Polibrómozott-bifenilek (PBB) és polibrómozott-difenil (bifenil)-éterek (PBDE, PBBE)
Brómozott szénhidrogének, amelyek 2-10 brómatomot tartalmaznak egy bifenil molekulához kapcsolódva. Szintetikus vegyületek, természetes úton nem keletkeznek. Égésgátlók, kedvező tulajdonságuk, hogy a magas hőmérsékleten felszabaduló bróm gyökök révén visszaszorítják az égést, illetve megakadályozzák a tűz tovaterjedését. Kutatások a hormonrendszert befolyásoló hatásukra találtak bizonyítékot, ami összefügghet rákkeltő, mutagén, reprotoxikus, a fejlődést, az ideg- rendszert károsító tulajdonságukkal.
aAnyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő
Név: polibrómozott-bifenilek (PBB) és polibrómozott-difenil (bifenil)-éterek (PBDE, PBBE)
CAS:
- hexaBB 36355-01-8
- oktaBB 27858-07-7
- dekaBB 13654-09-6
- pentaBDE 32534-81-9
- oktaBDE 32536-52-0
- dekaBDE 1163-19-5
A PBB-k általános képlete [1]: C12H10-nBrn
A PBDE-k általános képlete [2]: C12H10−nBrnO
R és S mondatok pentaBDE (pentabróm-difenil-éter) [3]:
R mondatok:
48/21/22 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.
50/53 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.
64 A szoptatott újszülöttet és csecsemőt károsíthatja.
S mondatok:
1/2 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó.
36/37 Megfelelő védőruházatot és védőkesztyűt kell viselni.
45 Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni.
60 Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani.
61 Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Lásd a külön használati utasítást/biztonsági adatlapot.
A PBB (polibrómozott-bifenil) vegyületek halogénezett (brómozott) szénhidrogének, amelyek 2-10 brómatomot tartalmaznak egy bifenil molekulához kapcsolódva. A PPBE (polibrómozott-bifenil-éter) vegyületek a PBB-khez hasonlóan brómozott vegyületek, ám esetükben a vegyi anyag alapját képező molekula nem bifenil, hanem bifenil-éter. A PBB-k és PBDE-k szobahőmérsékleten általában fehér, kristályos, szilárd megjelenésű anyagok, egyes PBDE-k halványsárga folyadékok. Szerves oldószerekben jól oldódnak, savakkal, bázisokkal, hővel, valamint oxidatív és reduktív anyagokkal szemben nagy kémiai stabilitást mutatnak [4]. A brómatomok számának növekedésével illékonyságuk csökken.
Szintetikus vegyületek, természetes úton nem keletkeznek. Az egyes PBB-k és PBDE-k kémiai és, toxikológiai tulajdonságaikban jelentősen eltérhetnek [5]. Ezeket az eltérő tulajdonságú molekula-változatokat kongenereknek nevezzük. A PBB-k és PBDE-k esetében egyaránt 209 különböző molekulaszerkezet lehetséges.
A számos lehetséges kémiai formájuk közül kereskedelmi jelentősége csak néhánynak van: a hexa- és okta-bróm-bifenileknek (hexaBB és oktaBB), valamint a penta- és deka-bróm-bifenil-étereknek (pentaBBE és dekaBBE). Ezek azonban nem tiszta vegyületek formájában kerülnek kereskedelmi forgalomba, hanem különböző kongenerek keverékeiként [8].
bMire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben
A PBB-k és PBDE-k az úgynevezett brómozott égésgátlók (brominated flame retardants, BFR) csoportjába tartozó vegyületek, kedvező tulajdonságuk ugyanis, hogy a magas hőmérsékleten felszabaduló bróm gyökök révén visszaszorítják az égést, illetve megakadályozzák a tűz tovaterjedését [11].Ezen vegyületek egyik fontos felhasználási területe tehát a különböző anyagok és termékek tűzvédelme [12].
Alkalmazzák őket elektromos berendezések (pl. műanyag borítású műszaki berendezések, úgymint fénymásoló, számítógépek vagy tévékmonitorok, nyomtatók, és egyéb információs technológiai berendezések) gyártása, bútorkészítés, kárpitozás (pl. autó- és bútorkárpit), textilgyártás, matracok szövetei és egyéb háztartási cikkek előállítása során. További felhasználási területeik: szigetelő anyagok és poliuretán habok (építőipar), konstruktív és telítetlen, üvegszálas poliésztergyanta burkolóelemek (vasúti járművek), áramköri lapok (elsősorban epoxigyantából) gyártása [13].
cHogyan jut be szervezetünkbe
Szervezetbe kerülésük elképzelhető PBB és PBDE-vel szennyezett levegő belégzése, szennyezett élelmiszer fogyasztása és bőrrel való érintkezés útján. PBDE-ket nem csak a háztartási porból vagy a környezeti mintákból mutattak ki, hanem az emberi szervezetből vagy a kibocsátási helytől távol élő állatok testéből is [41]
Zsíroldékonyak, így legfőbb forrásuk a PBB, PBDE tartalmú élelmiszer fogyasztása lehet: különösen a nagy zsírtartalmú állati eredetű termékek (pl. zsíros halfélék) tartalmazhatnak mérhető koncentrációkat [14]. Egyes kevésbé brómozott PBB-k és PBDE-k felhalmozódnak az emberi zsírszövetekben és a májban. Erősen kötődnek a szilárd (aeroszol, talaj, üledék) szemcsékhez, így a levegőben is elsősorban lebegő részecskék felületéhez kötött formában találhatóak meg [14]. Televíziók, nyomtatók és monitorok működése során kis koncentrációban megjelenhetnek a zárt tér levegőjében, a házi porban [42] illetve akár kültéri levegőben is kimutathatók [14]. A bőrrel történő érintkezés útján felvett PBB/PBDE mennyiség feltehetően elhanyagolható [14].
Munkahelyi környezetben a PBB-t, vagy PBDE-t felhasználó üzemek dolgozói lehetnek az átlagosnál nagyobb koncentrációjú kitettség alanyai. Fokozott PBB, PBDE terhelés jelentkezhet a gyártó üzemek, illetve hulladéklerakók környezetében.
dMilyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre
Habár egyre több információval rendelkezünk arról, hogyan kerülhetnek a brómozott égésgátló anyagok az emberi szervezetbe, mégis alig vannak adatok konkrét humán egészségügyi hatásaikról. Kutatások bizonyítékot [39] találtak arra, hogy befolyásolhatják a hormonrendszert, ami összefügghet rákkeltő, mutagén [40, 43], reprotoxikus, a fejlődést, az idegrendszert károsító hatásukkal.
Elsősorban állatkísérletek eredményei alapján feltételezhető, hogy a PBB és PBDE vegyületek szervezetbe kerülése, kiürülésük módja és a mérgező hatásuk nagymértékben függ az adott vegyület (kongener) kémiai szerkezetétől: a kisebb brómtartalmú formák könnyebben vehetőek fel, könnyebben jutnak a véráramba és mérgezőbbek, mint pl. a többszörösen brómozott dekaBDE [14]. A szervezetbe került PBB és PBDE vegyületek közül a dekaBDE feltehetően rövid idő alatt, és változatlan formában ürül a szervezetből elsősorban a széklet, kisebb arányban a vizelet útján. A kevésbé brómozott PBB-k és PBDE-k (pl. hexaBB) azonban akár évekig is raktározódhatnak a szervezetben (elsősorban a zsírszövetekben és a májban), majd innen mobilizálódhatnak pl. az anyatej közvetítésével [5, 14].
Hosszú idejű kitettség esetén azonban súlyvesztést, bőrrendellenességeket állapítottak meg; káros hatást gyakoroltak továbbá az ideg- és immunrendszerre, a májra és a vesére és csökkentették a csecsemőmirigy méretét [16-18, 20, 25].
E vegyületek legfontosabb humán-egészségügyi hatása azonban nem a toxicitás, hanem igazolt kölcsönhatásuk az endokrin rendszerrel. 17 PBDE kongener esetében tapasztaltak ösztrogén aktivitást [7], három hidroxilált PDBE forma pedig a tiroid típusú T2, T3 és T4 hormonokhoz hasonló kémiai szerkezetet mutat. A PBB és PBDE vegyületek hormonrendszert megzavaró hatásuk következtében patkányokban és sertésekben a tiroxin és trijod-tironin (T3 és T4) pajzsmirigy hormonok csökkenését okozzák [21, 22], valamint hatásukra megfigyelhető a szteroid hormonok és az A-vitamin mennyiségének megváltozása is [23]. Patkányokban és egerekben igazoltan porfíriát okozhatnak.
Rákkeltő hatásukról az IARC álláspontja, hogy a PBB vegyületek 2B besorolásúak, azaz emberben feltehetően, állatokban pedig bizonyítottan rákkeltőek (pl. a hexaBB és nonaBB patkányokban és egerekben májkarcinómát okozhat) [24]. Az EPA nem osztályozza a PBB és PBDE vegyületek karcinogenitását („D” osztályba sorolja őket) [26, 27].
Reprodukciós és a fejlődési toxicitás szempontjából állatkísérletekben igazolt, hogy az anyaállatok bőrön és nyálkahártyán, illetve táplálék útján történő PBB kezelése az utódok csökkent életképességéhez, nagyobb halálozási arányához vezet [17, 25, 28, 29].
Az ember esetében kiváltott egészségügyi hatásokról egy konkrét mérgezéses eset tapasztalataiból tájékozódhatunk. Az Egyesült Államokban 1973-ban a Firemaster BP-6® és FF-1® elnevezésű PBB termékeket gyártó St. Louis-i Michigan Chemical Corporationüzemében véletlenül összecserélték szintén ott gyártott Nutrimaster takarmány-kiegészítővel, majd a szennyezett takarmány kereskedelmi forgalomba és felhasználásra került egész Michigan területén. A szennyezés következtében a PBB számos mezőgazdasági termékben (hús, tojás, tejszármazékok) megjelent, melyek révén a baleset felfedezéséig eltelt 1 évben közel 9 millió emberhez jutott el.
Hatását a michigani katasztrófával érintett lakosság körében két epidemiológiai tanulmány keretében vizsgálták. A PBB-vel szennyezett élelmiszert fogyasztóknál étvágytalanságot, rossz közérzetet, hasi fájdalmakat, gyomor-bélrendszeri, máj-, bőr- és izom-, illetve csontproblémákat figyeltek meg, és klóraknés elváltozások jelentkeztek a bőrön (ez utóbbi tünetet egy PBB-t előállító üzem dolgozóinak 13%-ánál is tapasztalták) [7]. Ugyanakkor a különböző expozíciójú csoportok összehasonlításánál nem volt egyértelmű az összefüggés a különböző csoporttagok vérkoncentrációja és az észlelt betegségek gyakorisága között. A PBB-k és PBDE-k immunotoxikus hatását vitatják, ám feltehetően csökkentik a T és B limfociták számát, előidézik a pajzsmirigy alulműködését (hipotiroidizmus) és az immunfunkciókban is változást idéznek elő.
eMilyen környezeti kockázatokat hordoz
A PBB és PBDE vegyületek környezetbe kerülhetnek a gyártási folyamat során, a PBB, PBDE tartalmú termékekből kipárologva, és a hulladéklerakókból elszivárogva.
Főként a gyártás folyamatából kikerülve okozhatnak környezetterhelést, illetve az olyan katasztrófák során juthatnak a környezetbe, mint amilyen a World Trade Center elleni merénylet volt [30]. A PBB ipartelepeken és hulladéklerakókon 2500 és 3500 mg/kg koncentrációban volt kimutatható a talajokból, a michigani eseményekben érintett területeken pedig még évekkel a szennyezést követően is 2130 mg/kg mennyiségben volt mérhető. Talajba kerülését követően a PBB nem terjed tovább, hanem a brómozottsági foktól és a brómszubsztituensek állásától függően adszorbeálódik (megkötődik) a talajszemcsék felületén. Azonban tipikus kongenerei az évek során a környezetben megváltoznak, ami a származékok talajban történő részleges lebomlásával magyarázható.
A PBB hidrofób tulajdonsága miatt a folyók és tavak üledékéből is kimutatható. A Michigan Chemicals Corp. szomszédságában lévő folyó üledékmintáiban a PBB 77 mg/kg szárazanyag mennyiségben volt jelen, a folyóvíz pedig 98-105 μg/l terhelést mutatott [31].
Levegővizsgálatok alapján három, PBB-t előállító valamint feldolgozó létesítmény közelében a PBB 0,06-0,1 ng/levegő m3 koncentrációban volt mérhető [7].
Hő hatására a PBB és PBDE vegyületek bomlásnak indulhatnak; pirolízisük (900°C-ra hevítésük) során polibrómozott dibenzo-dioxinok és dibenzo-furánok (pl. a rendkívül mérgező 2,3,7,8-tetrabróm-dibenzofuránok) keletkezhetnek [15], melyek így megjelenhetnekpl. hulladékégetők környezetében [32].
Mivel a PBB lipofil, stabil és perzisztens tulajdonságú, azonban vízoldékonysága csekély, felhalmozódhat az élőlények zsírszöveteiben. A szennyező forrásoktól igen nagy távolságra is mutattak ki PBB terhelést, melynek tipikus példája a PBB előfordulása az északi-sarki fókák zsírszövetében (0,4-26 μg/testtömeg kg koncentrációban). Ez a tény nagymértékű földrajzi elterjedést és az anyagok felhalmozódását feltételezi. Gerinceseken és madarakon végzett kísérletekkel kimutatták a PBB táplálékláncon keresztüli feldúsulását.
Biodegradációjuk igen nehézkes és lassú, számos magasabb brómatomszámú kongener esetében teljesen hatástalan, így a természetbe kikerült PBB és PBDE vegyületek hosszú ideig szennyezik, károsítják a környezetet. Ismert, hogy a nagyobb brómtartalmú bifenilek UV sugárzással fotodegradálhatók, ám a lebontás során keletkező termékek sokszor toxikusabbak, mint a kiindulási vegyület [33, 34].
fA kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára
Az emberi vérben, anyatejben és a testzsírban mérhető, kisebb mértékben brómozott PBB PBBE koncentrációk alapján feltételezhető, hogy napjainkban a legtöbb ember ki van téve e vegyületek hatásainak [14].
Leszámítva az olyan baleseteket, mint az Egyesült Államokban bekövetkezett takarmányszennyezés, az átlagember PBB, PBDE terhelése alapján az akut mérgezés esélye elhanyagolható, ám a folyamatos, kis koncentrációjú kitettség hormonháztartást zavaró, esetlegesen rákkeltő kockázatai ismertek, így ezen hatások további vizsgálatai indokoltak.
A lakosság tekintetében kevés adat áll rendelkezésre az élelmiszerekkel történő PBB felvételre. Úgy becsülik, hogy napi 100 g hal elfogyasztásával napi 0,002 μg/testtömeg kg PBB felvétel jelentkezhet. Napi fél liter tej elfogyasztása esetén (ami 0,05 μg/kg PBB-t tartalmaz a tejzsírban) 0,00002 μg/testtömeg kg PBB kerülhet a szervezetbe, míg egy 6 kg-os gyerek PBB felvétele (8 dl 3,5 % zsírtartalmú és 2 μg/kg PBB tartalmú anyatej elfogyasztásával) becslések szerint naponta 0,01 μg/testtömeg kg [5, 7]. E koncentrációk hosszú távú egészségügyi hatásai emberben még nem tisztázottak.
gHogyan kerülhetjük el
A PBB és PBDE vegyületek napjainkban nehezen kerülhetők el, hiszen jelen vannak az otthonunkban, a munkahelyünkön és szinte minden olyan tárgyban, amit napi szinten használunk. Amíg nem terjednek el a kevésbé káros alternatívák, addig nap, mint nap ki vagyunk téve ezen káros anyagokkal való érintkezésnek.
Javasolható, hogy vizsgáljuk át otthonunkat PBB-t és PBDE-t tartalmazó termékek után:
- elektromos berendezések (TV, mobiltelefon, fax, távirányító, videó, nyomtató, fénymásoló, festékkazetta, szkenner)
- közlekedési eszközök (elektronikus alkatrészek, autókárpit, műanyagok)
- háztartási eszközök (konyhai felszerelések, ventillátorok, hősugárzók és hajszárítók, függönyök és drapériák, lámpafoglalatok)
Új termék vásárlásánál célszerű olyan gyártót választani, mely figyelmet fordít a PBB-, PBDE-mentes termékek előállítására; ennek megállapítása a fogyasztó számára azonban gyakran nehéz. A termékekhez vagy a gépekhez mellékelt leírásban a gyártó gyakran nyilatkozik arról, hogy milyen környezetvédelmi szempontokat vettek figyelembe az előállításnál, ezért ezt érdemes tanulmányozni. Mind gyakrabban találkozhatunk továbbá valamilyen külső intézmény által elismert tanúsítással, emblémával is, mely igazolja a környezetbiztonságot. A „Blue Angel” (számítógép, nyomtató, fénymásoló), a TCO 95’ (számítógép), vagy az ECO-Kreis 97’ (számítógép) tanúsító pecsétje egyaránt a környezetbarát terméket igazolja. Bizonyos márkák termékpalettáján pedig már megjelentek a biztonságos, halogénektől mentes termékek.
hLéteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok
Az információs technológiai eszközök egyre növekvő alkalmazásával a brómozott égésgátlók felhasználása is egyre bővült, mivel olcsó megoldást jelentettek a halogénmentes, foszforalapú anyagokkal szemben. A környezetvédelmi szervek egyre fokozódó nyomása következtében azonban mindinkább előtérbe kerülnek a biztonságos, ám sokszor drágább megoldások. Gyakorlatilag az összes brómozott égésgátló helyettesíthető biztonságos alternatívákkal. Bútorok és kárpitok esetében is létezik alternatíva, így mind több bútorgyártó kínálatában találhatunk PBDE-mentes termékeket. A matracgyártásban és a textiliparban megoldást jelent a gyapjú, mely természetes módon égésgátló tulajdonsággal rendelkezik.
A német hatóságok [44] és az EPA [45] és több más szervezet [46] is közzétette az alternatív anyagok listáját.
iVonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban
Az utóbbi években a brómozott égésgátlók folyamatos politikai viták és tudományos kutatások tárgyai, ám 1998-ig felhasználásukra alig voltak nemzeti és nemzetközi korlátozások. Az EU-ban 2003-tól, Kínában és Dél-Koreában 2007-től korlátozzák a PBB vegyületek használatát. 2004-ben az EU-ban betiltották a PentaBDE és az OctaBDE felhasználását. 2010-ben ezek a vegyületek felkerültek a nehezen lebomló anyagokat korlátozó Stockholmi Egyezmény listájára is. Sajnos akivonás alá kerülő PBDE anyagok helyét átvevő brómozott vagy klórozott égésgátlók egy része szintén perzisztens és bioakkumulatív tulajdonságú.
A német műanyagipar szabadon mondott le a PBDE és a PBB alkalmazásról, napjainkban már nem is használják égésgátlóként. A külföldön gyártott műanyagokra és az importált termékekre tilalom azonban sok esetben nem vonatkozik.
2. táblázat. A Németországban, az EU-ban, Svájcban és néhány más országban hatályban lévő jogi tilalmakról és korlátozásokról (2009. július)
|
Anyag/anyagcsoport |
CAS szám |
Érintett felhasználás |
Határérték (tömeg%) |
Jogi szabályozások |
|---|---|---|---|---|
|
Elektromos és elektronikai eszközök és alkatrészek; Fém-, üveg- és kerámia-alkatrészek Műanyag- és gumialkatrészek, vezetékszigetelések, festékek |
||||
|
Polibrómozott-bifenilek (PBB), polibrómozott-difenil éter (PBDE) |
|
Elektromos és elektronikai eszközök |
0,1 |
DE ElektroG EU RoHS CH ChemRRV 1.9 melléklet |
|
Oktabróm-difeniléter (OBDE), pentabróm-difeniléter (PeBDE) |
32536-52-0
32534-81-9 |
Általános tilalom |
0,1 |
DE ChemVerbotsV EU REACH XVII. melléklet |
Az Európai Unió jogalkotásában az RoHS (Restriction of Hazardous Substances Directive)2002/95/EK irányelv „az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról” szorosan együttműködik a WEEE (Waste Electrical and Electronic Equipment)2002/96/EK irányelvvel, mely a hulladék elektromos és elektronikus berendezések sorsát szabályozza. Céljuk, hogyösztönözzék a gyártókat a korlátozott vegyi anyagok helyett a biztonságosabb alternatívák előállítására. Az EU a RoHS alapján meghatározta azokat a veszélyes anyagokat, amelyek jelentős hatással vannak a környezetre; a listán szerepelnek a PBB és PBDE vegyületek is. A 2003/11/EK irányelv korlátozta három égésgátló használatát az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt negatív hatásaik miatt. Ezek a pentaBDE, oktaBDE, és a dekaBDE [37].
2007. június 1-jén életbe lépett az Európai Unió vegyi anyagokra vonatkozó egységes bejegyzési, értékelési és engedélyeztetési rendszere, azaz a REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals), mely többek között foglalkozik a PBB és PBDE vegyületekkel is. A hexa-bromo-ciklodekán (CAS: 3194-55-6) égésgátló, mely sokban hasonlít a PBB és PBDE vegyületekre, felkerült az REACH szerinti engedélyköteles anyagok közé, így 2011. januárja után 54 hónappal már csak engedély birtokában lehet felhasználni.
Az európai Víz Keretirányelv (200/60/EK) a pentaBDE-t szerepelteti a kiemelt környezeti kockázatot hordozó prioritási listáján. A hazai környezetvédelmi jog a 6/2009. (IV.14) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben állapít meg „B” (szennyezettségi) határértéket PBB és PBDE és rokonvegyületeik esetében felszín alatti vízre (0,0005 µg/l) és földtani közegre (0,001 mg/kg) vonatkozóan.
A világ legnagyobb forgalmú kiskereskedelmi vállalata, az amerikai Walmart önkéntesen szüntette be egyes, az emberi egészségre és a környezetre nézve kockázatos brómozott égésgátló vegyületeket tartalmazó termékeinek a forgalmazását. A vállalat 2011. júniusától csak olyan termékeket fog beszerezni, melyek nem tartalmazzák a penta-, okta-, illetve deca-BDE vegyületeket. A cég lépésének oka az lehetett, hogy a tudományos eredmények alapján egyre több amerikai tagállam korlátozza a fent említett anyagok felhasználását [47].
Egy az amerikai San Antonióban rendezett nemzetközi konferencián 22 ország közel 150 kutatója közös állásfoglalásban hívta fel a figyelmet [48] a klórozott és brómozott égésgátló anyagok jelentette kockázatokra.
Források
[1] http://en.wikipedia.org/wiki/Polybrominated_biphenyl
[2] http://en.wikipedia.org/wiki/Polybrominated_diphenyl_ethers
[3] http://ecb.jrc.ec.europa.eu/classification-labelling/clp/ghs/subDetail.php?CASNu...
[4] Safe, S. (1984): Polychlorinated biphenils (PCBs) and polybrominated biphenyls (PBBs): biochemistry, toxicology and mechanism of action. C.R.C. Critical Reviews in Toxicology, 12: 319-395.
[5] http://www.pharmazie.uni-wuerzburg.de/Studium/Lmc/Seminare/BromFlammschutzmittel...
[6] http://hu.wikipedia.org/wiki/Friedel%E2%80%93Crafts-reakci%C3%B3k
[7] IPCS (1994): Environmental Health Criteria 152: Polybrominated biphenyls. IPCS International Programme on Chemical Safety. United Nations Environment Programme. International Labour Organisation. World Health Organization. Geneva 1994. Available at
[8] Brinkman, U.A.T., Kok, A. de (1980): Production, properties usage. In: Kimbrough, RD. (ed.): Halogenated biphenyls, terphenyls,naphtalenes, dibenzodioxins and related products. Elsevier, Amsterdam, Oxford, New York, pp 1-40.
[9] http://nepis.epa.gov/Adobe/PDF/P1000L3S.PDF
[10] Agency for Toxic Substances and Disease Registry (ATSDR). 2004. Toxicological Profile for Polybrominated Diphenyl Ethers and Polybrominated Biphenyls.
[11] De Wit, C. A. 2002. An Overview of Brominated Flame Retardants in the Environment. Chemosphere, Vol. 46, pp. 583 to 624.
[12] http://www.dscweb.de/lexikon/begriffe_p.html
[13] http://www.atsdr.cdc.gov/toxprofiles/tp68.pdf
[14] Buser, H.R. (1986): Polybrominated dibenzofurans and dibenzo-p-dioxins: Thermal reaction products of polybrominated diphenyl ether flame retardants. Environmental Science & Techology, 20: 404-408.
[15] Allen, J.R., Lambrecht, L.K., Barsotti, D.A. (1978): Effects of polybrominated biphenyls in nonhuman primates. Journal of American Veterinary Medicine Association, 173: 1485-1489.
[16] Aulerich, R.J., Ringer, R.K. (1979): Toxic effects of dietary polybrominated biphenyls on mink. Archives of Environmental Contamination & Toxicology, 8: 487-498.
[17] Durst, H.I., Willett, L.B., Brumm, C.J., Mercer, H.D. (1977): Effects of polybrominated biphenyls on health and performance of pregnant holstein heifers. Journal of Dairy Science, 60: 1294-1299.
[18] Darnerud, P.O., Eriksen, G.S., Johannesson, T., Larsen, P.B., Viluksela, M. (2001): Polybrominated diphenyl ethers: Occurrence, dietary exposure, and toxicology. Environmental Health Perspectives, 109: 49-64.
[19] Gupta, B.N., McConnell, E.E., Goldstein, J.A., Harris, M.W., Moore, J.A. (19839: Effects of polybrominated biphenyl mixture in the rat and mouse. Toxicology and Applied Pharmacology, 68: 1-18.
[20] Byrne, J.J., Carbone, J.P., Hanson, E.A. (1987): Hypothyroidism and abnormalities in the kinetics of thyroid hormone metabolism in rats treated chronically with polychlorinated biphenyl and polybrominated biphenyl. Endocrinology, 21: 520-527.
[21] Werner, P.R., Sleight, S.D. (1981): Toxicosis in sows and their pigs caused by feeding rations containing polybrominated biphenyls to sows during pregnancy and lactation. American Journal of Veterinary Research, 42: 183-189.
[22] Bonhaus, D.W., McCormack, K.M., Braselton, Jr W.E., Hook, J.J. (1981): Effects of polybrominated biphenyls on hepatic microsomal metabolism of estrogens and uterotropic action of administered estrogens in rats. Journal of Toxicology and Environmental Health, 8: 141-150.
[23] http://www.inchem.org/documents/iarc/suppl7/polybrominatedbiphenyls.html
[24] Allen, J.R., Barsotti, D.A., Lambrecht, L.K., et al. (1979): Reproductive effects of halogenated aromatic hydrocarbons on nonhuman primates. Annuals N Y Academic Science, 320: 419-424.
[25] http://www.epa.gov/iris/subst/0494.htm
[26] http://www.epa.gov/iris/subst/0184.htm
[27] Ringer, R.K., Polin, D. (1977): The biological effects of polybrominated biphenyls in avian species. Federal Proceedings, 36(6): 1894-1898.
[28] Harris, S.J., Cecil, H.C., Bitman, J. (1978): Embryotoxic effects of polybrominated biphenyls (PBB) in rats. Environmental Health Perspectives, 23: 295-300.
[29] Lioy, P.J. (2002): Residues from the world trade center disaster in lower Manhattan and potential human exposures. International Journal of Toxicology, 21(6): 540.
[30] Hesse, J.L., Powers, R.A. (1978): Polybrominated biphenyl (PBB) contamination of the Pine River, Gratiot, and Midland counties, Michigan. Environmental Health Perspectives, 23: 19-25.
[31] Schäfer, W., Ballschmiter, K. (1986): Monobromo-polychloro-derivates of benzene, biphenyl, dibenzofurane and divenzodioxine formed in chemical-waste burning. Chemosphere, 15(6): 755-763.
[32] http://www.enius.de/schadstoffe/polybromierte-biphenyle.html
[33] http://www.dscweb.de/lexikon/begriffe_p.html
[34] http://www.hamm-chemie.de/k9/k9te/bromhaltige_flammschutzmittel.htm
[35] https://www.leonifocus.com/suppliers/vgs_de.pdf
[36] http://eur-lex.europa.eu/Notice.do?mode=dbl&lang=en&ihmlang=en&lng1=en%2Chu&lng2...
[37] http://kovet.hu/tavoktatas/index_szamitogep.htm
[38] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?db=pubmed&cmd=Search&doptcmdl=Citation&...
[39] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/684422
[40] http://ehp03.niehs.nih.gov/article/info:doi/10.1289/ehp.1003088
[41] http://www.ewg.org/reports/inthedust
[42] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/684422
[43] http://www.umweltdaten.de/publikationen/fpdf-l/1988.pdf
[44] http://www.epa.state.il.us/reports/decabde-study/decabde-alternatives.pdf
[45] http://www.chemsec.org/electronics/alternative-flame-retardants/studies-on-alter...
[46] http://sciencenewsandviews.blogspot.com/2011/03/wal-mart-bans-pbdes.html
[47] http://ehp03.niehs.nih.gov/article/info:doi/10.1289/ehp.1003088
jRákkeltő besorolások
Polibrómozott-bifenilek (PBB) és Polibrómozott-bifenil-éterek (PBDE)
| IARC* karcinogén |
PBB – 2B |
|---|---|
| EU CMR | - |
| EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List | D – nem osztályozott |
| EU szabályozás |
2002/95/EK |
| SVHC lista |
- |
| CAREX | - |
| UNEP PIC | - |
| USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy európai PRTR-E-PER** |
PPB vegyületek |
| Stockholm POP | PentaBDE és az OctaBDE |
| SIN lista | Diphenyl ether, octabromo derivative 32536-52-0 |
| ETUC lista |
diphenyl ether, octabromo derivative 32536-52-0 |
| Tudományoos információ | |
| Endokrin Diszraptor: EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista |
EU lista: + (PBB, 2,2',4,4'-Tetrabrominated diphenyl ether (2,2',4,4'-tetraBDE) Decabrominated diphenyl ether (decaBDE) Octabrominated diphenyl ether (octaBDE) Pentabrominated diphenyl ether (pentaBDE) EPA lista: ? |
*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.
**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról
http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf
kKörnyezeti hatások
|
Környezeti elem |
Mérték-egység |
Hivatkozás |
|
|---|---|---|---|
|
Légszennyezettség egészségügyi határértéke (24 órás) (éves határérték) |
- |
μg/m3 |
4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről |
|
Légszennyezettség tervezési irányértéke (60 perces) |
- |
μg/m3 |
4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről |
|
Szennyezettségi határérték földtani közegre |
- |
mg/kg |
6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről |
|
Szennyezettségi határérték felszín alatti vízre |
- |
μg/l |
6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről |
|
Felszíni vízminőséget érintő elsőbbségi anyag |
igen |
|
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól |
|
AA-EQS Szárazföldi felszíni vizek (éves átlagérték) |
0,0005 |
μg/l |
10/2010. (VIII. 18.) VM rendeleta felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól, 1. melléklet |
|
MAC-EQS Szárazföldi felszíni vizek (maximális megengedhető koncentráció) |
- |
μg/l |
10/2010. (VIII. 18.) VM rendeleta felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól, 1. melléklet
|
|
Biótára vonatkozó környezetninőségi határérték |
- |
μg/kg |
10/2010. (VIII. 18.) VM rendeleta felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól, 3. melléklet |
|
Munkaegészségügyi határérték |
Szerepel a listán, de nincs adat |
mg/m3 |
munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet |
