Dioxinok
A dioxinok elnevezés 210 vegyületet takar. E vegyületek hasonló kémiai felépítésűek, változó számú klóratomot és aromás gyűrűt tartalmaznak. Vízben elhanyagolható mértékben, viszont szerves oldószerekben és zsiradékokban (többek között zsírszövetekben is) kiválóan oldódnak, ezért jellemző rájuk, hogy felhalmozódnak az élő szövetekben. Egyesek közülük bizonyítottan karcinogének, mások az immunrendszert károsítják.
aAnyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő
Név: Dioxinok
2,3,7,8-Tetrachlorodibenzo-P-dioxin (TCDD)
Angol név: Dioxins
CAS: 1746-01-6
Veszélyességi jelek:
Nagyon gyúlékony, Ártalmas, Rákkeltő
R-mondatok:
R 11: Tűzveszélyes.
R 38: Bőrizgató hatású.
R 48/20: Hosszabb időn át belélegezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.
R 63: A születendő gyermeket károsíthatja.
R 65: Ártalmas: lenyelve tüdőkárosodást okozhat.
R 67: A gőzök álmosságot és szédülést okozhatnak.
S-mondatok:
S 36/37: Megfelelő védőruházatot és védőkesztyűt kell viselni.
S 62: Lenyelés esetén hánytatni tilos: azonnal orvoshoz kell fordulni és megmutatni az edényzetet vagy a címkét.
A dioxinok elnevezés 75 poliklórozott dibenzo-para-dioxin (továbbiakban PCDD) és 135 poliklórozott dibenzofurán (PCDF) vegyületet takar. E vegyületek hasonló kémiai felépítésűek, változó számú klóratomot és aromás gyűrűt tartalmaznak. A poliklórozott bifenilekhez hasonlóan itt is beszélhetünk ún. kongenerekről és izomerekről. Az ide tartozó vegyületek toxicitása a klóratomszám függvényében eltér [1]. A klóratomok elrendeződése miatt hét dioxinvegyület (a poliklórozott dibenzo-dioxinok), valamint 10 poliklórozott dibenzo-furán különösen egészségkárosító hatású. A legveszélyesebb 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo-p-dioxint (TCDD) is szokták egyszerűen ”dioxinnak” hívni.
Összességében jellemző rájuk, hogy fehér, sárgás porok, vízben elhanyagolható mértékben, viszont szerves oldószerekben és zsiradékokban (többek között zsírszövetekben is) kiválóan oldódnak, ezért jellemzően felhalmozódnak az élő szövetekben, vagyis bioakkumulálódnak. Szerkezetük miatt nagyon stabil vegyületek, felezési idejük élőlényekben 7 év és 135 év között mozog [1]. Természetes körülmények között bizonyos folyamatok pl. vulkánkitörések, erdőtüzek során is keletkezhetnek dioxinok, antropogén forrásból végtermékként azonban soha, mivel tudatosan nem gyártják, mindig valamilyen gyártási folyamat melléktermékeként jönnek létre. Keletkezhetnek klórtartalmú szerves vegyületek, háztartási hulladékban lévő PVC műanyagok hagyományos égetése során (700-800 oC) valamint pl. peszticidek, transzformátorok, kondenzátorok, tűzoltóanyagok, festékek, ragasztók, háztartási szemét elégetésével, növényvédő szerek gyártása folyamán, alumínium-, réz- és vasalkatrészek olvasztókemencéiben, továbbá a papírgyártás, ásványolaj-finomítás során is melléktermékként [2, 3].
bMire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben
A dioxin vegyületek jellemzően a klórozott szénhidrogének gyártása illetve égése során keletkeznek. A jelenleg is elterjedt 2,4-D hatóanyagú gyomirtó szer gyártása során is létrejöhetnek, így ez a vegyszer gyakran dioxinokkal szennyezett. Korábban több egyéb növényvédő szer, így például a vietnámi háborúból ismert Agent Orange 2,3,7,8-tetraklórdibenzo-p-dioxin (TCDD) szennyezettsége is nagy volt, melyek használata jelentős környezetszennyezéshez vezetett. A háborúban alkalmazott lombtalanító szerrel kijuttatott dioxinkoncentráció még mindig nagyon magas az érintett területeken.
A dioxinok legjelentősebb forrásai a hulladékégetők. Korábban, a dioxinszűrők elterjedése előtt, ezen üzemek voltak a fő dioxin szennyezők. Az USA-ban 1987-ben például a kibocsátás 80%-áért feleltek ezen létesítmények.
Dioxinforrások továbbá a szénerőművek, a fémkohászat, illetve a különböző finomítási és vegyipari technológiák. Képződhetnek PCDD-k a papír- és textilfehérítés során is.
A dohányültetvények klórozott növényvédő szerekkel való kezelése, valamint a cigarettapapír klórtartalma miatt a cigaretta füstje is rendszeresen tartalmaz dioxinokat.
A környezetben globálisan eloszlik, így gyakorlatilag az egész világon megtalálható. Alacsony szinten van jelen a növényekben, a vízben és a levegőben, magasabb koncentrációban pedig a talajokban (jellemzően a kb. 1940-es évek után keletkezett szelvényekben), üledékekben, állatokban továbbá az élelmiszerekben. Legnagyobb mennyiségben dioxinokat tengeri halakban mértek (esetükben a biokoncentrációs faktor ‒vagyis a környezetükben található anyag koncentrációjához képest annak hányszorosát képesek a szervezetükben elraktározni ‒100 000 is lehet!), ezt követte a vaj, a tej és a tejtermékek, a tojás, a húsok valamint az állati eredetű zsírok. Zöldségek és gyümölcsök esetében a dioxinszint a kimutathatósági határ alatt található [4].
cHogyan jut be szervezetünkbe
A dioxinok mivel alapvetően a zsírszövetekben halmozódnak fel, az emberi szervezetbe állati zsírok elfogyasztásával, azaz leginkább különféle élelmiszerekkel [3] juthatnak be. Porszemcsékre tapadva a környezeti levegőből is juthat a szervezetünkbe dioxin, különösen pl. hulladékégetők, vegyi gyárak környezetében.
A dioxinok a zsírban gazdag emberi szervekben is raktározódnak, de kiválasztódnak a placentán és az anyatejen keresztül is, így a szoptatás folyamán jelentős mennyiségű dioxin juthat az újszülöttek szervezetébe. Az emberi test TCDD-tartalma átlagosan 2-3 ng/kg zsír [5]. Legutóbbi felmérések szerint a napi megengedhető dioxin- és PCB- bevitel 1,2–3 TEQ pg/testtömeg kg [3]. Tekintettel arra, hogy a kongenerek toxicitása eltérő, a gyakorlatban a TEF (toxicitás egyenérték faktor) és TEQ (összes dioxin toxicitási egyenérték) értékeket használják az egyes vegyületek ill. vegyületcsoportok mérgezőképességének kifejezésére. A TEF azt mutatja meg, hogy a legveszélyesebb TCDD-hez képest, melynek értéke 1, mekkora a mérgezőképessége az adott mintában levő egyes kongenereknek, a TEQ érték pedig a minta összes PCDD/PCDF tartalmának toxicitását fejezi ki, szintén a TCDD-hez viszonyítva. Utóbbit úgy számolják ki, hogy a mintában mért egyes vegyületek koncentrációit beszorozzák a TEF-fel, majd az így kapott értékeket összegezve TEQ pg/g zsír mértékegységben adják meg. A 17 legveszélyesebbnek tartott poliklórozott dibenzo-dioxin és dibenzo-furán kongenerek TEF értékeit a WHO 1997-ben állapította meg, melyet azóta 2005-ben felül is vizsgált. Ezen frissített adatokat tartalmazza az alábbi táblázat [6]:
Vegyület |
TEF érték (WHO, 2005) |
---|---|
Poliklórozott dibenzo-dioxinok |
|
2,3,7,8 Cl4DD |
1 |
1,2,3,7,8 Cl5DD |
1 |
1,2,3,4,7,8 Cl6DD |
0,1 |
1,2,3,6,7,8 Cl6DD |
0,1 |
1,2,3,7,8,9 Cl6DD |
0,1 |
1,2,3,4,6,7,8 Cl7DD |
0,01 |
Cl8DD |
0,0003 |
Poliklórozott dibenzo-furánok |
|
2,3,7,8 Cl4DF |
0,1 |
1,2,3,7,8 Cl5DF |
0,03 |
2,3,4,7,8 Cl5DF |
0,3 |
1,2,3,4,7,8 Cl6DF |
0,1 |
1,2,3,6,7,8 Cl6DF |
0,1 |
1,2,3,7,8,9 Cl6DF |
0,1 |
2,3,4,6,7,8 Cl6DF |
0,1 |
1,2,3,4,6,7,8 Cl7DF |
0,01 |
1,2,3,4,7,8,9 Cl7DF |
0,01 |
CL8DF |
0,0003 |
dMilyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre
Az emberi egészségre gyakorolt hatását illetően, köztudottan az egyik legveszélyesebb vegyületcsoport, mivel a dioxinok perzisztensek (nagyon lassan bomlanak le) és felhalmozódnak az emberi szervezetben (bioakkumulatívak). A Stockholmi Egyezmény keretében korlátozták a dioxin vegyületek, mint POP anyagok (perzisztens szerves szennyezők) kibocsátását.
A 2,3,7,8-TCDD a besorolása szerint hivatalosan állatokban és emberben egyaránt bizonyítottan rákkeltő [42]. A többi poliklórozott dibenzo-para-dioxin nem sorolható a humán karcinogénekhez [5].
Belélegzés és lenyelés után akut tünetként klórakne jelentkezik, mely egy súlyos, krónikus kiütéses bőrbetegség. Bőrön keresztül felszívódva szintén klórakne alakul ki valamint bőrvörösség és fájdalom jelentkezik. Szembe jutva irritációt, vörösséget és fájdalmat vált ki [7].
A PCDD vegyületekről a rákkeltő hatások mellett az eddigi kutatások alapján ismert, hogy károsítják az emberi immunrendszert (a Seveso-tragédia után végzett kutatás szerint [8] porfíriát, a májműködés átmeneti zavarát, a központi és a periferiális idegrendszer károsodását [9], sőt hosszú távon cukorbetegséget és endometriózist [10] okoznak). Ismert számos egyéb emberi egészséget károsító hatás, pl. pajzsmirigyműködés-zavar [11], gyermeken fogzománc-fejlődési rendellenességek és a szaporodási képességek károsodása [12] is. Állatoknál számos különböző faj esetében teratogén hatást figyeltek meg.
Állatkísérletekben TCDD hatására jó- és rosszindulatú daganatok képződtek egerekben, patkányokban és hörcsögökben, mindkét nem esetében, különböző fajtáknál és többféle szervben és szövetben, a dózisok eltérő úton történő bevitelével, beleértve a gyomorba, bőr alá vagy hasüregbe történő bejuttatást. Bizonyítékok utalnak arra, hogy a dioxinok hatására hasonló mechanizmusok játszódnak le az emberben és a kísérleti állatokban. 1977 óta számos állatkísérletben rákkeltőnek találták a TCDD-t, a kitettség dózis-függő módon eredményezte a rák gyakoriságának megnövekedését. A TCDD-t a máj- és bőrrák potenciális előidézőjeként is használják daganat-kialakulási modellekben [14]. A TCDD-nek kitett laboratóriumi állatok esetében fentieken kívül daganatok jelentkeztek a májban, pajzsmirigyben, nyirokrendszerben, légzőszervekben, mellékvesekéregben, szájüregben és a bőrön [15].
A vizsgálatok során egy jelentős különbséget állapítottak meg a biológiai felezési idő tekintetében az emberek és a rágcsálók között; a TCDD felezési ideje 5,8-11,3 év emberekben (Olson 1994), míg 10-30 nap rágcsálókban (IARC 1997). Tehát a TCDD az emberi szövetekben nagyobb mértékben halmozódik fel, mint a legtöbb laboratóriumi állat esetében, melyeket krónikus alacsony dózisoknak tettek ki. Ez a megnövekedett felhalmozódás arra utal, hogy ugyanazok a TCDD által okozott válaszok az emberekben a kísérleti állatoknál hosszabb idejű, alacsonyabb napi dózisú kitettség után jelentkeznek.
Az 1976-ban Olaszországban, Sevesoban történt ipari baleset folyamán egy robbanás során 2-5 kg TCDD került a környezetbe és a szennyezés 37 000 embert érintett. Napokon belül pusztulni kezdtek az állatok, a gyermekeken bőrtünetek jelentkeztek, hosszú távú követéses vizsgálatok keretében pedig bizonyos daganatos megbetegedések gyakoriságának növekedését figyelték meg a szennyezés által érintett lakosság körében [14].
Talán a legnagyobb méretű és legsúlyosabb dioxinszennyezés a vietnámi háború alatt történt.
1962 és 1971 között az amerikai hadsereg több, mint 90 millió litert szórt ki az Agent Orange nevű herbicidből (a vietnámi dzsungelek lombkoronájának eltüntetése céljából, hogy az ellenség ne tudjon elrejtőzni). Az anyag a 2,4 –diklór-fenoxiecetsav (2,4-D) és a 2,4,5-triklór-fenoxiecetsav (2,4,5-T) kombinációját tartalmazta, melyek önmagukban is egészségkárosítóak, azonban a gyártás során szennyező anyagként keletkezett dioxint is kijutatták a készítménnyel együtt. A helyi lakosság mellett az ott szolgáló katonák – mai veteránok – is ki voltak téve hatásainak [19]. Az Egyesült Államok Veteránügyi Minisztériuma kutatásokat indított az Agent Orange kitettségből adódó lehetséges egészségügyi kockázatok felmérésére, ezek szerint a következő betegségeket nyilvánították a kitettséggel összefüggőnek a veteránoknál: ideggyulladás, amyloidosis, klórakne, aknés megbetegedések, krónikus limfocitás leukémia, cukorbetegség, Hodgkin-limfóma, Non-Hodgkin-limfóma, ischaemiás szívbetegségek, myeloma (csontvelő rák), porfíria, prosztatarák, légzőszervi rák, lágyszöveti szarkóma [20].
2004-ben Viktor Juscsenko ukrán elnökjelöltet a kampány során dioxinnal mérgezték meg. A politikus szervezetében a TCDD-szint az átlagos 6000-szerese volt. Juscsenko, az eddigi ismeretek szerint, a világ második legnagyobb dioxin dózisát kapta, ráadásul tiszta 2,3,7,8 TCDD-ből.
Összességében a dioxinokat az emberekre és az ökoszisztémára nézve az egyik legkárosabb vegyi anyagként tartják számon [22].
eMilyen környezeti kockázatokat hordoz
A dioxinok savaknak és lúgoknak ellenálló vegyületek, melyek azonban könnyen és jól oldódnak zsírokban és szerves oldószerekben. Könnyen bejutnak az állati és emberi szervezetbe, és az expozíció után még évekig is kifejtik toxikus hatásukat. A dioxinok meglepően hosszú féléletideje az emberi szervezetben - ami nem kevesebb, mint 8-11 év - a dioxinok szerkezetével és a xenobiotikumok (környezetidegen, nem természetes, ember által szintetizált vegyi anyagok) természetes lebontására, méregtelenítésére (detoxifikációjára) képes enzimrendszerekkel szembeni ellenállóképességével magyarázható [32].
A környezetben mutatott rendkívüli stabilitásuknak köszönhetően (felezési idejük 3-20 év is lehet) megtalálhatók a 12 legveszélyesebb („piszkos tizenkettő” néven elhíresült), ún. POP (perzisztens szerves szennyező) vegyületek listáján. Ezek olyan a környezetben tartósan megmaradó anyagok, melyek képesek a bioakkumulációra és a biomagnifikációra, ezáltal felhalmozódnak az állati és emberi zsírszövetekben. A dioxin az egész táplálkozási láncon át felhalmozódik.
Egyes területeken, mint például a Balti-tengerben ismeretes a tengeri élővilág magas dioxin szennyezettsége [30].
A legnagyobb kibocsátó források olyan különböző égetési technológiák (pl. pentaklór-fenollal kezelt fa hulladéka, szemétégetők) lehetnek, ahol dioxinok keletkeznek. Klórozott növényvédőszerek, pl. klórfenoxi-ecetsav (ld. Agent Orange), hexaklórfen, klórfenolok és származékaik előállítása, valamint a papírgyártás során a cellulózfehérítésnél alkalmazott klórvegyületekből is keletkezhetnek dioxinok és furánok, melyek a kibocsátott szennyvízzel jutnak a környezetbe.
A legnagyobb mennyiségű dioxin a különböző égési folyamatok, valamint a hulladékégetés során klór, illetve klórozott vegyületekből 200-400 oC közötti hőmérsékleten szabadul fel. Dioxinok magasabb hőmérsékleten is képződhetnek (800-1200 oC), azonban jóval kisebb mennyiségben. Ausztráliában például a kibocsátott dioxinok majd 75%-a a tudatos égetés, valamint a bozóttüzek során keletkezik. A dioxinok a környezetben a talajban, az üledékekben, valamint a hulladéklerakókban gyakran előfordulnak. Vizekben kisebb mennyiségben vannak jelen, köszönhetően annak, hogy nem vízoldékonyak. Felmérések szerint a környezetben jelen levő dioxinok 96%-a levegőemisszióból származik. Az így kibocsátott vegyületek azután kiülepednek a talajra, a növények és a vizek felszínére, valamint porszemcsékhez tapadva képesek a levegőben nagy távolságokra eljutni. Így az egész világon egyenletesen szétszóródhatnak, jelentősen megnövelve a szennyezett területek nagyságát. A szennyvizekben található dioxinok egy része napfény hatására kémiailag bomlik, egy részük pedig kipárolog a levegőbe, nagy részük azonban lerakódik az üledékekben, valamint a növények felszínén [31].
A talaj természetes befogadója a perzisztens és zsíroldékony vegyületeknek, mint amilyenek a dioxinok is. A talaj természetes szerves széntartalma képes abszorbeálni a dioxinokat, ezáltal a talajban való mozgékonyságukat csökkenteni. A dioxinok féléletideje talajban igen nagy, eltávolításuk pedig nagyon nehéz. A talajokba különböző útvonalakon keresztül juthatnak be a szennyezőanyagok, pl.: légköri kiülepedés, szennyvíziszapok vagy komposztok felhasználása, szétterítése során, valamint közeli szennyezett területek eróziója esetén. Városi területeken általában magasabb a dioxinok koncentrációja, mint vidéken.
A dioxinoknak és egyéb perszisztens, lipofil anyagoknak az üledékek a végső tárolói. A légkörből napjainkban mindenhonnan lehet dioxinokat kimutatni, még az Északi-Sarkkörön is detektálhatók, annak ellenére, hogy ott szinte egyáltalán nincs dioxin kibocsátó forrás. Az északi és déli pólusokon jelen levő dioxinok egyértelműen az alacsonyabb szélességi fokokról származnak.
Egy 1999-es felmérés szerint az EU tagállamaiban a talajban 1-100 ng TEQ/kg, üledékekben és szennyvíziszapban 1-200 ng TEQ/kg, környezeti levegőben pedig 1-100 fg TEQ/m3 mennyiségben mutathatók ki a dioxinok [32].
A vietnámi háború idején az Egyesült Államok a kémiai hadviselése során 91 ezer tonna Agent Orange nevű herbicidet szórt ki Vietnámban az erdők és mezőgazdasági művelés alatt álló területekre (célja elsősorban az volt, hogy a növények lombját eltüntessék, hogy a rejtőzködő ellenséget könnyen megtalálják). Ennek során a trópusi ökosztisztéma szinte teljesen megsemmisült vagy nagyon nagy mértékben károsodott több, mint 2,2 millió hektár nagyságú területen, amely 6,6%-a az országnak, és 29%-a Vietnám teljes termőföldterületének. A kemikáliák alkalmazásának eddig példátlan ökológiai következményei voltak, illetve vannak a mai napig. A szakértői vélemények szerint az Agent Orange herbiciddel együtt nem kevesebb, mint 170 kg 2,3,7,8-TCDD (a vegyszer két forrásának a 2,4-D-nek és a 2,3,5-T-nek a gyártása során keletkezett, mint szennyeződés) jutott a környezetbe, ez azonban a legutóbbi tanulmányok szerint akár 700 kg is lehetett. Az első értékkel kalkulálva az átlagos dioxinszint a talajfelszínen majdnem 10 mikrogramm/m2 volt, az emberi szervezetbe pedig átlagban 15 mikrogramm dioxin jutott be, mely többszörösen túllépi a megengedhető értéket. Több, mint 4 millió embert telepítettek ki az érintett területekről. Kiderült, hogy a dioxinok környezetben való terjedésének addig ismert mechanizmusain kívül (szél és folyók általi elszállítódás, valamint csapadékkal való kimosódás), képesek a talajszelvények mentén mozogni, így a dioxinok a trópusi talajokban a beszivárgó csapadékkal együtt képesek voltak horizontálisan és vertikálisan elmozdulni, növelve ezzel elsodródásukat a folyami homokokba és a tengerbe. Így idővel a háború alatt zavartalan ökoszisztémák másodlagos szennyezést szenvedtek el. A dioxinok kémiai szerkezete hosszú idő alatt át tud alakulni, mintegy kolloidot létrehozva úgy, hogy vízoldékonysága a kiindulási vegyület többszöröse lesz. A dioxinok tengerbe jutásával egyidejűleg a korallbiomassza is lecsökkent [33].
fA kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára
A dioxinok már kis mennyiségben is kockázatot jelentenek, különösen mivel perzisztensek és bioakkumulatívak.
Kémiai jellegüknél fogva vízben nem, zsírokban viszont kiválóan oldódnak, a zsírszövetben illetve zsírban gazdag szervekben akkumulálódnak. A környezetben porszemcsékhez tapadva a kibocsátás helyétől igen nagy távolságokra is képesek eljutni és kiülepedni.
A humán expozíció 90%-a a különböző élelmiszerekből származik. 2000-ben az Európai Közösség számos országának részvételével készült tanulmány szerint az élelmiszerek PCDD/PCDF koncentrációja az alábbiak szerint alakult (TEQ pg/g zsírban megadva): gabonafélékben 0,01-2,67 TEQ pg/g, tojásban 0,19-4,39 TEQ pg/g, zsírokban és olajokban 0,17-3,36 TEQ pg/g, halakban és haltermékekben pedig igen változatos értékekben mértek dioxin-értékeket, kirívó esetekben egyes tengeri halakban a koncentráció elérte az 50-80 TEQpg/g értéket is. Zöldségekben és gyümölcsökben 0,01-0,09 TEQ pg/g, húsokban, húskészítményekben 0,2-3,5 TEQ pg/g volt a szennyezés, vajból 0,4-1,9 TEQ pg/g, sajtokból 0,3-2,1 TEQ pg/g, tehéntejből pedig 0,2-6 TEQ pg/g mennyiséget mutattak ki [23]. 2000-ben a WHO ajánlása a tolerálható napi bevitelre (TDI – Tolerable Daily Intake) 1-4 TEQ pg/ttkg/nap érték volt [24], míg az Európai Közösség Élelmiszerügyi Tudományos Bizottsága (ÉTB) 2001-ben a tolerálható heti bevitelt 14 TEQ pg/ttkg értékben határozta meg. Azonban az expozíciós becslések szerint az élelmiszerrel történő bevitel a Közösség lakosságának jelentős részénél meghaladja ezt a megengedhető értéket [25].
Ez különösen érvényes az anyatejjel táplált gyermekekre, ugyanis az anyatejben 10-30 TEQ pg/g mennyiségben találhatók PCDD/PCDF vegyületek, ezáltal az újszülöttek átlagos napi dioxin bevitele 200-500 TEQpg is lehet. Ezt azonban a WHO szerint a szoptatás előnyei messzemenően kompenzálják [25].
Az utóbbi években két nagy dioxin-botrány történt. 2007 júliusában több európai ország számolt be arról, hogy egyes Indiában feladott guargumi tételekben a megengedett határértéknél magasabb pentaklórfenol és dioxin koncentrációt mértek. A guargumit a guarbabból nyerik ki, számos felhasználási területe van, élelmiszerekben E 412 élelmiszer-kóddal jelölve alkalmazzák viszkozitásnövelő, gélképző, vízmegtartó, valamint kötőanyagként. A vizsgálatok szerint Magyarországra nem érkezett a szennyezett tételből, illetve az azzal készült élelmiszerekből. Az Európai Bizottság 2010. március 25-én fogadta el a 258/2100/EU rendeletet, mely az Indiából származó vagy ott feladott guargumi behozatalára vonatkozó feltételeket állapítja meg, valamint kimondja, hogy azt a guargumit, amelyben 0,01 mg/kg mennyiség felett mutatható ki pentaklórfenol, ki kell vonni a takarmányozási és táplálkozási láncból [26].
2011 januárjában Németországban robbant ki az újabb, dioxin szennyezéssel kapcsolatos botrány, amikor több német tartományban olyan tojást és szárnyashúst találtak, melynek dioxintartalma kétszerese volt a megengedhetőnek. Több, mint 4700 baromfi- és sertéstelepet vettek zárlat alá, mert kiderült, hogy egy schleswig-holsteini Harles & Jentsch tápkeverő üzemből került ki olyan zsiradékot is tartalmazó táp, melyben a dioxinszint a megengedett érték 78-szorosát is elérte. Ennek forrása a telepen más célokra felhasznált ipari zsiradék volt, amit a takarmányhoz kevertek. A szennyezett takarmányból elsősorban Dániába jutott, de a hatóságok szerint Nagy-Britanniába és Hollandiába is kerülhetett a szennyezett tojásokból. Magyarországon nem találtak dioxinnal szennyezett tételeket [27, 28].
gHogyan kerülhetjük el
A 2,4-D gyomirtó szer tartalmazhat szennyezőként dioxint, így a használatának elkerülésével csökkenthetjük kitettségünket.
Szigorúan tilos és kerülendő a műanyag hulladék kerti, illetve házi tüzelőberendezésben történő égetése. A műanyagégetés számos rákkeltő, veszélyes anyag így a PAH-ok és akár a dioxin kibocsátásához vezet.
Mivel a környezetben globálisan megtalálhatóak a dioxinvegyületek, alacsony szinten a növényekben, a vízben, a levegőben, magasabb koncentrációban pedig a talajokban, az üledékekben, az állatokban, továbbá az élelmiszerekben is, ezért elkerülésük szinte lehetetlen [4]. A dioxinbevitelünket jelentősen csökkenthetjük az ismerten szennyezett tengerből származó ételek elkerülésével. Jellemzően a nagyobb zsírtartalmú halakban, mint a lazacban vagy ragadozó halakban halmozódik fel nagyobb mennyiségű dioxin [34]. A kiegyensúlyozott étrend (beleértve a megfelelő mennyiségű gyümölcs, zöldség és gabonafélék fogyasztása), az alacsony zsírtartalmú hús- és tejtermékek fogyasztása csökkentheti a dioxin kitettséget [35].
hLéteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok
Dioxint nem gyártanak szándékosan, mindig melléktermékként vagy szennyezőként képződik. Ahol szükséges, ott feltétlenül indokolt dioxinszürő beszerelése - különösen a hulladékégetőknél. Hosszabb távon indokolt a PVC műanyagok kiváltása, hisz hulladékként jelentősen hozzájárulnak a dioxinszennyezéshez.
A 2,4-D hatóanyagú gyomirtó szer gyakran dioxinokkal szennyezett, használata azonban különösen a glifozát-rezisztencia miatt egyre növekszik világszerte. A glifozát-rezisztencia a glifozát-rezisztens GM kukorica elterjedésével hozható összefüggésbe. Zöld szervezetek eleve nem javasolják a 2,4-D használatát, mivel a gyomirtót mutagén hatással gyanúsítják. Kevésbé káros illetve szennyezett gyomirtó szerek használata csökkentheti a dioxin kitettséget.
iVonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban
A 2001-ben hazánk által is aláírt, Stockholmi Egyezmény felei megegyeztek 12 POP anyag (perzisztens szerves szennyező) kivonásáról (a DDT maláriás területeken szúnyogirtásra korlátozottan használható), illetve a dioxin és furán szennyezés kibocsátás minimalizálásáról. A Stockholmi Egyezmény [36] a környezetben tartósan fennmaradó szerves szennyezőanyagok kibocsátásáról 2004. május 17-én emelkedett jogerőre [37]. Magyarország 2008. március 14-én ratifikálta az Egyezményt, azt a 2008. évi V. törvény ültette a hazai jogba.
A TCDD szerepel a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK rendelet tiltott anyagokat felvonultató listáján [38].
Az EU 2002/69/EK irányelve [39] külön rendelkezik az élelmiszerek dioxintartalmának hatósági ellenőrzésére, és a dioxinszerű PCB-k meghatározására szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról.
Az amerikai EPA szerint ivóvízre a legmagasabb TCDD szint, amely még nem okoz egészségkárosodást gyakorlatilag a zéró, a megengedhető legmagasabb engedélyezett szennyezőanyag szint pedig a 30 pg/l [40]. A magyar szabályozásban a (B) szennyezettségi határértékek felszín alatti vízre) 0,3 TEQ (toxicitási egyenérték) pg /l, földtani közegre pedig 5 TEQ ng /kg, [41].
Források
[1] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/12143938?dopt=Abstract
[2] http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs225/en/
[3] http://www.mete.mtesz.hu/kiado/oszk/oszk_2002/oszk2002_1/pdf/1_5.pdf
[4] http://www.ejnet.org/dioxin/dioxininfood.pdf
[5] http://www.inchem.org/documents/iarc/vol69/dioxin.html
[6] http://www.who.int/ipcs/assessment/tef_update/en/
[7] http://www.inchem.org/documents/icsc/icsc/eics1467.htm
[8] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/12460794?dopt=Abstract
[9] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16898675?dopt=Abstract
[10] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15751269?dopt=Abstract
[11] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/12821272?dopt=Abstract
[12] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15345345?dopt=Abstract
[13] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/8260069?dopt=Abstract
[14] http://ntp.niehs.nih.gov/ntp/roc/eleventh/profiles/s168tcdd.pdf
[15] Huff et. Al. 1994
[16] http://www.ejnet.org/rachel/rhwn264.htm
[17] http://www.scorecard.org/chemical-profiles/summary.tcl?edf_substance_id=1746-01-...
[18] http://www.inchem.org/documents/ehc/ehc/ehc88.htm#PartNumber:5
[19] http://www.publichealth.va.gov/exposures/agentorange
[20] http://www.publichealth.va.gov/exposures/agentorange/diseases.asp
[21] http://www.theglobeandmail.com/archives/article697346.ece
[22] http://www.scorecard.org/chemical-profiles/summary.tcl?edf_substance_id=1746-01-...
[23] http://ec.europa.eu/dgs/health_consumer/library/pub/pub08_en.pdf
[24] F. X. Rolaf van Leeuwen, M. Feeley, D. Schrenk, J. C. Larsen, W. Farland and M. Younes - Dioxins: WHO’s tolerable daily intake (TDI) revisited. Chemosphere Vol. 40, 9-11, (2000) Pages 1095-1101
[25] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ%3AL%3A2006%3A032%3A0034...
[26] http://eur-lex.eu
[27] http://hvg.hu/vilag/20110107_nemetorszag_dioxinszennyezes
[28] http://hvg.hu/vilag/20110110_dioxin_nemet
[29] http://hvg.hu/itthon/20110119_dioxin_vizsgalat_nemet_sertes
[30] http://www.helcom.fi/stc/files/Publications/OtherPublications/Dioxins_in_BS-2004...
[31] http://www.environment.gov.au/settlements/chemicals/dioxins/factsheet2.html
[32] http://ec.europa.eu/environment/dioxin/pdf/task2.pdf
[33] http://www.springerlink.com/content/b75387p511149777/fulltext.pdf
[34] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/12431013
[35] http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs225/en/
[36] Az Egyezmény honlapja:
[37] http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=6887
[38] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ%3AL%3A2009%3A342%3A0059...
[39] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX%3A32002L0069%3AHU%3A...
[40] http://www.epa.gov/safewater/contaminants/index.html#1
[41] http://www.geo-log.hu/uploads/docs/6_2009_kvvm.pdf
[42] http://www.scorecard.org/chemical-profiles/hazard-indicators.tcl?edf_substance_i...
jRákkeltő besorolások
IARC* karcinogén | Group 1 és 3 | Dibenzo-para-dioxin (3) Poliklórozott-dibenzo-para-dioxinok (3) 2,3,7,8-Tetraklorodibenzo-para-dioxin (1) |
---|---|---|
EU CMR | - | |
EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List |
Dioxinok és dioxin szerű vegyületek |
- |
EU szabályozás |
850/2004/EK RENDELET |
|
SVHC lista | - | |
CAREX | - | |
UNEP PIC | - | |
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy európai PRTR-E-PER** |
Dioxinok és dioxin szerű vegyületek |
- |
Stockholm POP | Dioxinok és furánok | POP anyag |
SIN lista | - | |
ETUC lista |
|
- |
Tudományos információ |
- |
|
Endokrin diszraptor: EU lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista |
EU lista: + EPA lista: + Colborn lista + Keith lista + |
*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.
**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról
http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf
kKörnyezeti hatások
Környezeti elem |
Mérték-egység |
Hivatkozás |
|
---|---|---|---|
Dioxinok és furánok (2,3,7,8-TCDD: tetraklór-dibenzo-dioxin toxikus egyenértékben kifejezve) légszennyezettség egészségügyi éves határértéke |
1 x 10-6 |
pg/m3 |
4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről |
PCDD/F szennyezettségi határérték földtani közegre |
5 |
ng/kg TEQ (Toxicitási Egyenérték) |
6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről |
PCDD/F szennyezettségi határérték felszín alatti vízre |
0,3 |
pg/l |
6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről |
Felszíni vízminőséget érintő elsőbbségi anyag |
nem |
|
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól |