumínium mennyiség szabályozásának a lehetősége a kezünkben van. Nap mint nap felvesszük az anyagot az étkezésünk, vagy épp a testápolásunk folyamán, nem szándékosan ugyan, de figyelmen kívül hagyva annak egészségre gyakorolt lehetséges hatásait.

  • Ha lehet, ne válasszuk alumínium dobozban árult üdítőket, mert az alumínium beoldódik a folyadékba, majd onnan a szervezetbe jut.
  • Alumínium kávéfőző helyett részesítsük előnyben a rozsdamentes acélból készültet.
  • Alumínium bevonatú dobozok helyett használjunk üvegeket.
  • Oda kell figyelni az egészséges táplálkozásra! - a kalcium, magnézium és a vas megfelelő mennyiségű bevitelére. Bizonyított, hogy azoknál, akik túl kevés kalciumot és magnéziumot, viszont ezzel együtt túl sok alumíniumot vesznek fel, bizonyos enzimatikus folyamatok zavara jelentkezik. A megfelelő ásványi anyag ellátásra nap mint nap oda kell figyelni! Magnéziumforrás lehet a tökmag, mandula, dió, barna rizs; kalciumforrások pedig a lazac, szardínia, brokkoli vagy a spenót.
  • Sok élelmiszer összetevői közt szerepel a maltóz, mint ízfokozó. A maltóz segíti az alumínium vérbe, majd az agyba jutásához szükséges feltételek megteremtődését. A maltóz adalékanyagot tartalmazó termékek mérsékelt fogyasztása javasolt (pl.: kakaós italok, sör, sült termékek).
  • Körültekintően vásároljunk alumíniumsókat tartalmazó dezodorokat, és kozmetikai szereket.
  • Kerüljük a nagy mennyiségű alumíniumcsomagolású antacidokat és a pufferált aszpirint, valamint mindenképpen az utasítás szerint szedjük ezeket a gyógyszereket.

h
Léteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok

Keressünk olyan termékeket, amik védik egészségünket. Léteznek értékes növényi olajokkal és növényi kivonatokkal készült termékek alumíniumsóktól mentesen! Ezeket bioboltokban lehet megvásárolni.

Az alumíniumborítású edények helyett használjunk öntöttvas rozsdamentes acél edényeket.

Az autóiparban, repülőgépiparban, építőiparban, valamint a sport és szabadidős termékek területén dinamikus ipari fejlődés mutatkozik. Az ipar így igyekszik kielégíteni a még erősebb és még könnyebb anyagok iránti igényt. Erre a célra a magnéziumötvözet bizonyult megbízható alternatívának, mely a különleges merevségének és nagyobb fajlagos erejének köszönhetően képes lehet helyettesíteni az acél és alumínium ötvözeteket [12].

i
Vonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban

Az alumíniumra vonatkozó ivóvíz határérték 0,2 mg/l.

Az Európai Tanács kiadott egy álláspontot a dialízises betegek alumínium kitettségének minimalizálásáról.

Az amerikai foglalkozás-egészségi és foglalkozás-biztonsági ügynökség az Occupational Health and Safety Administration (OSHA) a munkások (napi 8 óra és heti 40 órás munkaidő mellett) teljes alumíniumpornak való kitettségét maximum 15 mg/m3-ben maximálta, a belélegezhető frakciót pedig 5 mg/m3-ben. [24].

Az amerikai gyógyszer-engedélyezési és -felügyeleti szerv, a Food and Drug Administration (FDA) az alumínium használatát élelmiszeradalékként, illetve gyógyszerekben, mint például antacidokban, általánosan biztonságosnak minősítette [25].

Források

[1] http://www.omfi.hu/index.php
[2] http://www.umweltlexikon-online.de/RUBwerkstoffmaterialsubstanz/Aluminium.php
[3] http://www.world-aluminium.org/About+Aluminium/Production/Alumina+refining
[4] http://wikipedia.qwika.com/de2en/Lebensmittelzusatzstoff#Verschiedene_Zusatzstof...
[5] http://www.zentrum-der-gesundheit.de/ia-alzheimer.html
[6] http://www.umweltlexikon-online.de/RUBgesundheitarbeitsplatz/AluminiumStaubLunge...
[7] http://www.symptome.ch/vbboard/ernaehrung/7348-suessigkeiten-enthalten-aluminium...
[8] http://www.zentrum-der-gesundheit.de/demenz-aluminium-ia.html
[9] http://www.umweltlexikon-online.de/RUBgesundheitarbeitsplatz/AluminiumStaubLunge...
[10] http://www.zentrum-der-gesundheit.de/ia-alzheimer.html
[11] http://www.symptome.ch/vbboard/ernaehrung/7348-suessigkeiten-enthalten-aluminium...
[12] http://www.scientific.net/AMR.168-170.1631
[13] http://www.umweltbundesamt.de/wasser/themen/downloads/trinkwasser/trink11.pdf
[14] Magda Róbert Magyarországi természeti erőforrások gazdaságtana és hasznosítása Mezőgazda kiadó 2001 58.p,59.p.
[15] http://www.atsdr.cdc.gov/toxfaqs/tf.asp?id=190&tid=34
[16] http://www.atsdr.cdc.gov/toxfaqs/tf.asp?id=190&tid=34
[17] http://www.inchem.org/documents/iarc/suppl7/aluminiumproduction.html
[18] http://www.inchem.org/documents/iarc/vol34/aluminiumproduction.html
[19] http://www.atsdr.cdc.gov/toxfaqs/tf.asp?id=190&tid=34
[20] http://www.atsdr.cdc.gov/toxfaqs/tf.asp?id=190&tid=34
[21] Forrás 30: Könczey Réka S. Nagy Andrea Zöldköznapi kalauz 99.p.
[22] http://www.atsdr.cdc.gov/toxfaqs/tf.asp?id=190&tid=34
[23] http://www.atsdr.cdc.gov/toxfaqs/tf.asp?id=190&tid=34
[24] http://www.atsdr.cdc.gov/toxfaqs/tf.asp?id=190&tid=34
[25] http://www.atsdr.cdc.gov/toxfaqs/tf.asp?id=190&tid=34

j
Rákkeltő besorolások

Anyag neve Cas száma Alumíniumgyártás

Alumínium 7429-90-5

IARC* karcinogén Group 1 -  
EU CMR - -  
EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List - -

Alumínium-foszfid
20859-73-8
alumínium-oxid
1344-28-1
csak ha szálas formában van

EU szabályozás - -  
SVHC lista - -  
CAREX - -  
UNEP PIC - -  
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy
európai PRTR-E-PER**
- -

alumínium-oxid
1344-28-1
csak ha szálas formában van

Stockholm POP - -  
SIN lista - -

12004-35-2 dialumínium nikkel tetraoxid
Beléegzeve rákkockázat

ETUC lista - - aluminium por vagy gőz: belégzéskor káros
Tudományoos információ -

Alzheimer kórral gyanított összefüggés;
Kalcium háztartás zavar.

 
Endokrin Diszraptor:
EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista
- EU lista: +  

 

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

k
Környezeti hatások

Alumínium

Környezeti elem 

Koncentráció

Mértékegység 

Hivatkozás

Légszennyezettség egészségügyi határértéke

-

μg/m3

4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

Szennyezettségi határérték földtani közegre

-

mg/kg

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

Szennyezettségi határérték felszín alatti vízre

-

μg/l

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

 

Az infolapot összeállította

Bicskei Dániel, Krifaton Csilla


Vissza a tetejére