Ftalátok
A ftalátok szerves vegyületek, melyek nem képeznek erős kémiai kötéseket és lassú, de hosszú ideig tartó párolgással szabadulnak fel a különböző termékekből. A PVC lágyítására használják ezeket az anyagokat, hogy rugalmasak legyenek a termékek. Padlóban, lambériában, műanyag burkolatokban és egyéb műanyag cikkekben is előfordulnak. A ftalátokkal lágyított PVC-t rendszeresen használják az egészségügyben (oxigénmaszkok, katéterek, vértasakok), és többek között gyermekjátékok készítéséhez is. A ftalátok megtalálhatók élelmiszerekben, flakonokban, ruhákban és műszaki cikkekben egyaránt, a számítógép műanyag részeitől kezdve a telefonkábelen át a kábelszigetelésekig, valamint csövek, autóalkatrészek, adalékanyagok, festékek, lőszerek és szerszámok műanyag részeiben is.
A nehezen lebomló ftalátok a legelterjedtebb szennyező anyagok, gyakorlatilag minden ember vérében, a hazai élővizekben és a házi porban is kimutathatunk ftalátszennyezést.
A szervezetbe elsősorban élelmiszerrel – a csomagolóanyagokról –, valamint porral belélegezve kerülhetnek. A ftalátok használatát az Európai Unióban a szaporodási képességet (DEHP, BBP, DBP, DIBP), ill. a gyermek fejlődését károsító hatásaik (DEHP, DBP, BBP, DINP, DIDP és DNOP) miatt korlátozzák. Egyes ftalátok a hormonrendszerbe avatkozva korai pubertást okoznak, károsítják a férfiak szaporodási képességét és csökkentik a serdülő hímneműek tesztoszteronszintjét, ami alacsony spermaszámhoz vezet, ezért összefüggésbe hozhatók a férfiak termékenységi problémáival. A ftalátok át tudnak jutni a placentán, és a gyermeket már az anyaméhben is károsítják.
aAnyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő
Név: Ftalátok
Angol név: Phthalates
Vegyület neve | CAS-szám | R-mondatok | S-mondatok |
---|---|---|---|
DEHP = Bis(2-ethylhexyl)phthalate/ Di(2-etilhexil) ftalát | 117-81-7 | R 60-61: A fogamzóképességet vagy nemzőképességet (fertilitást) károsíthatja. A születendő gyermekre ártalmas lehet. |
S 53-45: Kerülni kell az expozíciót, használata előtt szerezze be a külön használati utasítást. Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha lehetséges, a termékcímkét meg kell mutatni. |
DBP = Dibutyl phthalate/Dibutil ftalát | 84-74-2 | R 61-62: A születendő gyermekre ártalmas lehet. A fogamzóképességre vagy nemzőképességre (fertilitásra) ártalmas lehet. R 50: Nagyon mérgező a vízi szervezetekre. |
S 53: Kerülni kell az expozíciót, használata előtt szerezze be a külön használati utasítást. S 45: Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. Ha lehetséges, a termékcímkét meg kell mutatni. S 61: Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Lásd a külön használati utasítást/biztonsági adatlapot. |
BBP = Benzyl butyl phthalate/Benzilbutil ftalát |
85-68-7 | R 61-62: A születendő gyermekre ártalmas lehet. A fogamzóképességre vagy nemzőképességre (fertilitásra) ártalmas lehet. R 50/53: Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat. |
S 53: Kerülni kell az expozíciót, használata előtt szerezze be a külön használati utasítást. S 45: Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha lehetséges, a termékcímkét meg kell mutatni. S 60: Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani. S 61: Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Lásd a külön használati utasítást/biztonsági adatlapot. |
DIBP = Diisobutyl phthalate/Diizobutil ftalát | 84-69-5 | R 61-62: A születendő gyermekre ártalmas lehet. A fogamzóképességre vagy nemzőképességre (fertilitásra) ártalmas lehet. | S 53-45: Kerülni kell az expozíciót, használata előtt szerezze be a külön használati utasítást. Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha lehetséges, a termékcímkét meg kell mutatni. |
DINP = Di-isononyl phthalate/Diizononil ftalát | 28553-12-0 és 68515-48-0 | R 50: Nagyon mérgező a vízi szervezetekre. | S 61: Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Lásd a külön használati utasítást/biztonsági adatlapot. |
DIDP = Diisodecyl phthalate/Diizodecil ftalát | 26761-40-0 és 68515-49-1 | H 410: Nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz. | P 273: Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. P 501: A csomagolás/tartalom jóváhagyott hulladékkezelőbe ürítendő. |
DMP = Dimethyl phthalate/Dimetil ftalát | 131-11-3 | H 319: Súlyos szemirritációt okoz. | P 305 + P 351 + P 338: Ha a SZEMBE KERÜL: Több percig tartó óvatos öblítés vízzel. Adott esetben a kontaktlencsék eltávolítása, ha könnyen megoldható. Az öblítés folytatása. |
DEP = Diethyl phthalate/Dietil ftalát | 84-66-2 | H 319: Súlyos szemirritációt okoz. | P 305 + P 351 + P 338: Ha a SZEMBE KERÜL: Több percig tartó óvatos öblítés vízzel. Adott esetben a kontaktlencsék eltávolítása, ha könnyen megoldható. Az öblítés folytatása. |
DOP, DNOP = Di-n-octylphtalate/Di-n-oktil ftalát | 117-84-0 | R 36/37/38: Szemizgató hatású. Izgatja a légutakat. Bőrizgató hatású. R 40: A rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított. |
S 2: Gyermekek kezébe nem kerülhet. S 26: Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni. S 36/37: Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni. |
A ftalátok (vagy ftalát észterek) színtelen, olajos folyadékok, jelentéktelen vagy semmilyen szagot nem árasztanak és illékonyságuk csekély [1].
A ftalátok szerves vegyületek, melyek nem képeznek erős kémiai kötéseket és lassú, de hosszú ideig tartó párolgással szabadulnak fel a különböző termékekből. Napjainkban Nyugat-Európában évente mintegy 1 millió tonna ftalátot állít elő a vegyipar [8].
bMire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben
Az Európában előállított ftalátok több mint 90%-át használják PVC-lágyításra, hogy rugalmasak legyenek a PVC-termékek. Padlóban, lambériában, műanyag burkolatokban és egyéb műanyag cikkekben is előfordulnak.
A ftalátokkal lágyított PVC-t rendszeresen használják az egészségügyben (oxigénmaszkok, katéterek, vértasakok), és többek között gyermekjátékok készítéséhez is. A ftalátok megtalálhatók élelmiszerekben, flakonokban, ruhákban és műszaki cikkekben egyaránt, a számítógép műanyag részeitől kezdve a telefonkábelen át a kábelszigetelésekig, valamint csövek, autóalkatrészek, adalékanyagok, festékek, lőszerek és szerszámok műanyag részeiben is.
A kisebb molekulatömegű ftalátok kozmetikumok, testápoló termékek (pl. bőrhidratáló krémek), parfümök, hajlakk, szappan, sampon, körömlakkok és gyógyszerek adalékanyagai. Gyakoriak az olyan fogyasztói termékekben, mint például a rugalmas műanyag és PVC-játékok, zuhanyzó függöny, tapéták, kenőanyagok, PVC-sötétítőfüggönyök, élelmiszer- és műanyag csomagolások, rovarirtó szerek, de használják bútorok (pl. felületkezelés) és textilek előállításánál is. Gyerekjátékok, babák, labdák, az esti fürdőzésnél kedvelt műanyag állatok, vagy a felfújható karúszók is tartalmazhatnak ftalátokat. Az EU országaiban a gyermekjátékokban és a gyerekek számára készülő termékekben többféle ftalát használatát betiltották, ill. 2014 után csak engedéllyel forgalmazható többféle ftalátvegyület. A ftalátok a hazai élővizekből is könnyen kimutathatók [2, 3, 4, 5].
cHogyan jut be szervezetünkbe
A szervezetbe elsősorban élelmiszerrel – a csomagolóanyagokról –, valamint porral belélegezve kerülhetnek [6]. A ftalátok a termékekből az izzadságtól és a nyáltól kioldódnak, majd a bőrről felszívódva akár súlyos egészségkárosodást is okozhatnak [7]. Az orvosi eszközökből a használat során kioldódva közvetlenül a szervezetbe kerülhetnek. A ftalátok jelentős kockázatot jelentenek a festőkre, nyomdászokra és a műanyagok gyártásával és feldolgozásával foglalkozókra nézve [5]. Pénzügyi okokból a szupermarketek kínálatából sokan vásárolják az olcsóbb szerszámokat, azonban az olcsóbb alapanyagok és előállítási költségek miatt ezek sajnos gyakran tartalmaznak nemkívánatos összetevőket. Egy vizsgálat során 12 vizsgált termékből 12-ben találtak ftalátokat a kalapácsok, csavarhúzók és különböző fogók gumi markolatában [9].
dMilyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre
A ftalátok használatát az Európai Unióban a reprodukciót (DEHP, BBP, DBP, DIBP), ill. a gyermek fejlődését károsító hatásaik (DEHP, DBP, BBP, DINP, DIDP és DNOP) miatt korlátozzák.
Egyes ftalátok a hormonrendszerbe avatkozva korai pubertást okoznak, károsítják a férfiak szaporodási képességét és csökkentik a serdülő hímneműek tesztoszteronszintjét, ami alacsony spermaszámhoz vezet [23], ezért összefüggésbe hozhatók a férfiak termékenységi problémáival. A ftalátok át tudnak jutni a placentán, és a gyermeket már az anyaméhben is károsítják [24]. Összefüggésbe hozták például a DEHP-et az asztmával és az allergiával is [12] és ismert, hogy az anyák átadják a DEHP „tartalmukat” a gyermekeiknek [25]. A Rochester Egyetem vizsgálatai szerint két gyakran használt ftalát, a DEHP és a DBP nagyobb koncentrációja kisfiúk esetében nagymértékben csökkentette az olyan „fiús” játékok használatát, mint például a kisautó vagy a vonat, míg kislányoknál nem figyeltek meg eltéréseket [26].
Bis(2-etilhexil)ftalát (DEHP)-kitettség esetén a belégzés nincs káros hatással az egészségre, lenyelve viszont gyomorirritációt, hasmenést okozhat. A bőrrel való érintkezés hatásairól kevés az adat. Állatkísérletekben minimális vagy enyhe bőr- és szemirritációt okozott. Néhány esetben embereknél bőrirritációt, bőrérzékenységet írtak le, de ez nagyon ritkán fordult elő. A legtöbb vizsgálatban a májban és a vesében nem mutattak ki káros klinikai kémiai vagy kórszövettani elváltozásokat, bár rágcsálók esetében a máj és a vese csekély súlynövekedését írták le az orális expozíció után [10]. Nem számoltak be káros immunológiai vagy neurológiai hatásról az általános toxicitási vizsgálatokban [11]. Mint említettük, a legújabb eredmények szerint a DEHP összefüggésbe hozható az asztmával és az allergiával, mivel a nagy koncentráció egy adott helyiségben növeli az asztmás és allergiás megbetegedések rizikóját [12].
A ftalátok hatásairól döntően állatkísérletekből származó adatok állnak rendelkezésre, kevés tanulmány vizsgálta a ftalátok emberekre gyakorolt egészségügyi hatásait. A laboratóriumi állatokon végzett kísérletekben viszont már megállapították, hogy számos reproduktív, egészségügyi és fejlődési probléma fűződik a ftalátokhoz. Ilyenek például a korai pubertás, vagy az, hogy az anyagok zavarják a hím reproduktív traktus fejlődését és a hormonrendszer természetes működését, serdülő hímek esetében alacsony tesztoszteronszintet okozhathatnak, felnőtt hímeknél pedig alacsony spermaszám jelentkezhet [13].
A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC), ill. az európai veszélyes anyagokról szóló jogszabály (67/548/EGK irányelv) értelmében a ftalátok emberben nem rákkeltők. A Di(2-etilhexil)ftalát szerepel a „nagy valószínűséggel emberben rákkeltő” anyagok listáján, amelyet az amerikai Egészségügyi és Humán Szolgáltatási Részleg Közegészségügyi Szolgálatának Nemzeti Toxikológiai Programja tett közzé a rákkeltő anyagokról szóló tizenegyedik jelentésében.
Egyes vélemények (ECPI, European Council for Plasticisers and Intermediates) szerint nincs elegendő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a ftalát tartalmú műanyagok endokrin rendszert zavaró hatásúak [14]. Az ECB (Európai Vegyi Anyag Ügynökség) állásfoglalása szerint ugyanakkor a DEHP, a di-butil-ftalát (DBP) és a butilbenzil-ftalát (BBP) endokrin rendszert zavaró vegyület [15]. A ftalátok rákkeltő hatása tehát vitatott, ám az endokrin rendszert károsító hatásukat számos kutatás és az uniós besorolás is alátámasztja.
Az Egyesült Államokban a Monsanto az egyetlen vállalat, amely BBP-t (butilbenzil-ftalátot) gyárt. Becslések szerint a gyártási folyamatok során mintegy 176 tonna BBP került a környezetbe 1993-ban, amelynek csaknem 99%-a jutott a légkörbe. Kanadában 1994-ben 11 üzem használt BBP-t, a környezetbe jutó, az év során a 3,7 tonnát elérő BBP-mennyiség teljes egészében a légkörbe került. Európában évente mintegy 18 000–45 000 tonna BBP-t használnak fel.
A jelentések alapján 1994-ben mindössze 3,7 tonna BBT került hasznosításra, ebből 2,3 tonna energetikai hasznosításra és 1,4 tonna újra használatra, anyagában újrahasznosítva [18].
eMilyen környezeti kockázatokat hordoz
A nehezen lebomló ftalátvegyületek gyakori vízszennyező anyagok [27]. Hazánkban is gyakran mutathatók ki ftalátvegyületek az élővizekből. Egyes kutatások szerint bizonyos ftalátok hajlamosak a bioakkumulációra a vízi élőlényekben [28].
A ftalátok, így például a BBP gyakran kerülnek olyan létesítményekből a környezetbe, amelyekben a vegyületet vagy annak PVC-vel alkotott keverékét gyártják. A PVC-termékekből kipárolgó, kioldódó ftalát is szennyező forrás lehet. BBP kerülhet a levegőbe az autók kipufogógázaiból, valamint a hulladék égése során is, ha azt nem hulladékégető-berendezésben égetik el. Kimutattak ftalátokat az Egyesült Államokban veszélyes hulladékégető létesítmények és széntüzelésű erőművek füstjében, valamint települési hulladéklerakók csurgalékvíz-medencéiben egyaránt [18].
A környezetbe jutó kibocsátás többsége a légkört szennyezi. Modellezéssel és számításokkal kimutatták, hogy a levegőbe jutó BBP-mennyiség mintegy 72%-a lesz kimutatható a talajban, 22%-a a levegőben, 4%-a a vízben és 2% az üledékben. Amikor a BBP-kibocsátás közvetlenül a vízbe kerül, annak 65%-a mutatható ki a vízben, míg közel 35% az üledékben, és nagyon kis része a talajban. Amikor a BBP-szennyezés közvetlenül a talajba jut, a szennyezés több mint 99%-a később is kimutatható a talajban.
A BBP a légkörben leginkább fotooxidáció útján bomlik le. A BBP teljes mértékben képes lebomlani oxigéndús felszíni vizekben, felezési ideje körülbelül 1-7 nap. A biodegradáció jelentősen lassabb hideg vízben [18].
fA kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára
A lakosság jelenlegi ftalátkitettségének már lehetnek egészségügyi kockázatai [29]. Az Európai Unió (552/2009/EK rendelet) ezért döntött egyes ftalátok (DEHP, DBP, BBP, DINP és DNOP) korlátozása mellett.
A Levegő Munkacsoport 2010 augusztusában ftalátokat keresett gyermekek és szülés előtti nők számára készült hétköznapi termékekben [30]. Tizenhét termék, többek között ruhák, műszaki cikkek, strandfelszerelés, sőt szexjátékok összetételét elemezték. A 17 vizsgált termékből 7-ben találtak 0,1 tömegszázalék feletti ftalátot, és ebből 5 termék esetében a ftalát szerepelt a REACH szerinti SVHC-listán, azaz a cégeknek tájékoztatniuk kellett volna a vásárlót az anyag jelenlétéről a termékben, ám ezt nem tették meg. Egy gyermekek számára készült papucs 16 százalékban tartalmazott veszélyes anyagot, míg egy szexjáték 55 százalékban olyan ftalátból készült, ami szerepel a SVHC-listán [33].
Kanadában (Ontario) 1985-ben és 1988-ban a kb. 100 élelmiszermintából (általában összetett minták négy áruházból) származó teljes étrend tanulmány során a joghurtban (0,6 µg/g), a cheddar sajtban (1,6 µg/g), a vajban (0,64 µg/g) és a sós kekszben (0,48 µg/g) egyaránt BBP volt kimutatható [35].
Az Egyesült Királyságban kereskedelmi üzletekben vásárolt élelmiszereket vizsgáltak, amelyeket a szavatossági idő lejártáig csomagolásukban tároltak. A BBP nem volt kimutatható a csokoládé vagy cukor termékekben, viszont kimutatták sült sós ételekben (1,5 mg/kg), húspástétomokban (4,8 mg/kg) és szendvicsekben (14 mg/kg). A zsíros készételeket vizsgáló élelmiszer-biztonsági tanulmányok során BBP-t mutattak ki tőkehúsban (0,09 mg/kg), baromfiban (0,03 mg/kg), tojásban (0,09 mg/kg) és tejben (0,002 mg/kg) is.
Kanadai becslések szerint a BBP-koncentráció a levegőben (mind a szabadban, mind zárt helyen), az ivóvízben és a talajban olyan csekély, ill. olyan mértékben felhígul, hogy a bevitelnek ez a lehetősége lényegében elhanyagolható mértékű. Ezért szinte kizárólag az élelmiszer az alapja a lakosságra gyakorolt BBT-szennyezés becslésének. Ugyanakkor az országokat arra ösztönzik, hogy a teljes becsült expozíciót a nemzeti adatok alapján határozzák meg a jelentős eltérések miatt. Kanadai becslések alapján egy felnőtt (70 kg testsúlyú) ember naponta feltételezhetően 15,8 m3 levegőt lélegez be, napi vízfogyasztása 1,4 l, naponta 20 mg talajt nyel le, ételfogyasztása pedig napi szinten: 13,61 g vaj, 3,81 g feldolgozott cheddar sajt, 1,54 g joghurt, 22,73 g friss sertéshús és 3,45 g keksz. Így a becsült bevitel felnőtteknél 2 µg/ttkg/nap; a beviteli értékek csecsemők és gyermekek esetében maximum háromszor nagyobbak. A legnagyobb és legkisebb becsült teljes napi bevitel is 200–650-szer kisebb, mint az egészségügyi határérték.
Egy 1952-es, 200 önkéntes közreműködésével zajló tesztvizsgálat szerint sem elsődleges irritációt, sem érzékenységet nem tapasztaltak, bár a BBP 15-30 önkéntes esetében mérsékelten irritáló hatást fejtett ki [36].
Egyéb konkrét, az emberi egészségre vonatkozó tanulmányok és adatok olyan munkásoknál írtak le légúti és idegrendszeri hatásokat, illetve rákos megbetegedéseket, akik általában ki vannak téve a műanyaggyártás során használt más vegyületeknek vagy azok keverékeinek, amelyeknek csupán kis mennyiségű alkotója a BBP [18].
gHogyan kerülhetjük el
A REACH, az EU 2007 óta érvényben lévő vegyianyag-rendelete alapján a cégek 45 napon belül kötelesek válaszolni arra a kérdésre, hogy termékeikben vannak-e a REACH szerinti különös aggodalomra okot adó anyagok [31] [37]. Ez azt jelenti, hogy ha egy termékük tömegéhez viszonyítva több mint 0,1 százalékos arányban tartalmaz olyan kemikáliát, amely szerepel a listán, azaz veszélyezteti az egészségünket, akkor erről tájékoztatni kell bármely érdeklődőt. Jelenleg 4 ftalátvegyület, a DBP, a DIBP, a BBP és a DEHP szerepel a listán. Az Európai Vegyi Anyag Ügynökség (ECB) szerint ezek az anyagok károsítják az emberi nemzőképességet.
Nincs külön címkézési kötelezettség a termékeken a lágyítók és a műanyagok esetében. Eddig a gyártók a termékeiket önkéntesen 4-féle jelöléssel látták el. Például polietilén-tereftalát (PET/1), nagy sűrűségű polietilén (HDPE/2), polivinil-klorid (PVC/3), kis sűrűségű polietilén (LDPE/4), polipropilén (PP/5), polisztirol (PS/6). Gyakran a jelölés olyan háromíves nyílból álló háromszög, melyben az előbb említett számokat tüntetik fel. Ha a műanyagon nincs jelölés, tanácsos megkérdezni a kereskedőt vagy a gyártót az összetevőkről [17]. A PVC-ből készült termékek jellemzően ftalátokat tartalmaznak. A kozmetikumokon kötelező feltüntetni, ha tartalmaznak ftalátot, így az a termékcímkéről leolvasható. Tisztítószerek esetén nem egyértelmű a szabályozás, mivel azok keverékek, így előfordulhat, hogy a címkéről nem deríthető ki, tartalmaz-e például ftalátot egy parkettaápoló. Kerüljük a linólum- és PVC-padlót, az azokra jellemző ftaláttartalom miatt.
Kína, a világ legnagyobb játék- és háztartási anyagokat gyártó országa a mai napig használja a fenti anyagokat, bár ha az EU-ba exportálnak, akkor a szabályok szerint a gyermekjátékokban többféle ftalátvegyület már nem lehet jelen. A világ legnagyobb multinacionális cégei is Kínában termelnek. Műanyag, PVC-játékok helyett érdemes természetes anyagból készült játékokat választani.
Keresse a „PVC Free” vagy „phthalate free” (PVC-mentes) jelölést a termékeken. Válasszon fából készült játékokat. Válasszon olyan műanyag ételdobozt, melynek az alján a háromszögben 1-es, 2-es, 4-es vagy 5-ös jelzést lát, de még ezekben se melegítsen ételt. Használjon üveget a cumisüveghez, ételtartóhoz, ne műanyagot vagy fémdobozt. Ha műanyag játékokat vagy tároló eszközöket használ, ne engedje, hogy gyermeke a műanyagot a szájába vegye. Soha ne melegítsen élelmiszert vagy italt műanyag üvegben vagy tárolóban. Ne hagyjon tejet hosszabb ideig műanyag etetőben vagy cumisüvegben. Ne használjon erős hatású tisztítószert vagy nagyon meleg vizet a műanyag etető vagy cumisüveg tisztításához, és soha ne tegye azokat mosogatógépbe. Dobja ki a műanyag üveget, ha az megsérül, vagy karcossá válik [23].
hLéteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok
A legtöbb ftaláthasználatra létezik környezetbarát alternatíva.
A ftalátok gyártása során általában két okból alkalmaznak alternatív anyagokat: felhasználási tulajdonságok optimalizálására, ill. egészségügyi/környezeti okok miatt. Ha a felhasználás miatt kell alternatív lágyítót használni, akkor többféle lágyító áll rendelkezésre, amelyekre általában különleges tulajdonságaik miatt van szükség. Ezek közé tartozik az adipát (alacsony hőmérsékleten rugalmas, alacsony viszkozitású); a poliészter (kismértékű beoldódás az olajba, oldószerek, ragasztók); a trimellitátok (magas hőmérsékletű kábelburkoló); a citrátok (PVdC film); a benzoátok (egyszerűen feldolgozható, mint a BBP); a foszfátok (tűzálló) és az alkil-aminok (egyszerű feldolgozás és időjárás-rezisztencia) [19]. Több cég is hirdet környezetbarát ftalátmentes műanyag lágyítószereket [32].
Az egészségügyben használt ftalátokkal és kiváltásukkal foglalkozó Health Care Without Harm szervezet is összeállította a ftalát kiváltásának lehetőségeit a gyógyászati eszközökre vonatkozóan [34].
iVonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban
Ausztria volt az egyik első ország, ahol rendeletbe foglalták, hogy a 3 éves kor alatti gyermek játékszerek nem tartalmazhatnak ftalátokat (Szövetségi Jogi Közlöny II No. 255/1998). Azóta az alábbi országok is megtiltották az egészségre káros ftalátok használatát gyermekjátékokban: Argentína, Ausztria, Ciprus, Csehország, Dánia, Fiji-szigetek, Finnország, Németország, Görögország, Olaszország, Japán, Mexikó, Norvégia és Svédország, valamint a legtöbb uniós ország elfogadott korlátozásokat, vagy tilalmakat a ftalát tartalmú játékokkal kapcsolatban [23].
Számos tanulmány és tudományos vélemény alapján az Európai Bizottság is megerősítette ezt a veszélyt. Az első közösségi fellépés 1999-ben volt, amikor egy bizottsági határozat arra kötelezte a tagállamokat, hogy tiltsák be azokat a gyerekjátékokat, melyek 0,1% felett tartalmaznak egyet is a 6 egészségkárosító ftalátból. A ftalátokról szóló jogi rendelkezések közül a 793/93/EGK rendelet értelmében egy átfogó expozíciós értékelés a regionális expozíciós szinteket vizsgálta az expozíciós útvonalakon keresztül (pl. fogyasztási cikkeket). [21] Az EU-jogszabályok kiemelten foglalkoznak a gyerekek kitettségével, hiszen a gyerekek nagy mennyiséget vesznek fel a gyerekjátékok és termékek anyagából. Mivel éppen a gyerekek fejlődő szervezete különösen érzékeny a reprodukciót kárósító anyagokra, egy ezzel foglalkozó EU irányelvet fogadtak el 2005-ben (2005/84 EK). Az EU irányelv megtiltja három egészségkárosító ftalát, a DEHP, a DBP és a BBP jelenlétét a játékszerekben, hogy az ilyen tartalmú játékok ne kerülhessenek 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek szájába [22].
Négy ftalát, a DBP, a DIBP, a BBP és a DEHP az Európai Vegyi Anyag Ügynökség (ECB) szerint [18] különös aggodalomra okot adó anyag, ugyanis mérgező az emberi szaporodóképességre nézve. A REACH értelmében ezeknek az anyagoknak a jelenlétéről tájékoztatni kell a vásárlókat.
A REACH szerint 2011 januárja után 48 hónappal három ftalátvegyület (DEHP, BBP és DBP) lesz engedélyköteles anyag Európában. A cégeknek másfél évvel a határidő előtt engedélyért kell folyamodni, ha tovább akarják használni ezeket az anyagokat.
Források
[1] http://www.americanchemistry.com/s_phthalate/sec.asp?CID=1762&DID=6479#3
[2] http://www.phthalates.com/index.asp?page=8
[3] http://www.ecpi.org/upload/documents/document10.pdf
[4] http://index.hu/belfold/paradicsom/2009/07/20/novenyvedo_szerek_noiesitik_a_vila...
[5] http://toxtown.nlm.nih.gov/text_version/chemicals.php?id=24
[6] http://www.umweltbundesamt.at/umweltschutz/umweltanalytik/leistungen/analyse/pro...
[7] http://www.umweltbundesamt.at/fileadmin/site/umweltthemen/gesundheit/fact_sheets...
[8] http://www.phthalate-frei.de/definition.htm
[9] http://www.umweltbundesamt.at/umweltschutz/umweltanalytik/leistungen/analyse/pro...
[10] http://www.hpa.org.uk/Topics/ChemicalsAndPoisons/CompendiumOfChemicalHazards/Pht...
[11] http://www.inchem.org/documents/cicads/cicads/cicad52.htm#1.0
[12] http://ketesaruk.hu/elelmiszer_es_kereskedelmi_adatbazis_elemzesek/indexes-hir-l...
[13] http://www.zerobreastcancer.org/research/phthalates.pdf
[14] http://www.phthalates.com
[15] http://www.umweltbundesamt.at/fileadmin/site/umweltthemen/gesundheit/fact_sheets...
[16] http://monographs.iarc.fr/ENG/Publications/internrep/08-001.pdf
[17] http://www.phthalate-frei.de/produkteohnephthalate.htm
[18] http://www.inchem.org/documents/cicads/cicads/cicad17.htm#PartNumber:13
[19] http://www.phthalates.com/index.asp?page=55
[20] http://www.phthalates.com/RAs
[21] http://www.umweltbundesamt.at/presse/lastnews/newsarchiv_2000/news000518/
[22] http://www.foeeurope.org/publications/2008/Bisphenol_A_in_plastics_is_it_making_...
[23] http://www.zerobreastcancer.org/research/phthalates.pdf
[24] http://www.umweltbundesamt.at/umweltschutz/umweltanalytik/schadstoff/pvcweichmac...
[25] http://www.epitesiportal.hu/cikkek/rejtett-ellensegeink_200.php#ixzz0vYJEaklB
[26] Az International Journal of Andrology nyomán a BBC;
[27] http://website.lineone.net/~mwarhurst/phthalates.html
[28] The environmental fate of phthalate esters: A literature review; 25 July 1998.
[29] Pl: http://news.bbc.co.uk/2/hi/health/8361863.stm http://environment.about.com/od/healthenvironment/a/phthalates.htm
[30] http://levego.hu/hirek/2010/08/artalmas_muanyagadalekok_vizsgalata_17_bol_7_kock...
[31] Candidate List of Substances of Very High Concern for Authorisation - Különös aggodalomra okot adó anyagok, melyeket engedélyezni szükséges.
[32] http://www.hallstar.com/techdocs/PHTHALATE_ALTERNATIVES.pdf
[33] ../../../Bici/honlap/tartalmak/REACH_ftalat_sajto100806.doc - _ftn3
[34] http://www.noharm.org/us_canada/issues/toxins/pvc_phthalates/alternatives.php
[35] http://www.beep.u-bordeaux1.fr/DOCS/NEWSLETTER/.../publi_p19_1_02.pdf
[36] http://www.meti.go.jp/english/report/downloadfiles/gED0309e.pdf
[37] http://echa.europa.eu/consultations/authorisation/svhc/svhc_cons_en.asp
jRákkeltő besorolások
Vegyület | DMP (dimetil ftalát) | DEP (dietil ftalát) | BBP (butilbenzil ftalát) | DIHP (diizoheptil ftalát) | DEHP/DOP (di(2-etilhexil) ftalát) | DINP (diizononil ftalát) | DIDP (diizodecil ftalát) | Diciklohexil ftalát (DCHP) | Dihexil ftalát (DHP) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
IARC* karcinogén | - | - | 3 | - | 2B kategória | - | - | ||
EU CMR | - | - | - | - | 2 kategória (Reprodukcióra toxikus) | - | - | ||
EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List | - | - | - | - | NTP-P Valószínűsíthetően emberi rákkeltő |
- | - | ||
EU szabályozás | 2005/84 EK irányelv: tiltott játékszerekben és egyéb 3 év alatti gyermek számára készült termékekben 0,1% felett | 2005/84 EK irányelv: tiltott játékszerekben és egyéb 3 év alatti gyermek számára készült termékekben 0,1% felett | 2005/84 EK irányelv: tiltott olyan termékben, amely 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek szájába kerülhet | 2005/84 EK irányelv: tiltott olyan termékben, amely 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek szájába kerülhet | |||||
SVHC lista | - | - | Toxikus a reprodukcióra | - | Toxikus a reprodukcióra | - | - | ||
CAREX | - | - | - | - | - | - | |||
UNEP PIC | - | - | - | - | - | - | |||
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy európai PRTR-E-PER** |
TRI-listán 1,0 % | TRI- listán 0,1 % | |||||||
Stockholm POP | |||||||||
SIN lista | + | CMR | CMR | ||||||
ETUC lista |
Reprotox |
EDC | Reprotox EDC |
Reprotox EDC |
Reprotox EDC |
Reprotox EDC |
|||
Tudományoos információ | |||||||||
Endokrin Diszraptor: EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista |
Keith-listán, EU-s listán |
Colborn-listán, Keith-listán, EU-s listán |
Colborn-listán, Keith-listán, EU-s listán |
EU-s listán |
Vegyület | DPHP (dipropilheptil ftalát) | DMEP (dimetoxi-etil ftalát) | DnPeP (di-n-pentil ftalát) | DIPP (diisopentil ftalát) | DBP (dibutil ftalát) | DNOP (di-n-oktil ftalát) | DIBP (diizobutil ftalát) |
---|---|---|---|---|---|---|---|
IARC* karcinogén | - | - | - | - | - | - | - |
EU CMR | - | 2 kategória | - | - | 2 kategória | - | - |
EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List | - | - | - | - | - | - | - |
EU szabályozás | 2005/84 EK irányelv: tiltott játékszerekben és egyéb 3 év alatti gyermek számára készült termékekben 0,1% felett | 2005/84 EK irányelv: tiltott olyan termékben, amely 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek szájába kerülhet | |||||
SVHC lista | - | - | - | - | Toxikus a reprodukcióra | - | Toxikus a reprodukcióra |
CAREX | - | - | - | - | - | - | - |
UNEP PIC | - | - | - | - | - | - | - |
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy európai PRTR-E-PER** |
TRI- listán 0,1 % | ||||||
Stockholm POP | |||||||
SIN lista | CMR | CMR | CMR | CMR | |||
ETUC lista | Reprotox EDC |
Reprotox EDC |
Reprotox EDC |
||||
Tudományoos információ | |||||||
Endokrin Diszraptor: EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista |
Colborn listán, EU-s listán, Illinois-listán |
EU-s listán | EU-s listán |
*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.
**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról
http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf
kKörnyezeti hatások
DEHP/DOP [di(2-etilhexil) ftalát]
Környezeti elem |
Mértékegység |
Hivatkozás |
|
---|---|---|---|
Légszennyezettség egészségügyi határértéke |
2 vagy ennél nagyobb |
Légszennyező anyag tömegárama (kg/h) |
14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről |
Légszennyezettség egészségügyi határértéke |
100 |
éves (mg/m3) |
14/2001 (V.9.) |
Szennyezettségi határérték földtani közegre |
|
|
6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről |
Szennyezettségi határérték felszín alatti vízre |
|
|
6/2009. |
Felszíni vízminőséget érintő elsőbbségi anyag |
- |
- |
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól |