Etilén-oxid

Az etilén-oxid színtelen, igen reakcióképes és gyúlékony gáz, jellegzetes, éterhez hasonló szaggal. Az etilén-oxid a szervezetünkbe juthat levegővel, élelmiszerrel, fogyasztói termékekkel, orvosi eszközökkel, a környezeti terhelés révén, vagy munkahelyünkön is szennyeződhetünk az anyaggal. Az etilén-oxidot a WHO IARC; és az EU is emberen bizonyítottan rákkeltő vegyületnek sorolta be. Bizonyított rákkeltő hatása miatt több terülen korlátozták az elmúlt években a használatát.

a
Anyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő

Név: Etilén-oxid, vagy dietilén-oxid, ETO, epoxietán, 1,2-epoxietán, oxán, oxidoetán és oxirán
Angol név: Ethylene oxide
Molekuláris képlete: H2COCH2
CAS szám: 75-21-8

R-mondatok:

R 6:                Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes.
R 12:              Fokozottan tűzveszélyes.
R 23:              Belélegezve mérgező is (toxikus).
R 36/37/38:    Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat.

R 45:              Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet).
R 46:              Öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet).

S-mondatok:

S 45:               Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni.

S 53:               Kerülni kell az expozíciót, - használata előtt szerezze be a külön használati utasítást.

Az etilén-oxid színtelen, háromtagú heterociklusos vegyület, mely a molekulaszerkezeti feszültség miatt igen reakcióképes és gyúlékony gáz, jellegzetes, éterhez hasonló szaggal. Vízzel tökéletesen elegyedik. Folyadék és gőzfázisban egyaránt reaktív [1].

b
Mire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben

Az etilén-oxidok 60%-át etilén-glikol (fagyálló) gyártására használják.

Világszerte körülbelül 18 millió tonnát gyártanak belőle évente, így az egyik leggyakrabban gyártott szerves anyagnak számít. Az etilén-oxidból döntően különféle glikolokat gyártanak.
Az etilén-oxidot először 1921-ben, az Egyesült Államokban állítottak elő. 1937-ig klórhidrin reakcióval hozták létre, vagyis az etilént hipoklórossavval kezelték, amely etilén-klórhidrin termelődésével jár, majd ebből kalcium- vagy nátrium-hidroxid hozzáadásával etilén-oxidot képeztek. Jelenleg az Egyesült Államokban lényegében az összes termelés az etilén-oxid közvetlen gőzfázisú oxidációs folyamatának segítségével történik. Az etilén-oxid gyártási folyamata során ezüst katalizátor jelenlétében levegővel vagy oxigénnel oxidálják az etilént [2].  

Az etilén-oxidot felhasználják különböző ipari vegyi anyagok előállításában: köztes termékként, gáz formájában, önmagában vagy nitrogénnel, sterilizáló hatóanyagként, fertőtlenítőként továbbá rovarirtó szerként szén-dioxiddal vagy diklór-fluor-metánnal együtt. Mintegy 60%-át etilén-glikol (fagyálló) gyártására használják, a többi etilén-oxid felhasználásával készült vegyi anyag pedig a következő: nem-ionos felületaktív anyagok (ipari alkalmazásokban, mosó-és mosogatógépekhez), glikol-éterek, etanol-aminok (szappanokban, mosószerekben, vegyszerekben, textil-vegyszerekben), dietilén-glikol, trietilén-glikol, polietilén/polialkil-glikolok, éterek és poliuretán. 1966 előtt köztes terméke volt az akrilnitril előállításának.

Az etilén-glikol gyártásán kívül használják fertőtlenítő és sterilizáló szerként az orvosi vagy laboratóriumi felszerelések sterilizálására, gyógyszerek és steril anyagok csomagolásánál orvosi és fogászati klinikákon, kutatólaboratóriumokban. Az etilén-oxidot használják a sterilizálására mind az új, mind az újrahasználható orvosi eszközöknél és berendezéseknél pl. sebészeti műszerek, injekciós tűk/fecskendők, műtéti protézisek, hemodialízis gépek, szív-és tüdő gépek, fogászati műszerek, állatorvosi eszközök, hőre érzékeny anyagok, nedvességre érzékeny anyagok, orális és inhalációs eszközök, diagnosztikai műszerek, hőmérők, sebészeti kötszerek, elsősegélynyújtó felszerelések, laboratóriumi berendezések, gyógyszeripari berendezések, rozsdamentes acél felületek, kórházi textíliák, anyagok, papír termékek, fólia, valamint a  betegápolás egyéb eszközei.

Az élelmiszeriparban egész és őrölt fűszerek vagy más ízesítő anyagok, rágógumik és a dohány mikrobiális szennyezettségének csökkentésére használják. Az Egyesült Államokban minden évben a fűszerek (beleértve a gyógynövényeket) megközelítőleg 32%-át kezelik etilén-oxiddal. Ez helyben termesztett és importált fűszerekre egyaránt igaz. Ez a kártevők ellen használt etilén-oxid teljes mennyiségnek mintegy 10%-át teszi ki. Egyes országokban (Ausztrália, Belize, az Európai Unió, Japán és Kína) betiltották az etilén-oxid fűszereken (és egyéb élelmiszereken) való használatát.

Az etilén-oxid mezőgazdasági felhasználása is ismert biocidként, peszticidként: gombaölő, fertőtlenítő, gyomirtó, rovarirtó, rágcsálóirtó szerként használják. Észak-Karolinában az etilén-oxidot méhkasok (pl. fadobozok, keretek) füstöléséhez és a viasz vagy műlép fertőtlenítésére használják a Paenibacillus baktérium lárvái ellen, ami a nyúlós költésrothadás betegség (mézelő méh fiasításának ősi betegségének) okozója. Az európai költésrothadás (Streptoccus pluton) ellen, illetve a kórokozó baktériumok, gombák (Candida albicans), spórák elleni védekezésben is használják, valamint hatásos a Herpes simplex vírus ellen is. Általános baktericid/viricid hatásának köszönhetően, olyan mikroszervezetek ellen is használható, amelyeket nem ismerünk faji szinten: Mycobacterium spp., Pseudomonas spp., Nosema apis méhélősködők (Cnidosporidia, Sporozoa, Microspora), rhinovírusok, raktári kártevők, viaszmoly. Az Európai Unió 2009-től betiltotta az etilén-oxid növényvédőszerként való használatát.

A szépségiparban is előfordul, mivel kozmetikai termékek festékéhez és az összetevőkben előforduló mikrobiális szervezetek aktivitásának csökkentésére etilén-oxidot használnak. Ezen kívül egyéb kapcsolódó termékek, pl. kozmetikai cikkek csomagolóanyagait is kezelhetik etilén-oxiddal.

A mindennapi életben a vasúti kocsik, bútorok, ruházati cikkek, szőrmék, könyvek, papír- és bőrtermékek, hangszerek, archív anyagok, tárgyak és könyvtári tárgyak esetében használják. A könyvtári és múzeumi tárgyak esetében különböző kártevők (gombák, rovarok) ellen alkalmazzák. Jelenleg az etilén-oxid alkalmazása levéltárakban meglehetősen ritka, és csak olyan esetekben alkalmazzák, amikor fontos, megőrzendő értékről van szó és más módszer nem áll rendelkezésre. Ez a felhasználás a teljes fertőtlenítésre és sterilizálásra használatos etilén-oxid mennyiség kevesebb, mint 1%-a [3].

c
Hogyan jut be szervezetünkbe

Az etilén-oxid a szervezetünkbe juthat levegővel, élelmiszerrel, fogyasztói termékekkel, orvosi eszközökkel, a környezeti terhelés révén, vagy munkahelyünkön is szennyeződhetünk az anyaggal. Az etilén-oxid levegőben lévő koncentrációjáról és a kibocsátásáról fennálló adatok mennyisége meglehetősen korlátozott, viszont az alábbi mérési eredmények támpontul szolgálhatnak.
Egy Kanadában végzett expozíciós tanulmány során 9 helyszínről 50 véletlenszerűen kiválasztott kültéri levegő mintából mértek etilén-oxid koncentrációt 24 órás méréssel. Az Albertából származó 9 mintából háromban mértek 3,7, 3,9 és 4,9 μg/m3 etilén-oxid koncentrációt, de sem az Ontarióban vett 35, sem a Nova Scotiában vett 6 mintában nem volt kimutatható etilén-oxid ugyanezen vizsgálat  során.

1993-ban készült egy levegőminőségi kibocsátási előrejelzés egy kanadai üzemről, amelyben 1 óra alatt az átlagos talajközeli etilén-oxid koncentráció 12 µg/m3 volt, ami feltehetően a működés során évente 17 órában jellemző a növények közvetlen közelében. A becsült 1 órás átlagos talajmenti koncentráció 3,7-20,1 µg/m3 között mozgott az üzem 5 km-es körzetében, 2,7 km-re a termőföldektől. Pontos mérési adatok nem állnak rendelkezésre az előrejelzés helyességéről.
A kanadai kórházak közelében 70–100 m-es távolságra a szennyező forrástól, a 30 m-es, 18 m-es, 15 m-es és 12 m-es kémények esetében  a napi becsült maximális átlagkoncentráció 0,26, 0,83, 1,3 és 2,12 µg/m3  volt, de a becslés nem vett figyelembe semmilyen kémiai és fizikai reakciót (nedves/ száraz ülepedés).

A legmagasabb rövid és hosszú távú környezeti koncentráció bizonyítottan a sterilizáló berendezések kibocsátásából ered az amerikai EPA Floridai Duval megyére végzett modellezései alapján. Ide tartozott a fűszerfertőtlenítő létesítmény (a becsült éves kibocsátás 1959,5 kg etilén-oxid) és három csökkenő kibocsátási profilú kórház (210,9 kibocsátásról 2,1 kg/év kibocsátásra). A  két legnagyobb kibocsátótól 32 m-re végzett mérés során a legmagasabb előre jelzett átlagos éves koncentráció 11µg/m3 volt egy floridai sterilizáló üzem esetében, egy közeli kórház esetében pedig 2 µg/m3 értéket észleltek.

A beltéri levegőt tekintve egy széleskörű kanadai tanulmány során véletlenszerűen kiválasztott lakásokban az 50 db 24 órás mintából csupán egyben mértek 4µg/m3 koncentrációban etilén-oxidot.

Az élelmiszerek tekintetében elmondható, hogy Dániában 1985-ben 204 kiskereskedelmi üzletben forgalmazott élelmiszermintából 96-ban találtak etilén-oxidot (a minták 47%-a). A szennyezettség, amely a teljes klórhidrin és etilén-oxid koncentráció összegét tükrözi, 0,05 és 1800 µg/g között mozgott az egyes mintákban. Gyakori volt az etilén-oxid szennyezés a fűszerekben, 24 mintában mutatták ki átlagosan 84 µg/g koncentrációban, a legnagyobb koncentráció 580 µg/g volt.

Az etilén-oxid jelen lehet a dohánytermékekben is, ami a fertőtlenítő- és sterilizáló szerként való használatának az eredménye, ugyanakkor kimutatták fertőtlenített és nem fertőtlenített dohány füstjében is 0,3 µg/ml és 0,02 µg/ml koncentrációban.

Egy európai tanulmány szerint az etilén-oxid jelen lehet a bőrápolási termékek szennyezőjeként is. Jelenleg is kereskedelmi forgalomban lévő poliglikol-éter készítmények is tartalmazhatnak szermaradványként etilén-oxid monomert, megközelítőleg 1 µg/g koncentrációban. Kreuzer (1992) számolt be az etilén-oxid monomer jelenlétéről bőrápolási termékek különböző termékösszetevőiben 1,9-34 nmol/cm3 (0.08–1.5 mg/l) koncentrációban, amiből a bőrön keresztül akár 1,0-14% is felszívódhat.

Az etilén-oxid a leggyakrabban használt szer a dialízishez használt gépek, tubusok és hőérzékeny orvosi eszközök sterilizálására. A sterilizálás során az orvosi eszközökben maradhat, illetve fennmaradhat változatlanul, vagy valamilyen reakciótermék formájában. Ennek a maradéknak a mértéke az orvosi eszközökön közvetlenül a sterilizálást követően 1-2%. Ez a koncentráció általában pár nap alatt gyorsan lecsökken szellőzés során, ugyanakkor néha akár 180 mg/m3 koncentráció is mérhető a levegőben még a szellőzetést követően is.

A környezeti kockázatelemzésnél elsősorban a levegőben lévő szennyezésnek való kitettségen van a hangsúly, aminek mértékét csak néhány rendelkezésre álló adat alapján lehet megbecsülni. A legtöbb etilén-oxid szennyezés a levegőbe kerül, és nem valószínű, hogy onnét átkerül más közegbe. Továbbá nem várható a talajban, üledékben vagy élőlényekben való felhalmozódása sem, ami magas vízoldékonyságának és gőznyomásának köszönhető.

A munkavállalók az etilén-oxid előállítása és az ebből készülő más vegyületek előállítása során lehetnek szennyezésnek kitéve. Mivel az etilén-oxid rendkívül tűz- és robbanásveszélyes valamint reaktív, a feldolgozó berendezések általában szorosan zárt, magas fokon automatizált rendszerek, amelyek korlátozzák a munkahelyi kitettséget. Szennyezésnek lehetnek kitéve a be- és kirakodást végző, illetve a szállítótartályokkal érintkező, a termékek mintavételi eljárása során, valamint a berendezések javításánál, karbantartásánál dolgozó munkások.

Az ipari munkások is ki vannak téve etilén-oxid szennyezésnek a különböző termékek sterilizálása során, mint például orvosi eszközök és termékek (sebészeti termékek, egyszer használatos orvostechnikai eszközök stb.), egyszer használatos egészségügyi termékek, gyógyszerek és állatgyógyászati termékek, fűszerek, állati takarmány. Bár az ipari eljárásoknál alkalmazott etilén-oxid mennyiségénél sokkal kevesebbet használnak fel az orvosi műszerek és a kórházakban használatos eszközök, valamint a fűszerfélék fertőtlenítése során, ezek alkalmazása közben is a legmagasabb kitettségi szintet mérték [4].

d
Milyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre

Az etilén-oxidot a WHO IARC  és az EU is emberen bizonyítottan rákkeltő vegyületnek sorolta be [13]. A mutagén hatásáról is állnak rendelkezésre ismeretek: az EU 2. kategóriás mutagénként tartja számon. Kalifornia állam az etilén-oxidot az emberi fejlődést károsító anyagként tartja számon [14].

Az etilén-oxid az egészségkárosító hatásait tekintve a tüdőn keresztül gyorsan felszívódik, szétterjed valamint átalakul etilén-glikollá és glutátion konjugátummá. Az etilén-oxid bőrön át is felszívódik akár a gázfázisból, akár a vizes oldatából és egyenletesen eloszlik a szervezetben. Az etilén-oxid szem-, légzőszervi-, és bőrirritációt okoz. A szennyezésnek kitett dolgozók körében viszonylag nagy számban volt megfigyelhető idegrendszeri hatás (narkózis, szenzomotoros polineuropátia).

Az etilén-oxid expozíció azonnali tünetei lehetnek a szem-, orr-, és torokirritáció, édes, sajátos íz a szájban. Késleltetett hatások közé tartozik a fejfájás, hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom, légszomj, köhögés, gyengeség, levertség, zsibbadás, koordinációs zavar és szédülés. Akut hatások, mint például tüdőgyulladás, tüdőödéma, légzési nehézség, asztma, szívritmuszavar, görcsök, allergiás reakció, bénulás és kóma is előfordul. Közvetlen érintkezés a szemmel súlyos szemészeti károkat okoz, irritáció és kötőhártya gyulladás jelentkezhet.

Közvetlen bőrrel való érintkezése során a tiszta vízmentes etilén-oxid nem tesz kárt a száraz bőrön, de gáz vagy folyadék formájában okozhat irritációt, hólyagos, súlyos kémiai égést és szöveti elhalást, illetve a folyadék párolgása a bőrről fagyási sérülést okozhat. Előfordulhat kontakt dermatitisz, allergiás kontakt dermatitisz, égési sérülés, fagyás, ödéma valamint eritéma is. Az etilén-oxid egyéb káros reprodukciós hatások mellett eredményezhet spontán vetélést is.

Élettani hatásait tekintve az etilén-oxid tüdőirritációt okozhat a belégzés után, illetve légszomj léphet fel. Az etilén-oxidnak nincs érzékelhető hatása a szív- és érrendszerre, amíg a légzési nehézségek nem okoznak komoly oxigénhiányt. Akut expozíciónál hányinger, hányás és hasmenés léphet fel, súlyos esetekben okozhat vesekárosodást, vagy cianózist is [5].

A kitettség neurológiai tünetekkel is járhat: görcsös mozgás, izomrángás, rossz közérzet, levertség, fejfájás, görcsök, és szédülés jelentkezhet. Súlyos expozíció okozhat kómát is. A krónikus expozíció vezethet perifériás és központi idegrendszeri hatásokhoz, köztük neuropszichiátriai tünetekhez, kognitív diszfunkcióhoz (értelmi működési zavar), valamint polineuropátiához (a perifériás idegek különböző funkciózavarainak csoportja). Hosszabb kitettség esetén különböző polineuropátiáról, memóriazavarról, és hangulatváltozásokról számoltak be.

e
Milyen környezeti kockázatokat hordoz

Környezeti kockázatot jelenthet, mivel kémiai köztes termékként, orvosi és élelmiszeripari fertőtlenítőként való használata során a vegyület a különböző hulladékok révén a környezetbe jut.

Mezőgazdasági fertőtlenítőként való használata pedig közvetlenül eredményezi a környezetbe jutását. A gázfázisú etilén-oxid a légkörben a fotokémiai reakció útján létrejövő hidroxil-gyökökkel reagál. A napfény okozta fotolízisre nem hajlamos. Talajba kerülve rendkívül mobilis. A nedves talajfelszínről történő párolgás fontos a talajba került etilén-oxid szennyezés nyomon követéséhez. Az etilén-oxid etilén-glikollá hidrolizál, ami biológiailag könnyen bomlik, illetve jelentős párolgással is számolni kell (becsült párolgási felezési idő folyóban 6 óra, tóban 4 nap). Ezért a biodegradációjának jelentőségét a vízi környezetben nehéz megítélni, azonban az etilén-oxid vízi környezetre veszélyes anyagnak minősül [15].

Az élővilágra kifejtett hatása során az etilén-oxid kevésbé mérgező a gerinctelenekre, mint a mikroorganizmusokra. A tatárcirokon kórokozó gombák visszaszorítását célzó vizsgálat során megállapították, hogy 92,3%-ban visszaszorult a gombanövekedés, viszont a cirokmag egyáltalán nem csírázott. In vitro kísérletek alapján elmondható, hogy az etilén-oxid génmutációkat okoz a növényi sejtekben árpában, rizsben és borsóban. Második generációs klorofill génmutációt találtak ilyen jellegű kezelések vizsgálatakor 33 alkalommal. Bár az adatok korlátozottak, úgy tűnik, hogy a rovarok nem érzékenyek a levegőben lévő etilén-oxid szennyezésre.

A magas etilén-oxid koncentráció madarakra, halakra és egyéb állatokra is káros halálos lehet. A folyamatos kitettség az állatok szaporodási képességét befolyásolhatja, csökkentheti a termékenységet [16].

Patkányokon végzett kísérletekben 183 mg/m3-es koncentrációjú gáz belégzése eltéréseket okozott a laboratóriumi állatok szaporodási mutatóiban, amiből kiindulva hasonló hatást feltételeznek a vadon élő rágcsálók esetében is [6].

Hosszú távú hatásokkal nem kell számolni, mivel az etilén-oxid reaktív jellegénél fogva gyorsan lebomlik etilén-glikollá.

f
A kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára

A lakosság az etilén-oxiddal dolgozókat leszámítva ritkán érintkezhet ezen anyaggal.

Egy 2003-as egyesült államokbeli kutatás összefüggést feltételezett több ezer etilén-oxid  sterilizáló készülékkel dolgozó nő és a körükben gyakori mellrák kialakulása között [17].  

Az egyik hazai vidéki kórházban egy 12 éves periódus tükrében a 98 etilén-oxidos sterilizáló részlegben dolgozó ápoló körében szokatlanul gyakori megbetegedéseket tapasztaltak – 8 mellrákos és 8 egyéb rosszindulatú megbetegedést (petefészek, méh-, tüdő-, vastagbél- és agyi daganatok, rosszindulatú melanóma). Az etilén-oxid koncentráció a munkahelyükön vett levegőmintákban 5-150 mg/m3 volt. Az eredmények alapján azonban nem lehet csupán az etilén-oxid szennyezés hatásairól következtetéseket levonni. Ugyan az etilén-oxidnak kitett dolgozók egy részénél a rendellenességek száma megnövekedett, egyúttal a kromoszóma-károsodással  (kicserélődéssel) járó rendellenességek száma a régebbi vizsgálatok eredményeinél alacsonyabb értéket mutatott. Összességében viszont a szakértői jelentés szerint az etilén-oxidos gázsterilizátor használata összefüggött a megbetegdésekkel [18].

A levegőben mért legrosszabb átlagos koncentráció esetét összevetve a becsült hatásokkal arra juthatunk, hogy a szárazföldi élőlények nagy valószínűséggel nincsenek kitéve káros mértékű etilén-oxid légszennyezésnek. Ennek alapján az előre jelezhető kockázat rákos megbetegedések kockázatára ipari pontszerű szennyező források közelében, korlátozott modellezés és monitoring adatok alapján nagyobb, mint 10-5.

g
Hogyan kerülhetjük el

Léteznek etilén-oxid-mentes sterilizálók. Azon munkahelyeken, ahol etilén-oxiddal dolgoznak, fontos maximálisan betartani a munkavédelmi előírásokat, illetve ahol lehet, törekedni kell a kiváltására.

Azok számára, akik rendszeres vagy potenciálisan nagy expozíciónak vannak kitéve, ajánlott a munka megkezdése előtt és után rendszeres időközönként a tüdőfunkció-vizsgálat elvégeztetése. Ha valakinél tünetek jelentkeznek vagy feltételezhetően túl magas szennyezésnek volt kitéve, hasznos lehet az akut túladagolást követően mellkas röntgen készíttetése. Az eredményeket ajánlott szakképzett allergológussal kiértékeltetni, a szennyezés előtörténetét ismertetve a szakemberrel, illetve speciális tesztek elvégzése is segíthet diagnosztizálni az esetleges bőrallergiát.

Máj- és vesefunkció-tesztekkel is kimutatható a terhelés. Kiemelt figyelemmel indokolt kezelni a terhes nőket, mivel az etilén-oxidnál teratogén és genotoxikus hatást mutattak ki, így orvosi tanácsadás ajánlott a szennyezésnek kitett terhes nők esetében [8].

h
Léteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok

Annak ellenére, hogy számos olyan módszer létezik, amellyel az orvosi eszközök sterilizálhatóak, néhány esetben nincs olyan sterilizáló módszer, amely alkalmas lenne az etilén-oxid helyettesítésére. Ez főleg egyes hőre és besugárzásra érzékeny anyagokra vonatkozik, továbbá olyan eszközök és berendezések esetében is csak etilén-oxid használható, amelyek fertőtlenítését a kórházban kell elvégezni [9].

i
Vonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban

Magyar szabályozás: a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet szerint (módosítva az 58/2007 (XII. 22) EüMSZMM rendelettel) munkahelyi levegőben megengedett határértékek: 1.8 mg/m[10].


USA
Az etilén-oxid biztonságosan használható fertőtlenítőszerként a mikroorganizmusok és rovarkártevők elleni védekezésben őrölt fűszerek és egyéb feldolgozott természetes ízesítők esetében, kivéve azokat, amelyek sót tartalmaznak, összhangban az alábbi feltételekkel:
Az etilén-oxid akár önmagában, akár szén-dioxiddal, akár diklór-difluor-metánnal csak úgy használható, hogy a mennyisége nem haladja meg a kitűzött hatás eléréséhez szükséges legkisebb mennyiséget.
Az etilén-oxid fertőtlenítőként való használata továbbá akkor tekinthető biztonságosnak, ha azt az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségénél (US EPA) regisztrált adatokkal és annak megfelelő használat esetében a termékcímkén feltüntetik. Mezőgazdasági felhasználása során az etilén-oxid szermaradványa az aratás utáni, az egészben végzett illetve az őrlés utáni fertőtlenítésnél sem haladhatja meg az 50 ppm-et [11].

Ausztria
1992 óta mindenféle mezőgazdasági használata tilos. Besorolása rákkeltő és mutagén. Számos alternatíváját jelölték ki.

Belize
1985 óta tiltott a mezőgazdasági használata, más engedélyezett felhasználása nincs. Oka: rendkívül tűz-és balesetveszélyes.

Európai Unió
1991 óta tilos használni vagy forgalomba hozni minden olyan növényvédő szert, amelyben hatóanyagként szerepel. Ipari felhasználása valamint gyapjú- és szőrme kártevők elleni használata még engedélyezett, ezekre nem terjed ki a növényvédelmi jogszabály. A szabályozás oka az, hogy az etilén-oxid növények vagy növényi termékek fertőtlenítésére való használata szermaradványt hagyhat az élelmiszerekben, amelyek káros hatással lehetnek az emberi vagy állati egészségre. Az etilén-oxidot az EU 1. kategóriás rákkeltőnek és 2. kategóriás mutagénnek sorolta be [12].
Az Európai Unió 2009-től betiltotta az etilén-oxid növényvédő szerként történő használatát.


Kína
1985 óta betiltották az etilén-oxid, mint növényvédő szer alapanyag regisztrációját valamint a növényvédelmi célokra történő felhasználását is, azonban ilyen célokra ott soha nem is gyártották. Felhasználása üres raktárak, tartályok és helyiségek fertőtlenítésére korlátozódik. Indoklása: az etilén-oxid erősen mérgező, alkalmazása komoly káros hatással van az emberi egészségre.

Források

j
Rákkeltő besorolások

IARC* karcinogén Group 1  
EU CMR Karc kat 2 Etilén- oxid; Oxirén
75-21-8
EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List Group A Belélegezve 0,09 ppm
EU szabályozás   90/385/EGK
93/42/EGK
163/2010/EU
2010/72/ Bizottsági határozat
54/2010/EU
1223/2009/EK
SVHC lista +
CMR
 
CAREX   Group A (munkahelyi és környezeti egyaránt)
UNEP PIC +  
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy
európai PRTR-E-PER**
  0,1% de minimis cc.
Stockholm POP -  
SIN lista + Etilén-oxid
ETUC lista Karcinogén, Mutagén Etilén-oxid
Tudományoos információ CA Prop 65 Developmental and Reproductive Toxin  
Endokrin Diszraptor:
EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista
- EU lista: -
EPA lista: -
Colborn lista –
Keith lista -

http://www.epa.gov/tri/trichemicals/chemicallists/RY2009ChemicalList.pdf

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

k
Környezeti hatások

Környezeti elem

Koncentráció

Mértékegység

Hivatkozás

Légszennyezettség egészségügyi határértéke

30

24 órás (μ/m3)

14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

Légszennyezettség egészségügyi határértéke

-

éves (μ/m3)

14/2001 (V.9.)

Szennyezettségi határérték földtani közegre

-

mg/kg

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

Szennyezettségi határérték felszín alatti vízre

-

μ/l

6/2009.

Felszíni vízminőséget érintő elsőbbségi anyag

nem

 

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

Munkaegészségügyi   határérték
Kadmium és szervetlen vegyületei CdF2, CdCl2, Cd0 kivételével (Cd-ra számolva

Maximális koncentráció: a műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció, (MK-érték) 1,8

mg/m3

Munkahelyek kémiai biztonságáról 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet

 

Az infolapot összeállította

Kőrös Éva Judit, Krifaton Csilla


Vissza a tetejére