Növényvédő szerek

A növények termesztése során jelentős mennyiségben használnak különféle növényvédő szereket (peszticideket). Ezek nagyobbrészt elbomlanak, mire a termék a fogyasztók asztalára kerül. Sajnos azonban a hivatalos vizsgálatok szerint a hazai boltokban kapható zöldségek és gyümölcsök közel fele tartalmaz ilyen anyagokat. Az Európai Bizottság utolsó felmérése szerint 2006-ban minden eddiginél nagyobb arányban voltak növényvédő szerekkel szennyezettek az unióban vásárolható élelmiszerek. Az elmúlt öt évben közel húsz százalékkal emelkedett a szennyezett élelmiszerek aránya. Aggodalomra adhat okot, hogy egyre több olyan terméket találtak, melyekből többféle hatóanyagot is ki lehetett mutatni. Olyan terméket is vizsgáltak, amelyben összesen 29 különféle permetszer volt, bár mind a hatályos határérték alatt. A vegyszerek együttes hatásáról szinte semmit sem tudunk, de tudományos vizsgálatok szerint[1] előfordulhat, hogy több vegyszer együttes hatása sokkal erősebb lehet. Egy francia vizsgálat szerint más vegyszerek jelenlétében a vinkozilin nevű szer harmincszor jobban károsította a kísérleti állatok egészségét.

Magyarországon növényvédő szert forgalmazni és felhasználni az ’50-es évek óta csak a mindenkori földművelési hatóság, a földműveléssel is foglalkozó minisztérium (jelenleg Vidékfejlesztési Minisztérium) által kiállított engedélyokirat birtokában lehet. Az Európai Unió 2004-et követően több hatóanyagot kivont a forgalomból. 2009-től az EU teljesen központosította a növényvédő szerek engedélyezését. Elfogadták az 1107/2009/EK uniós rendeletet[2] a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, és egy irányelvet (2009/128/EK) a peszticidek használatáról. Az új rendelet értelmében a tagországoknak kevesebb, míg a nagy multinacionális cégeknek több beleszólása lesz a gyakorlatban az engedélyezésbe. Az új jogszabálytól azt várják, hogy hamarosan eltűnjenek az egészségkárosító vegyszerek a mezőgazdaságból. Az új rendelet egyfelől tartalmaz kizárási előírásokat, hogy mely anyagokat nem lehet engedélyezni, illetve egy másik kritériumrendszert, hogy mely anyagokat szükséges minél előbb helyettesíteni. A rendelet értelmében azon anyagok (hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó) nem engedélyezhetők, melyek az 1272/2008/EK rendelet rendelkezései alapján 1A. vagy 1B. kategóriájú karcinogénként, mutagénként, illetve reprodukciót károsító anyagként vannak besorolva, továbbá ha az anyag nem tekinthető az emberekre nézve esetleg káros hatású, endokrin-romboló tulajdonságú anyagnak. A rendelet alapján továbbá nem engedélyezhető a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező (POP) anyag. Helyettesítésre jelölt anyagokként kell megnevezni azon hatóanyagokat, melyek a fenti tulajdonságok mellett többek között PBT-k (perzisztens, bioakkumulatív és toxikus (mérgező) anyagok). Nem engedélyezhetik a helyettesítésre jelölt anyagot, ha van elérhető biztonságosabb alternatíva vagy hasonlóan hatékony nem kémiai módszer. Ha egy adott káros növényvédő szerről bizonyítják, hogy nem váltható ki, akkor a tagállamok átmeneti mentességet (derogációt) kérhetnek a használatára, viszont derogációs engedélyt csak egy alkalommal és legfeljebb öt évre adhatnak.

A peszticidek használatáról szóló 2009/128/EK Irányelv a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról többek között korlátozza a légi permetezést és védőzónák kijelölését írja elő. Az új irányelv előírja, hogy minden országban, az érdekeltek bevonásával nemzeti akciótervet kell készíteni arról, hogy miképp lehet az adott országban csökkenteni a szerhasználatot és a növényvédő szerek jelentette kockázatokat. A fenntartható növényvédelmi gyakorlat kialakulása érdekében előnyben kell részesíteni a vegyszermentes megoldásokat. Jelentősen szigorítják a vegyszeres növényvédelmet a köz- és lakóterületeken, valamint a Natura 2000 természetvédelmi területeken, és korlátozzák a légi permetezés alkalmazását is. Az irányelvet hazánk várhatóan a 2011 novemberi határidő előtt átülteti.