Hexaklórbenzol

A hexaklórbenzol (HCB) hat klóratomból és egy benzolgyűrűből álló molekula, fehér, szilárd, kristályos anyag. Szintetikus anyag, a természetben nem fordul elő. Hevítésre bomlik, mérgezõ füstöket fejlesztve. Hajlamos felhalmozódni élő szervezetekben, ezért is vezettek be korlátozásokat világszerte erre a rákkeltő anyagra vonatkozóan.

a
Anyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő

Név: Hexaklórbenzol, HCB
Angol név:  
Hexachlorobenzene
Képlet: C6Cl6
CAS szám: 118-74-1

R-mondatok:

R 45:                 Rákot okozhat
R 48/25:            Mérgező: hosszantartó kitettség esetén, a lenyelése súlyos egészségkárosodást okozhat.
R 48/22:            Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.
R 50/53:            Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

S-mondatok:

S 53:            Kerülni kell az expozíciót, - használatához külön utasítás szükséges.
S 45:            Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni.
S 60:           Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani.
S 61:           Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Speciális adatokat kell kérni/Biztonsági adatlap.

A hexaklórbenzol (HCB) hat klóratomból és egy benzolgyűrűből álló molekula, fehér, szilárd, kristályos anyag, mely vízben elhanyagolható mértékben (mindössze 5 µg/l), azonban benzolban, kloroformban, éterben és szén-diszulfidban jól oldódik [1]. Szintetikus anyag, a természetben nem fordul elő. Hevítésre bomlik, mérgezõ füstöket fejlesztve. Hajlamos felhalmozódni élő szervezetekben, ezért is vezettek be korlátozásokat világszerte erre a rákkeltő anyagra vonatkozóan.

b
Mire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben

A hexaklórbenzol kereskedelmi gyártását az USA-ban először 1933-ban jegyezték fel. Eleinte a növényvédelemben használták: gombaölőszerként, vetőmagkezelésre, hagymák, cirok, búza és egyéb gabonafélék védelmére, illetve csávázószerként. Ugyanakkor a festékiparban és más szerves vegyi anyagok szintézisénél, a hadsereg pirotechnikai termékeinek előállításánál, a szintetikus gumi nyersanyagaként, a polivinil-klorid lágyítószereként és fakonzerválószerként, az alumíniumiparban pedig folyosító anyagként is használták.

Miután az 1970-es években felismerték, hogy kedvezőtlen hatást gyakorol a környezetre és az emberi szervezetre, használatát a legtöbb országban beszüntették. Azonban egyes országokban a növényvédelemben továbbra is használják [2]. A nehezen lebomló szerves szennyezőket (POP-vegyületeket) korlátozó Stockholmi egyezmény tiltja a HCB gyártását és felhasználását, melyhez hazánk és az Európai Unió is csatlakozott. Jelenleg az Egyesült Államokban nincs kereskedelmi forgalomban a hexaklórbenzol, mint végtermék, az EU pedig a környzetei elemekbe kerülő POP-vegyületek használatának korlátozását rendeletben szabályozza [3].

Mindazonáltal jelentős mennyiség keletkezett melléktermékként vagy szennyeződésként különböző klórozott oldószerek és peszticidek (pl. tetraklór-etilén, triklór-etilén, széntetraklorid, vinilklorid, atrazin, propazin, simazin, pentaklórfenol, klórtalonil és pentaklór-nitrobenzol) gyártása során. Ezenkívül települési hulladék égetésekor és a szennyvízben is keletkezhet hexaklórbenzol a klóralkáli vegyületekből, valamint a faanyagvédő szerként való használatából eredően is a környezetbe juthat [4, 5]. Érdekes adat, hogy 2000-ben, annak ellenére, hogy sem a hexaklórbenzol, sem a DDT nincs kereskedelmi forgalomban az Egyesült Államokban, ennek a két anyagnak az import és export mennyisége kb. 29 és 16 ezer kg volt [6, 1].

 

c
Hogyan jut be szervezetünkbe

Az emberi szervezetbe döntően szennyezett élelmiszerekkel kerül HCB. Jellemzően húsban, tojásban, tejben és tejtermékben fordul elő. Ipari területek közelében gyakran találkozhatunk HCB légszennyezéssel, így ezen területeken inhalációval (belélegezve) is az emberekbe kerülhet az anyag. Az ivóvízben is előfordulhat HCB, Kanadában 0,1 ng/l koncentrációban mutatták ki.

A HCB leginkább zsíros ételekben és/vagy azokban az élelmiszerekben található meg, melyeket hexaklórbenzollal szennyezett növényvédőszerrel kezeltek; gyakori a tejtermékekben, húsokban és a mogyoróban. A hexaklórbenzol lassan bomlik, az emberi szervezetben oxidációs, konjugációs és klórvesztéses úton történik a lobontása. Bomlástermékei klórozott benzolok, klórozott fenolok és más kisebb metabolitok. Bioakkumulációra hajlamos vegyület, zsírszövetekben képes raktározódni (értéke emberi zsírszövetben általában 1 mg/kg, a legmagasabb érétkeket pl. Spanyolországban mérték, ott 3-6 mg/kg az átlagos szintje). Jellemző hogy szennyezés esetén megjelenik az anyatejben is.

Bőrön át is képes felszívódni a HCB, bár ez nem jellemző expozíció.

d
Milyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre

Az IARC lehetséges  emberi rákkeltőnek (2B) minősítette a HCB-t. Az EU 2. kategóriájú karcinogén anyagként sorolja be és az EPA (B2) is hasonlóan, lehetséges rákkeltőként azonosította. Állatkísérletekben bizonyítottan máj-, vese- és pajzsmirigy daganatokat okoz. Ismert a HCB teratogén valamint idegrendszert károsító hatása is.

A DDT és a hexaklórciklohexán (gamma-HCH) mellett a HCB az emberi szervezetből és az anyatejből leggyakrabban kimutatható növényvédőszer [16].

Emlősökön a HCB akut toxicitása kicsi. Hosszantartó vagy ismételt expozíció során hatással lehet a májra és az idegrendszerre, valamint bőrszöveti károsodást, fényérzékenységet, pajzsmirigy károsodást, fekélyeket, hajhullást okoz, illetve a csontok kálcium-anyagcseréjét (homeosztázisát) károsíthatja. Belégzési expozíciós kísérletek során patkány és nyúl esetében akut tünetekként görcsök, remegés, gyengeség, bénulás, valamint a szervek patológiás elváltozásai alakulhatnak ki. Rövid távú, ismétlődő orális expozíció során állatkísérletekben (egér, patkány, hörcsög) gyakoriak voltak a limfomás beszűrődések a májban és vesékben, továbbá megfigyelték a máj toxikus elváltozásait, amelyek a toxikus májgyulladáson (hepatitis) és elhaláson (nekrózis) keresztül a máj daganatos elváltozásaihoz vezetnek. Állatkísérletek arra utalnak, hogy a hexaklórbenzolnak toxikus hatása lehet az emberi reprodukcióra. Nőstény majmok esetében a hexaklórbenzol viszonylag alacsony dózisú orális expozíciója során is már a reproduktív szövetek elváltozását, a petefészkek felszíni hámjának sejtes degenerációja jelentkezett. Hosszú távú kitettség esetén már viszonylag alacsony dózis esetén is májtoxikus hatásokat figyeltek meg, valamint rákkeltőnek bizonyult számos kísérlet során, melyeket patkányokon, egereken, hörcsögökön végeztek. Utóbbiak esetében szignifikánsan megnövekedett a máj daganatos megbetegedéseinek gyakorisága, illetve mindkét nemnél megnövekedett a szerv mérete. Más állatkísérletben májdaganatokat, valamint hepatómát, pajzsmirigydaganatot okozott a hexaklórbenzol hím és nöstény hörcsöben egyaránt [4, 8]. Az eddigi vizsgálatok során nem bizonyult mutagénnek és genotoxikusnak a hexaklórbenzol [ 2,15].

Spanyolországban egy klórozott oldószert gyártó üzem melletti falu lakóinál statisztikailag megnövekedett a pajzsmirigy-daganatos betegségek száma a tartomány egészéhez képest, azonban a kevés esetszám miatt messzemenő következtetés nem vonható le [9]. Törökországban kb. 3000-5000 ember mérgeződött hexaklórbenzollal kezelt gabona fogyasztása során öt év leforgása alatt az 50-es években. A mérgezés a vörösvérsejtekben lévő vastartalmú festékanyagnak, a porfirinnek az anyagcsere zavarát okozta (porphyria cutanae tarda), mely a bőrön fényérzékeny hólyagok és elhalt területek, hiperpigmentációk formájában nyilvánult meg, valamint ízületi gyulladást és májnagyobbodást is okozott [10]. Az IARC összességében nem talált megfelelő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a hexaklórbenzol bizonyítottan rákkeltő lenne az emberben, azonban megítélése szerint karcinogenitási kockázatot jelenthet [4]. Állatokban bizonyítottan, emberben lehetséges rákkeltő [1].

e
Milyen környezeti kockázatokat hordoz

A hexaklórbenzol a környezetre igen veszélyes anyag, a lebomlásnak ellenáll, igen hosszú ideig képes megmaradni a környezeti elemekben, a vízi élőlényekre nagyon mérgező, az állatok és növények szervezetében akkumulálódik, így a táplálékláncban is felhalmozódhat [11]. A HCB nagyon mérgező a vízi élőlényekre nézve, vízbe kerülése hosszú távon károsíthatja a vízi környezetet. Az egészségkárosodás nélkül elviselhető legnagyobb napi bevitel értéke 0,8 µg/kg/nap [12].

A hexaklórbenzol igen mobil és ellenáll a degradációnak, így könnyen és nagy területeken is eloszlik a troposzférában. A hexaklróbenzol nagy távolságokra szállítódik, nagy mennyiségben, de elszórtan van jelen a környezeti levegőben, ezért általában alacsony koncentráció (0,04 – 0,6 ng/m3) jellemzi. Felszíni vizekből főként kipárolgás és ülepedés útján távozhat. Európában és Észak-Amerikában az édesvizekben általában 1 ng/liter alatt van a koncentrációja.

f
A kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára

Leginkább kitettek a vegyipari dolgozók (szerves vegyianyag szintézis, szintetikus gumi gyártása, vetőmagfertőtlenítés, peszticidgyártás, fakonzerválás), illetve a hulladéklerakók és ipari létesítmények mellett élők, ahonnan hexaklórbenzol kerülhet a levegőbe, ezen kívül fokozott veszéllyel járhat a szennyezett hal- és vadhús fogyasztása is [5]. Tekintettel bioakkumulációs képességére, megjelenik az anyatejben is, ezáltal az újszülöttek is ki vannak téve hexaklórbenzol terhelésnek [7]. Fokozott kockázatnak vannak kitéve azon mezőgazdasági dolgozók akik HCB-vel szennyezett növényvédő szerekkel dolgoznak.

A vizsgálatok eredményei alapján azonban arra jutottak, hogy 1970 óta csökkent az emberi kitettség a hexaklórbenzollal szemben.

g
Hogyan kerülhetjük el

Szennyezett területekről érkező termények fogyasztásának elkerülésével csökkenthető a HCB bevitel. Ismert, hogy zsíros húsokban, tejben lehet nagyobb HCB koncentráció.
A klórozott oldószerek és peszticidek (pl. tetraklór-etilén, triklór-etilén, széntetraklorid, vinilklorid, atrazin, propazin, simazin, pentaklórfenol, klórtalonil és pentaklór-nitrobenzol) HCB-vel szennyezettek lehetnek, ezért ezek használatának elkerülésével csökkenthető a kitettség.

h
Léteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok

A HCB legtöbb korábbi használata könnyen helyettesíthető, pl. a hadiiparban a kevésbé káros hexaklór-etánnal helyettesítik a pirotechnikai alkalmazások során [17].

A hexaklórbenzol számos anyaggal kiváltható a növényvédelemben is. Az ausztrál kormányzat a bitertanol, karboxin, flutriafol, metalaxyl, tebuconazole, TCMTB, thiram és a triadimenol használatát javasolja alternatívaként [18].

i
Vonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban

A 2001-ben hazánk által is aláírt, Stockholmi Egyezmény felei megegyeztek 12 POP anyag (perzisztens szerves szennyező), köztük a hexaklórbenzol kivonásáról. A Stockholmi Egyezmény [19] a környezetben tartósan fennmaradó szerves szennyezőanyagok kibocsátásáról 2004. május 17-én emelkedett jogerőre [20]. Magyarország 2008. március 14-én ratifikálta az Egyezmény, majd azt a 2008. évi V. törvény ültette a hazai jogba.

Az amerikai EPA szabályozása szerint ivóvízben zéró koncentráció a HCB-re célul kitűzött szennyezettségi szint - hasonlóan több más veszélyes szennyező anyaghoz, pl. As, Pb, benzol, vinilklorid, dioxin, PAHok, PCBk. A megengedett legnagyobb szennyezőanyag koncentráció - a WHO irányértékével [2] egyezően - 0,001 mg/l [13]. A magyar szabályozás a (B) szennyezettségi határértéket felszín alatti vízre 0,05 mg/l értékben, földtani közegre pedig az összes halogénezett aromás szénhidrogénre 1 mg/ kg értékben szabja meg [14].

Források

j
Rákkeltő besorolások

IARC* karcinogén Group 2B  
EU CMR Karcinogén C2

8 órás határérték 0,02 mg/m3

EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List Group B2

CsF: 1,6 mg/kg/nap
Belélegezve
Drinking Water Unit Risk — 4.6E-5 per (ug/L)

EU szabályozás POP vegyület  
SVHC lista -  
CAREX -  
UNEP PIC -  
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy
európai PRTR-E-PER**
-  
Stockholm POP +  
SIN lista

+

C2

Karc. Kat. 2: R45; T: R48/25; N: R50-53. Forrás: ESIS

ETUC lista

+
Rákkeltő
EDC
PBT

 
Tudományos információ

-


 

 
Endokrin Diszraptor:
EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista

EU lista: +

EPA Illinois: valószínüleg EDC

Colborn lista: +
Keith lista +

Indicates no available weight-of-the-evidence summary assessment. For additional information on toxicity from scientific journals or registration documents, see the "Additional Resources for Toxicity " section of the chemical detail page

HCB-kkel foglalkozó rendeletek

Több EU rendeletet foglalkozik vele.

  • 850/2004/EK rendelet: a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról
  • 2006/507/EK határozat: a Stockholmi Egyezmény átvétele
  • 2005/416/EK: A Bizottság határozata (2005. május 19.) a 304/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az egyes vegyi anyagokra vonatkozó közösségi behozatali határozatok elfogadásáról.
  • 2007/56/EK irányelv az azoxistrobin, a klórtalonil, a deltametrin, a hexaklór-benzol, az ioxinil, az oxamil és a quinoxifen maximális szermaradék-határértékei tekintetében történő módosításáról.

Valamint:

  • A Vízkeretirányelv végső 11 anyagból álló “prioritást élvező veszélyes anyagok” listáján is helyet kapott.
  • Az UN/ECE POP Protokoll tervezi a hexaklór-benzol peszticidként történő használatának valamint a feleslegesen történő környezetbe jutattásának betiltását.
  • Az UNEP POP Egyezmény is tervezi az anyag lajstromozását.
  • A Helsinki Egyezményben nemzetközi szinten is a szabályozást illető sürgős cselekvést igénylő anyagok listáján szerepel valamint az OSPAR Egyezmény is a kiválasztás, értékelés és fontossági sorrendbe rendezés szempontjából potenciális jelölt anyagok közé sorolja.

http://www.environment-agency.gov.uk/business/topics/pollution/162.aspx

 

Magyar szabályozás

 

 

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

k
Környezeti hatások

 

 

Környezeti elem 

Koncentráció

Mértékegység 

Hivatkozás

Szennyezettségi határérték földtani közegre (halogénezett aromás szénhidrogének összesen)

1

mg/kg

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

Szennyezettségi határérték felszín alatti vízre

0,05

mg/l

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

Felszíni vízminőséget érintő elsőbbségi anyag

igen

 

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

AA-EQS Szárazföldi felszíni vizek (éves átlagérték)

0,01

mg/l

10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól, 1. melléklet

MAC-EQS Szárazföldi felszíni vizek (maximális megengedhető koncnetráció)

0,05

mg/l

10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól, 1. melléklet

 

Biótára vonatkozó környezetninőségi határérték

10

μg/kg

10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól, 3. melléklet

 

 


Vissza a tetejére