Piretrinek, piretroidok
A rovarirtó hatású piretrineket először a dalmátvirág (Chrysanthemum cinerariaefolium)szárított és porrá tört virágzatábólkészítették. Az aktív összetevőik savak észterei és alkoholok, amelyek 6 lehetséges szerkezetet alkothatnak (természetes piretrinek). A természetes piretrinek fény hatására könnyen bomlanak, így felhasználásuk korlátozott; szintetikus formáik azonban ellenállóbbak. Az első szintetikus pirethroid neve allethrin volt, melyet 1949-ben állítottak elő. Ezt követte 1960-ben a dimethrin, tetramethrin és resmethrin. A 3-fenoxibenzil észtereket szintén hatékony növényvédő szernek találták pl. phenothrin, permethrin. A ciklopropán-karboxil észter alapú szerkezettel rendelkezők alkották az I. típusú pirethroidokat. A rovarölő hatás növelésére a molekulaszerkezethez egy ciano-csoportot adtak hozzá, amellyel létrehozták az alfa-ciano, azaz a II. típusú pirethroidokat. A III. és IV. generációs piretroidok már nem fényérzékenyek. A csoport képviselői többek között a cypermethrin, permethrin és a deltamethrin. (http://www.inchem.org/documents/ukpids/ukpids/ukpid62.htm)
A kifejezés nincs kapcsolva egyetlen tartalomhoz sem.
