Vinil-klorid

Színtelen, enyhén édeskés szagú, narkotikus hatású, gyúlékony gáz.Vinil-kloridot manapság gyakorlatilag kizárólag a PVC-gyártás alapanyagaként használnak.

PVC csövekből és csomagolásból kioldódhat a vinil-klorid az ivóvízbe, élelmiszerekbe, gyógyszeripari és kozmetikai termékekbe, mg/kg nagyságrendben tartalmazhatja  ecet, növényi olajok, égetett szeszek, ill. szájöblítők.

A vinil-klorid a WHO IARC és az EU besorolások szerint is 1-es kategóriájú, bizonyított emberi rákkeltő anyag, és azUS EPA besorolása alapján is emberekben bizonyítottan rákkeltő vegyület.

a
Anyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő

Név: Vinil- klorid
Képlet: H2C=CHCl
CAS szám: 75-01-4
IUPAC név: klór-etén
További elnevezései: VCM monomer, monoklóretén, monoklóretilén, 1-klóretilén, klóretén, klóretilén
Angol név: Vinyl chloride

 

R mondatok:

R45: Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet).
R12: Fokozottan tűzveszélyes.

S mondatok:

S53: Kerülni kell az expozíciót, - használata előtt szerezze be a külön használati utasítást.
S45: Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni.

A vinil-klorid (VCM – vinil-klorid monomer) a természetben nem fordul elő. Egy klórozott alifás szénhidrogén, színtelen, enyhén édeskés szagú, narkotikus hatású, gyúlékony gáz. Vízben elhanyagolható mértékben (1,1 g/l) oldható, viszont szerves oldószerekben, így pl. etanolban, éterben, széntetrakloridban, benzolban nagyon jól oldódik. Szobahőmérsékleten levegőtől elzárva a nagy tisztaságú VCM rendkívül stabil. Égése levegőben szén-dioxid és a hidrogén-klorid képződésével jár, oxigénhiányos körülmények között foszgén is képződik. Levegő és oxigén jelenlétében rendkívül robbanásveszélyes peroxidok alakulhatnak ki. Víz jelenlétében sósav termelődik [1, 2].

b
Mire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben

Vinil-kloridot manapság gyakorlatilag kizárólag a PVC-gyártás alapanyagaként használnak. Iparilag acetilén hidroklórozásával, illetve 1,2-diklór-etán termikus krakkolásával állítják elő, utóbbi folyamat az elterjedtebb [3, 4].

Ipari szempontból a legfontosabb reakciója a polimerizációs reakció, mely során több vinil-klorid összekapcsolódva polimerré, PVC-vé (poli-vinil-klorid) alakul, de ezen felül fontosak még halogénekkel történő reakciói, melyek eredményeképp például 1,1,2-triklór-etán, vagy 1,1-diklór-etán fejlődik [1].

Az etilén-diklorid/VCM/PVC terméklánc a klór legnagyobb fogyasztója [5].

Vinil-kloridot az Egyesült Államokban több mint 70 évig gyártottak kereskedelmi céllal [6].1999-ben a termelési kapacitás világszerte 30 millió tonna [7], 2005-ben 35 millió tonna volt [8]. Elsősorban (több mint 95%-ban) a PVC-gyártásához használják, ami a műanyag felhasználás kb. 12%-át teszi ki [8].

A PVC gyantákat leginkább a műanyag csővezetékek gyártásához használják fel. Fontos felhasználási területük a padlóburkolás, az elektronika és a szállítás.  Kisebb mennyiségű vinil-kloridot használnak a klórozott oldószerek, (az 1,1,1-triklór-etán mennyisége évente 10 000 tonna) valamint etilén-diamin előállításához, a gyantagyártáshoz [9, 10].  A vinil-kloridot régen hűtőközegként is használták, extraháló oldószerként hőérzékeny anyagokhoz, klóracetaldehid-gyártásnál, aeroszol hajtógázként, valamint gyógyszerekben és kozmetikai termékekben is, de ezeket 1974-ben betiltotta az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala [11].

A vegyianyag-, műanyagtermékek, gumi és egyéb termékek gyártása során, VCM/PVC előállító üzemekben és PVC feldolgozó üzemekben Európában és az Egyesült Államokban együttesen kb. 60 ezer ember van kitéve vinil-klorid expozíciónak [12, 13], valamint a gyártás és előállítás során használt egyéb veszélyes vegyi anyagoknak (katalizátorok, polimerizáció inhibitorok stb.), pl. vas(III)-klorid [14], biszfenol-A [15].

A 70-es években (miután felismerték a vinil-klorid rákkeltő tulajdonságát) a legtöbb országban foglalkozási expozíciós határértéket állapítottak meg kb. 13-26 mg/m3 értéknél (5-10 ppm) [16, 9]. Jelenleg az ACGIH (American Conference of Governmental Industrial Hygienists) TLV értéke 1 ppm = 2,56 mg/m3.  ]

Vinil-kloridot kimutattak hulladéklerakók gázai között, valamint a talajvízben is, mint a hulladéklerakókban elhelyezett klórozott oldószerek bomlástermékét. Légköri koncentrációja alacsony (általában < 3 µg/m3).A PVC termékek tartalmaznak a gyártásból visszamaradt VCM-et [9]. Egy, a hetvenes években végzett felmérés szerint 0,13 mg/m3 feletti vinil-klorid koncentrációt találtak fürdőszobacsempében, vezetékekben, konyhai burkolófelületekben, legmagasabb koncentrációban a vinil hanglemezekben. Ennél kisebb mértékben, de tartalmaznak VCM-et a játékok, konyhai eszközök, ételcsomagolások, tapéták valamint az autók belseje [17]. A korszerűbb gyártási technológiák bevezetése azonban jelentősen lecsökkentette a PVC termékek VCM tartalmát [9]. Előfordulhat még vinil-klorid a cigaretta- és szivarfüstben is (mely összefügg a dohány klórtartalmával) [18, 19, 2].

 

c
Hogyan jut be szervezetünkbe

Ivóvízben a vinil-klorid koncentrációja 10 µg/l alatti. PVC csövekből és csomagolásból kioldódhat vinil-klorid ivóvízbe, élelmiszerekbe, gyógyszeripari és kozmetikai termékekbe, mg/kg nagyságrendben tartalmazhatja ecet, növényi olajok, égetett szeszek, ill. szájöblítők.

Inhalációval és lenyelve gyorsan és jól szívódik fel (40 illetve 95%-os).

d
Milyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre

A vinil-klorid a WHO IARC és az uniós besorolások szerint is 1-es kategóriájú, bizonyított emberi rákkeltő anyag és azUS EPA besorolása alapján is emberekben bizonyítottan rákkeltő vegyület [31].

Akut toxicitása kicsi, belélegezve azonban narkotikus hatású, szédülést, fejfájást, eszméletvesztést okoz. A gáz veszélyes koncentrációja a levegõben nagyon gyorsan kialakul, ha a tartályból kiszabadul. Az anyag irritálja/izgatja a szemet, hatása lehet a központi idegrendszerre. Az expozíció bódulatot, tudati szint csökkenést okozhat.Patkányoknál, egereknél és hörcsögöknél a kísérletek során görcsöket, légzési elégtelenséget, illetve a tüdő, vese kóros elváltozásait, májdaganatot tapasztaltak, magas szintű expozíció hosszú távon a herék és a szívizom degenerációját eredményezték.

In vitro vizsgálatokban mutagén és genotoxikus hatásúnak bizonyult a vinil-klorid.

Az 1974-ben bevezetett szabályozás előtt, magas expozíciónak (2590 mg/m3) kitett emberek esetében írták le az ún. “VCM-betegség”-et, mely tünetei fül- és hátfájás, szédülés, homályos látás, étvágytalanság, hányinger, fáradtság, álmatlanság, légszomj, gyomorfájás, végtagfájdalom, máj- és vesefájdalmak [1].  Járványügyi vizsgálatok bizonyítani látszanak, hogy a VCM kitettség egy igen ritka daganatot, angiosarcomát okoz a májban. Már az 1970-es évek közepétől kezdve feljegyeztek májsejtes daganatot (hepatocelluláris karcinómát) vinil-kloridnak kitett munkásoknál Franciaországban [20], Németországban [21, 22, 23, 24, 25], Kínában [26], Olaszországban [27], Japánban [28], valamint az USA-ban [29].

Más típusú rákok esetében feltételezhető bizonyítékokat találtak a kötő- és lágyszöveti rosszindulatú daganatok kialakulására a vinil-klorid kitettség következtében [2], valamint egy olasz VCM/PVC előállító gyár kapcsán nemrégiben végzett  kutatások és korábbi tanulmányok is összefüggést feltételeznek a PVC pora és a tüdőrák között [30]

A vinil-klorid mutagén és klasztogén (DNS-lánc törését okozó) hatású emberben [1].

A vinil-klorid gyártásakor, illetve PVC égetésekor rákkeltő dioxinok képződnek. A PVC leggyakrabban használt lágyítószerei a szaporodási képességeket károsító ftalátok.

 

e
Milyen környezeti kockázatokat hordoz

f
A kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára

g
Hogyan kerülhetjük el

h
Léteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok

i
Vonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban

Magyarországon a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerint a szennyzettségi határérték VCM-ra földtani közeg esetében 0,05mg/kg, felszín alatt vízre 0,5 µg/l [32].

Az EPA szerint csapvízre vonatkozóan az a legmagasabb szennyezőanyag szint, mely nem okoz károsodást, gyakorlatilag zéró, a legmagasabb engedélyezett szennyezőanyag szint 2 µg/l [33].Magyarországon  az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szerint az ivóvízben megengedett legmagasabb vinil-klorid koncentráció 0,5 µg/l [34].

A vinil-klorid szerepel a 166/2006/EK E-PRTR EU rendeletben mint szennyezőanyag [35], jelenteni kell a kibocsátásait illetve üzemi küszöbértéket kell megállapítani rá.

Az elektronikai cikkek előállításakor használt veszélyes anyagok használatának korlátozását célzó RoHS (Restrictions of Hazardous Substances) irányelv 2010-es vitái során sokáig szerepelt a PVC felhasználás korlátozása, amit végül elvetettek a döntéshozók; a zöldek ellenkezése ellenére.

A REACH-rendelet (1907/2006/EK) értelmében a vinil-klorid nem használható fel aeroszolokban hajtógázként.

Források

j
Rákkeltő besorolások

IARC* karcinogén Group 1  
EU CMR Karc.Kat. 1 vinil-klorid (75-01-4)
EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List Group A  
EU szabályozás  

1013/2006/EK
2004/37/EK
1420/1999/EK
1907/2006/EK
SVHC lista   -
CAREX   -
UNEP PIC   Betiltva
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy
európai PRTR-E-PER**		    
Stockholm POP   -
SIN lista   klór-etilén
ETUC lista EDC                klór-etilén
Tudományoos információ    
Endokrin Diszraptor:
EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista		   EU lista: -
EPA lista: ?
Colborn lista –
Keith lista -

 

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

k
Környezeti hatások

Környezeti elem 

Koncentráció

Mértékegység 

Hivatkozás

Légszennyezettség kibocsátási határérték

5

mg/m3

4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

Légszennyezettség egészségügyi határértéke

5

éves (μg/m3)

4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

Szennyezettségi határérték földtani közegre

0,05

mg/kg

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

Szennyezettségi határérték felszín alatti vízre

0,5

μg/l

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések

Munkahelyi környezet

7,7

Maximális koncentráció (CK): a műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció, jelölése: MK, a maximális koncentrációban végzett munka esetében a dolgozó teljes munkaképes élete során (18-62 évig) mg/m3

 25/2000. (IX. 30.) EÜM-SZCSM EGYÜTTES RENDELET

A MUNKAHELYEK KÉMIAI BIZTONSÁGÁRÓL

 

Az infolapot összeállította

Háhn Judit, Iván Zsófia, Kardos Cecília, Ősz Ágnes


▲ Vissza a tetejére ▲