Szervezetek, intézmények

NOE

Az 1987-ben alakult Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) célja: az élet és az anyaság tiszteletére nevelés, a házasságért és a jövő generációért érzett felelősség erősítése, a nagycsaládok sajátos érdekeinek képviselete és szolgálata, a nagycsaládok egymást ismerő és segítő közösségekké szervezése. Vegyi anyagok kockázataival az egyesület 2005-től foglalkozott, amikor is részt vett az MTVSZ és az LMCS REACH kampányában, és közösen szervezték a „Családban marad –Védjük meg a jövő generációt a káros vegyi anyagoktól!” kampányt.[1]

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete jelenleg részt vesz a WECF (Európai Nők a Közös Jövőért) európai szervezet „Egészséges Fészek” kampányában. A program keretében létrehozták a http://feszekinfo.hu/ oldalt, mely segít abban, hogy az érdeklődők úgy készíthessék fel otthonukat gyerekvállalás előtt, hogy minimálisra csökkenthessék a kockázatokat, beleértve a kémiai terhelést is.

OECD

Az 1961-ben alakított Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) célja a tagállamok gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi tevékenységének összehangolása. A gazdaságilag fejlett országokat tömörítő, Párizsban székelő OECD-nek Magyarország 1996 óta a tagja. Kémiai biztonsággal az OECD Környezet, Egészség és Biztonság Programja foglalkozik.[1]

Ökotárs Alapítvány

Az alapítvány a környezet- és természetvédő szervezetek erősítésével, támogatásával kíván hozzájárulni egy környezettudatos, a nyilvánosság részvételén alapuló demokratikus intézményrendszer és társadalom kialakulásához.

E cél elérése érdekében helyi kezdeményezéseket és civil szervezeteket támogat; adományokkal, tréningekkel, ösztöndíjas programokkal, valamint szükség szerint szakértői, illetve technikai segítséget nyújtva munkájukhoz. Pártfogói programjaik eredményeként számos sikeres civil kezdeményezés fejlődött ki, nyerte el a helyi társadalom széles körű támogatását, és vált meghatározóvá egy-egy régióban.

Az alapítvány tevékenységei:

  • a hazai környezetvédő mozgalom, különösen a helyi környezeti problémákat megoldani képes programok megvalósításának támogatása;
  • a környezetvédő mozgalmak és civil kezdeményezések közötti kapcsolat erősítése, az együttes cselekvés feltételeinek megszervezése és támogatása;
  • részvétel az országos környezeti érdekegyeztetésben és a jogszabályalkotással kapcsolatos szakmai és társadalmi kontroll gyakorlásában;
  • hozzájárulás a hazai környezeti kultúra fejlesztéséhez, az ökológiai szemlélet erősödéséhez, a fenntartható életmódmodellek, életfilozófiák, egyéni és közösségi életstílus-minták ismertté válásához és hatásának növeléséhez;
  • környezetvédelmi célú akciók és kampányok kezdeményezése, szervezése, lebonyolítása.

PAN

A Növényvédő Szer Akcióhálózat (Pesticide Action Network, PAN) 1982-ben alakult azzal a céllal, hogy kiszorítsa a káros, veszélyes növényvédő szereket és helyette fenntartható, alternatív módszereket és anyagokat javasoljon a növényvédelemben. Jelenleg a világ öt kontinensén 90 országban 600 tagszervezettel működik. A közös kampányokat öt regionális központ hangolja össze (http://www.pan-international.org). A PAN Európai Tagozatát 1987-ben alapította az egyesült királyságbeli és a német PAN-csoport.

SAICM

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) Kormányzó Tanácsának[1] döntése alapján 2006 februárjában a Nemzetközi Vegyianyag-kezelési Konferencia (ICCM) dubai ülésén több mint 140 országból érkezett résztvevő fél közreműködésével kidolgozták a nemzetközi vegyianyag-gazdálkodásra vonatkozó stratégiai megközelítés (SAICM – Strategic Approach to International Chemicals Management) kezdeményezést. Az EU Bizottsága meghatározó szerepet játszott[2] a folyamatban. A konferencián elfogadták a SAICM alapvető dokumentumait, a Dubai Nyilatkozatot, az Átfogó Szakpolitikai Stratégiát és a Globális Cselekvési Tervet. A SAICM alapításáról szóló Dubai Nyilatkozat[3] szerint a SAICM célja, hogy 2020-ra a vegyi anyagok felhasználása és előállítása minimális káros hatással terhelje az emberek egészségét és a környezetet. A Dubai Nyilatkozat felhívja a figyelmet a vegyi anyagok kezelésének jelenlegi problémáira, és célokat jelöl ki. A nyilatkozat része a Globális Cselekvési Terv (GPA), mely meghatározza időrendben a végrehajtással összefüggő teendőket, az elvégzendő feladatokat. A SAICM a célok teljesítésére elfogadott egy finanszírozási programot, az úgynevezett gyors kezdetet biztosító programot (Quick Start Programme, QSP), mely 2013-ig tart.

TVE

A Tudatos Vásárlók Egyesületének célja, hogy Magyarországon népszerűsítse és támogassa a környezettudatos vásárlói magatartást, az etikus (környezetileg és társadalmilag felelős) vásárlást és vállalati tevékenységet, a fenntartható fogyasztási és termelési mintákat, az ökoszociális piaci érzékenységet, illetve a vásárlók jogainak és kötelességeinek ismeretét. A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) Tudatos Vásárló című magazinjában, illetve annak webes kiadásában[1] is rendszeresen foglalkozik a vegyi anyagok jelentette kockázatokkal és a biztonságosabb alternatívákkal. Több, nyomtatásban is megjelent tematikus magazinjuk is foglalkozott a mindennapi vegyi anyagok kockázataival és a lehetséges alternatívákkal,[2] illetve külön kiadványuk jelent meg az E-számokról.[3] A Tudatos Vásárlók Egyesülete 2010-ben a vezetékes víz vegyi anyag szennyezettségeit vizsgálta öt nagyváros óvodájában.[4]

UNEP

Az UNEP-et (United Nations Environment Programme), az ENSZ Környezetvédelmi Programját 1972-ben alapították. Feladata az ENSZ keretein belül a környezeti tevékenységek koordinálása. A Nairobiban székelő UNEP figyeli a környezet állapotát, összegzi és terjeszti az információkat. A problémák felmérése alapján nemzetközi környezetvédelmi együttműködéseket kezdeményez, segít, és több kémiai biztonsági intézkedés, eszköz kezdeményezője (pl. Rotterdami egyezmény, SAICM).