Szakértőnk válaszol
Mit használjak akkor a befőtt eltevésénél tartósításra, ha a szalicil helyett a nátrium benzoát sem megfelelő?
Dr. Dura Gyula (Országos Környezetegészségügyi Intézet) válasza: Az élelmiszerek tartósítása az élelmiszerbiztonság elengedhetetlen része. Az élelmiszerek, gyümölcsök, savanyúságok tartósításának gyakorlata közismerten nagyon hosszú időre tekint vissza. Néhány hagyományos módszer a romlás megakadályozására: melegítés (dunsztolás), gyors-fagyasztás (mirelit), sózás-füstölés, szárítás (aszalás). Általában az alacsony savtartalmú élelmiszerek, mint a zöldségek vagy a hús magas hőmérsékleten történő kezelést igényelnek a káros baktériumok elpusztításra. A magas savtartalmú élelmiszerek, mint a gyümölcsök vagy savanyúság, biztonságosan forrásban lévő vízfürdővel tartósíthatók. Tartósítószerek az élelmiszerek hosszabb és biztonságosabb eltarthatóságágát szolgálják (http://www.eufic.org/article/hu/elelmiszerbiztonsag-es-minoseg/elelmiszer-adalekok/artid/tartositoszerek-elelmiszerek-hosszabb-biztonsagosabb-eltarthatosagaert/ ).
Magyarországon az Élelmiszertörvény (2003 évi LXXXII.) szabályozza az élelmiszer-adalékokat. Európai szinten az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európa Bizottság, Parlament és Tanács testületek felelősek a tartósítószerek és egyéb adalékanyagok biztonsági vizsgálatáért, engedélyezésért, ellenőrzéséért és jelöléséért. Az EU-ban engedélyezett tartósítószerek:
http://www.food.gov.uk/safereating/chemsafe/additivesbranch/enumberlist
Preservatives E200
Sorbic acid E202
Potassium sorbate E203 Calcium sorbate E210 Benzoic acid E211 Sodium benzoate E212 Potassium benzoate E213 Calcium benzoate E214 Ethyl p-hydroxybenzoate E215 Sodium ethyl p-hydroxybenzoate E218 Methyl p-hydroxybenzoate E219 Sodium methyl p-hydroxybenzoate E220 Sulphur dioxide E221 Sodium sulphite E222 Sodium hydrogen sulphite E223 Sodium metabisulphite E224 Potassium metabisulphite E226 Calcium sulphite E227 Calcium hydrogen sulphite E228 Potassium hydrogen sulphite E230 Biphenyl; diphenyl E231 Orthophenyl phenol E232 Sodium orthophenyl phenol E234 Nisin E235 Natamycin E239 Hexamethylene tetramine E242 Dimethyl dicarbonate E249 Potassium nitrite E250 Sodium nitrite E251 Sodium nitrate E252 Potassium nitrate E280 Propionic acid E281 Sodium propionate E282 Calcium propionate E283 Potassium propionate E284 Boric acid E285 Sodium tetraborate; borax E1105 Lysozyme A fentiekkel kapcsolatban a lényeg: a tartósítószereket a felhasználási utasítás szerinti mennyiségben biztonságosan lehet alkalmazni. Simon Gergely (Levegő Munkacsoport) válasza: Savanyúság eltevéséhez a borkősavat ajánlanánk, mivel ez veszélytelen anyag, több gyümölcs természetes alkotóeleme, lényegében mennyiségi korlátozás nélkül használható.
Ha bizonyos veszélyes anyag (festékek, hígítók, permetező szerek stb.
és már régen lejárt a szavatosságuk) marad a háznál, akkor hol és
hogyan lehet azt megsemmisíteni? Konkrétan ezt egy falu esetében
kérdezem.
A Hulladék Munkaszövetség nemrég frissítette a hulladék átvevő adatbázisát: http://www.humusz.hu/hulladekatvevok/kereso. Első körben ezt ajánljuk. De egyre több település önkormányzata szervez évente veszélyes anyag begyűjtést.
A budapesti vezetékes víz tartalmazhat-e hormonokat és
szermaradványokat? Tudomásom szerint a Dunából nyert víz csak a
kavicságy tisztító hatásával ill. klórozással kerül a fogyasztóhoz.
Ezek egyike sem képes eltávolítani a káros anyagokat, csak a
baktériumokat. Indokolt-e, hogy háztartásunkban szénszűrős kancsót
vagy desztilláló készüléket használjunk az egészséges ivóvíz
érdekében?
A budapesti vezetékes víz legjobb tudomásunk szerint - a Vízmű és néhány független szervezet (BME, Óbudai Egyetem, VITUKI) mérései szerint nem tartalmaz kimutatható mennyiségben ilyen anyagokat. Téves egyébként az a nézet, miszerint a "kavicságy" nem képes eltávolítani az ilyen anyagokat, mert valójában a parti szűrés nem csak mechanikus szűrést, hanem biológiai lebontást végző mikrobiális közösség tevékenységét is jelenti, ezért csak a perzisztens kémiai anyagok változatlan átjutása feltételezhető.
A vízcsapra szerelhető kis háztartási víztisztító berendezések használata nagy körültekintést igényel, mert pl. az aktív szénszűrős berendezések ugyan javíthatnak az ivóvíz szag- és íz tulajdonságain, de a nem megfelelően ellenőrzött (a kimerült) szűrőből az adszorbeált anyagok koncentráltan leválhatnak és juthatnak a fogyasztó szervezetébe.
Milyen egészségügyi kockázatot jelent a vízben található cisz-diklór-etén ivóvízként, fürdővízként, öntözővízként?
A cis-1,2 diklóretilén (1,2 diklóretén, cis-1,2 DCE cis-1,2-Dichloroethylene; CASRN 156-59-2) oldószerként széles körben használt vegyi anyag. Gyakran hulladék lerakókból kimosódva kerül a felszínalatti vizekbe. Könnyen, gyorsan párolog, jól oldódik, ezért elszennyezheti a vizeket is.
Ha a fürdővízként,öntözővízként használt víz 1,2 DCE-vel szennyezett, illékonysága miatt főleg belélegzéssel jut a szervezetbe. A cis 1,2 DCE nagy koncentrációban irritáló és narkotikus hatású, a vörösvértestek számát csökkenti. Fejlődéstoxikológiai károsodást nagy koncentrációval végzett állatkísérletekben nem tapasztaltak. A daganatkeltő anyagok listáján nem szerepel. Az US EPA IRIS adatbázisa szerint a cis 1,2 DCE RfD értéke 0,002 mg/kg-nap 3000-szeres biztonsági tényezőt alkalmazva.
A cisz-1,2-diklór-etilén ivóvízben megengedhető legnagyobb koncentrációja 50 μg/l az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szerint.
A talajvízben 13-48 hét alatt lebomlik, aerob körülmények között a biológiai lebonthatósággal is számolni lehet. A cis-1,2 diklóretilénből kis valószínűséggel a lényegesen veszélyesebb vilnilklorid keletkezhet.
A PPD mennyire káros? Henna hajfestéket rendeltem /fekete színt/,
és abban van.
Hajfestékként elterjedt, káros hatása nem bizonyított. Kontakt allergén anyag, és szenzibilizálhatja a bőrt. Mérgezési esetek nem ismertek.
Kapható még nálunk nonilfenol tartalmú tisztítószer, vagy már betiltották?
0,1 tömeg % feletti nonilfenol (és nonilfenol-etoxilát-) tartalmú háztartási tisztítószer nem hozható forgalomba/nem használható fel. Erről a REACH rendelet alábbi (1907/2006/EK) XVII. melléklete rendelkezik.
„Nem hozható forgalomba, illetve nem használható fel anyagként vagy készítmények összetevőjeként a 0,1 vagy ezt meghaladó tömegszázalék koncentrációkban a következő célokra:
1. ipari és intézményi tisztítás, kivéve:
– ellenőrzött, zárt vegytisztító rendszerek, ahol a tisztítófolyadékot újrahasznosítják vagy elégetik,
– különleges kezelésű tisztítórendszerek, ahol a tisztítófolyadékot újrahasznosítják vagy elégetik;
2. háztartási tisztítás;
3. textil- és bőrfeldolgozás, kivéve:
– szennyvízkibocsátás nélküli feldolgozás,
– különleges kezelésre szolgáló rendszerek, ahol a biológiai szennyvízkezelés előtt a szennyvizet előkezelik a szerves részek teljes mértékű eltávolítása érdekében (báránybőr zsírtalanítása);
4. tőgybimbók merítéses kezelésére szolgáló emulgeálószerek;
5. fémmegmunkálás, kivéve:
– ellenőrzött, zárt rendszerekben való alkalmazások, ahol a tisztítófolyadékot újrahasznosítják vagy elégetik;
6. cellulóz- és papírgyártás;
7. kozmetikai termékek;
8. egyéb testápoló szerek, kivéve:
– spermicidek;
9. formulázási segédanyagok peszticidekben és biocidokban.
Káros lehet az egészségemre, ha a szomszéd rendszeresen gyomirtót használ a kertjében?
Igen, ha nem az előírások szerint használja a gyomirtót.
A primőr, fólia alatt termesztett zöldségek valóban több veszélyes anyagot tartalmaznak, mint a szabadföldi gazdálkodásból származók?
Igen, üvegházi termesztés során általában több növényvédő szert, gombaölőszert, termésnövelő anyagot használnak. Ugyanis fokozottan kell az üvegházakban védekezni a gombafertőzések, a penész ellen. Fokozottan kell ellenőrizni egyes zöldségek nitrát tartalmát!
Igaz, hogy az ökológiai gazdálkodásból származó zöldségek, gyümölcsök kevesebb vegyszert tartalmaznak, mint a hagyományos mezőgazdasági módszerekkel termesztettek?
Igaz. Ezen termékekben gyakorlatilag nem lehetnek növényvédőszer maradékok. Az un. biogazdálkodásnak szigorú feltételei vannak, és azokat ellenőrzik. Az ökológiai gazdálkodás és az ökotermékek előállításának és forgalmazásának előírásait Magyarországon az EU 2092/91 rendelete, illetve az azzal harmonizáló, "a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításáról, forgalmazásáról és jelöléséről" szóló 140/1999. (IX. 3.) Korm. rendelet, valamint az annak végrehajtási szabályait rögzítő 74/2004. (V. 1.) FVM rendelet tartalmazza.
Kismamaként milyen veszélyt jelenthet a magzat egészségére a parabén tartalmú kozmetikumok használata?
Egyes parabének kísérletes (in vitro) vizsgálata során fő kockázati tényezőt találtak, nevezetesen, hogy ösztrogénszerűen viselkednek és így károsítják a hormonrendszert. Ezen kockázatok miatt Dánia 2011-ben betiltotta a propil- és butilparabént a 3 év alatti gyermekek számára készülő kozmetikai, tisztálkodási termékekben.
Állatkísérletek során parabének hatására fiatal patkánynál a mellékherék elváltoztak, az ondósejtek mennyisége és a vér tesztoszteronszintje csökkent, már olyan parabén koncentrációban, ami adódhat a kozmetikumok használatából. Ezért nem javasolnánk a propil- és butil- parabén tartalmú kozmetikumok használatát a terhesség és azt azt követő időszakban.
