Glifozát

A glifozát 2001-es Európai Unióban történő engedélyezése óta számos riasztó tudományos eredmény látott napvilágot, mely a hatóanyag egészségkárosító hatására utal. Több tucat friss tanulmány bizonyította a glifozát teratogén [31] és hormonrendszer-károsító [32]  hatását. 

Minden lehetséges kitettség esetében egészségügyi kockázatot jelent az anyag irritáló hatása, irritációt okoz szemben, bőrön, lenyelés esetén a felső emésztőszervekben, belégzés esetén a tüdőben, légutakban, köhögést, tüsszögést váltva ki [6].

Normál felhasználás mellett nem jelent akut veszélyt a szer (Cheminova), azonban még akut kitettségnél is alacsony toxicitást mutatott egereknél és patkányoknál. Embereknél akut kitettség munkahelyi baleset vagy öngyilkossági kísérletek során fordul elő, a szervezetbe kerülve a glifozát irritálja a légzőszervi nyálkahártyákat és a béltraktust [5].

A glifozát rosszul szívódik fel az emésztőrendszerben, és nagyrészt változatlan formában ürül az emlősök szervezetéből. 10 nappal a kezelés után már csak nyomokban találtak a szövetekben a szerrel 3 hétig táplált patkányok vizsgálatakor. Az adatok alapján a glifozát jelentős mértékben nem halmozódik fel az állati szövetekben.Az anyagcsere folyamatban nagyon mérsékelten vesz részt a szer, a kiürülés gyors és majdnem teljes mértékű. A maradékok szinte minden szövetben előfordulhatnak, az eloszlásuk alacsony és nincs jele felhalmozódásnak. (Cheminova) [7] [8].

Tanulmányok mérsékelt toxicitásról számolnak be (az LD50 értékek 1000 mg/testtömeg/kg és 5000 mg/testtömeg kg). Szájon át az LD50 érték glifozátra vonatkozva nagyobb, mint 10,000 mg/testtömeg kg egerek, nyulak, és kecskék esetén.

A reprodukcióra való hatását vizsgálva azt találták, hogy kevés elváltozást okoz a kísérleti állatokban magas dózis esetén (több, mint 150 mg/testtömeg kg/nap). Nem valószínű, hogy a vegyület reproduktív károsodást okozna emberben.  

Állakísérletek alapján a glifozát nem rákkeltő [9][10]. Az in vitro és in vivo genotoxikológiai tesztek negatívak lettek [5], és az EPA az E kategóriába sorolta (bizonyítottan nem rákkeltő emberekre), míg az IARC nem tartja nyilván [12]. Nem mutatott mutagén hatást a Salmonella, E. coli vagy kínai hörcsög esetében (Cricetulus griseus), valamint a DNS-javítás vizsgálat is negatív lett a Bacillus subtilis és hepatocita kultúrákban [7] [8]. Humán allergiás hatást sem jelentettek [11].

De aggodalomra okot adó kutatási eredmények jelentek meg 2009-ben a glifzátokat illetően. Kutatók egy csoportja több vizsgálat alapján arra jutott, hogy a glifozát-alapú herbicidek toxikusak és endokrin diszruptorok az emberi sejtekre nézve. Összességében a glifozát-alapú herbicidek élelmiszerben és takarmányban megtalálható szermaradékainak sejtekre gyakorolt hatásáról alkotott eddigi elképzeléseket felülvizsgálni javasolják, a glifozát karcinogén/mutagén/reprotoxikus besorolását illetően is [13].

A francia Seralini által vezetett kutatás [33]kimutatta, hogy a glifozát – Roundup nevű adjuváns jelenlétben – a humán embrionális-, köldök- és méhlepény sejtvonalakon DNS töredezést és sejtpusztulást okoz.

Argentínában 2009-ben egy kutatás a glifozát teratogén hatását bizonyította gerinceseken.Az embrionális fejlődést vizsgálva konzekvens és szisztematikus deformációkat figyeltek meg a Xenopus laevisafrikai karmosbékákon végzett vizsgálatok során. A glifozát hatására csökkent a fej mérete, a központi idegrendszerben genetikai változások következtek be, a koponyát formáló sejtek nagy számban pusztultak és deformálódtak a porcok. Az eredményeknek azért is van nagy jelentősége, mert a gerincesek között meglepően megőrződött az embrionális fejlődés során fellépő genetikai mechanizmusok hasonlósága, tehát a humán embriókra is lehet akár ilyen hatással a szer. Ennek alapján a glifozát használatának betiltását kérte a kutatást vezető professzor az argentín kormánytól, környezetvédők pedig be is perelték a glifozátot gyártó amerikai Monsanto vállalatot [14] [15] [16] [17].

2010-ben tovább bővültek az információk, miszerint a glifozát megmérgezheti a termést, talajt, vadvilágot, állatállományt és magát az embert is, tehát a szer az egész ökoszisztémát veszélyezteti többféle úton is, ami miatt különböző szervezetek és egyének már régóta a glifozát betiltásáért küzdenek, mindeddig azonban hiába. A vizsgálatok során jóval az ajánlott mezőgazdasági felhasználási mennyiségek alatt is komoly egészségkárostó hatások jelentkeztek. A glifozát megköti a fém ionokat (kelátor), amivel szisztemikus hatásokat fejt ki több fő enzimre, melyek működése multivalens ionoktól függ. Laborkísérletek már egyértelműen a glifozáthoz tudtak kötni bizonyos születési rendellenességeket is [18].

2015-ben az IARC (az Egészségügyi Világszervezet rákkutatási ügynöksége) „valószínű emberi rákkeltőnek” minősítette a glifozátot. Az IARC jelentése szerint állatkísérletek támasztják alá a vegyszer és a daganatok kialakulása közötti kapcsolatot, valamint kimutatható a humán sejtvonalakon is a glifozát DNS-károsító hatása. http://www.iarc.fr/en/media-centre/iarcnews/pdf/MonographVolume112.pdf