Benzol

A benzol jellegzetes illatú, színtelen vagy világossárga színű, igen gyúlékony, illékony folyadék. Vízben enyhén oldódó szénhidrogén, jól elegyedik alkoholokkal, éterekkel. Benzol leginkább belégzéssel kerül a szervezetünkbe, de élelmiszerekkel, folyadékokkal is felvehetjük, ill. szennyezett vízből a bőrön át is felszívódhat. Számos nemzetközi szervezet egybehangzóan megállapította, hogy a benzol emberbenbizonyítottan karcinogén hatású. Különösen a vérképző szervekben okozhat rákot (leukémia). A benzol káros lehet az immunrendszerre, csökkenti a szervezet védekezőképességét, ennek következtében nagyobb lehet a fertőzések esélye. Az alábbi iparágak dolgozóinak lehet az átlagosnál nagyobb a benzolkitettsége: mosó- és tisztítószer-gyártás, növényvédőszer-gyártás, kőolaj-feldolgozás, benzin- vagy oldószer-előállítás, festék-, lakk-, ragasztó-, gumigyártás, ill. a hulladékgazdálkodás területén dolgozók, laboratóriumi technikusok, autószerelők, zsírtalanítást, vontató- és tartálytisztítást végző alkalmazottak.

a
Anyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő

Név: benzol Molekuláris képlet: C6H6 További elnevezései: fenil-hidrid, ciklohexatrién, szén-benzin CAS-szám: 71-43-2

R-mondat(ok): R45 Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet). R46 Öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet). R11 Tűzveszélyes. R36/38 Szem- és bőrizgató hatású. R48/23/24/25 Hosszabb időn át belélegezve, bőrrel érintkezve és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező is: súlyos egészségkárosodást okozhat. R65 Lenyelve ártalmas is, aspiráció esetén tüdőkárosodást okozhat.

S-mondat(ok): S53 Kerülni kell az expozíciót, használata előtt tanácsos beszerezni a külön használati utasítást. S45 Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha lehetséges, a termékcímkét meg kell mutatni.

A benzol jellegzetes illatú, színtelen vagy világossárga színű, igen gyúlékony, illékony folyadék. [1] Aromás szénhidrogén, mely vízben enyhén oldódik, és jól elegyedik alkoholokkal, éterekkel. [2] Természetes úton vulkáni tevékenység során, nyersolajból, valamint erdőtüzekkel kerülhet a környezetbe, nagyobb mennyiségben emberi tevékenységből származik. [3] Kőolajból, toluolból, benzinből állítják elő. [4, 5] A benzol emberben bizonyítottan rákkeltő hatású. Kifejezetten íz- és szagrontó hatású, érzékelési küszöbkoncentrációja 61 ppm, felismerési küszöbkoncentrációja 97 ppm. Ízrontó hatása 0,5-4,5 mg/l koncentrációtól érvényesül.

b
Mire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben

Világszerte széles körben használják, az Egyesült Államokban a 20 legnagyobb tételben előállított vegyi anyag között szerepel. A XX. század elejéig még arcvízként is használatos volt. Szerepet játszik pl. műanyagok, gyanták, sztirén, nejlon, poliészter, vagy más szintetikus szálak előállításában, továbbá bizonyos típusú gumi, kenőanyagok, festékek, mosószerek, tisztítószerek, ragasztók, gyógyszerek, növényvédő szerek, robbanóanyagok gyártásában. Korábban oldószerként és háztartási tisztítószerként is széles körben alkalmazták. [6, 7] Benzolt tartalmaznak a szén- és kőolajszármazékok, valamint megtalálható a feldolgozott olajipari termékekben. Használatával javítható az oktánszám, ezért gyakran adalékolják üzemanyagokhoz: mértéke a vonatkozó 98/70/EK irányelv alapján maximum 1 térfogatszázalék lehet. Gyakorlatilag ez az egyetlen terület, ahol szabályszerűen érintkezésbe kerülünk engedéllyel forgalmazott rákkeltő anyaggal. Benzol keletkezhet növények égetésekor, például avar- vagy faégetés, dohányzás során.

c
Hogyan jut be szervezetünkbe

Benzol leginkább belélegzéssel kerül a szervezetünkbe, de élelmiszerekkel, folyadékokkal is felvehetjük, ill. szennyezett vízből a bőrön át is felszívódhat. Kis mennyiségű benzol hatásának mindenki ki van téve napjainkban, munkahelyi és otthoni környezetben egyaránt. A nagyvárosokban, ipari területeken élő emberek benzolterhelése általában nagyobb fokú, mint a vidéken élőké. A benzol forrásai leginkább a gépjárművek kipufogógázai, az ipari kibocsátás, az avar- és faégetés, a benzin és a dohányfüst lehetnek. [8, 9] Kitettség jelentkezhet továbbá veszélyeshulladéklerakó-telepek, ásványolaj-finomítás, petrolkémiai tevékenységek, vagy benzinkutak közelében. Gőzei kipárologhatnak a benzol tartalmú termékekből (benzin, ragasztók, festékek, bútorviaszok). Benzolt felhasználó üzemek zárt tereiben igen nagy (10-1000 mg/m3) lehet a koncentrációja. [10] Egy átlagos dohányos (32 cigaretta/nap) mintegy 1,8 mg benzolt visz a szervezetébe naponta, ami a nemdohányzók átlagos napi bevitelének 10-szerese. Az ivóvíz általában kevesebb, mint 0,1 µg/l benzolt tartalmaz, de nyomokban kimutatták már palackozott vízben, tojásban, húsban, gyümölcsökben és zöldségekben is. [10]. Kis mennyiségű (1,5 µg/l alatti koncentrációjú) benzol keletkezhet élelmiszerekben, üdítőitalokban a benzoesav (E210-213), ill. az L-aszkorbinsav (E300) reakciójából, ez azonban az Egyesült Államok Élelmiszer-biztonsági Hivatala szerint nem jelent közvetlen egészségkockázatot. [11] Benzolmérgezés a legtöbb esetben rosszul szellőztetett helyiségben, elsősorban belégzéssel, vagy a bőrön át fordulhat elő. A lenyeléséből származó mérgezés ritka, ám súlyos kimenetelű, általában véletlen baleset (tisztítószer, benzin lenyelése), vagy öngyilkossági kísérlet következménye.

d
Milyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre

A DHHS (US Department of Health and Human Services), az IARC, valamint az EPA egybehangzóan megállapította, hogy a benzol emberben bizonyítottan karcinogén hatású. Különösen a vérképző szervekben okozhat rákot (leukémia), ezen belül az akut mieloid leukémia (AML) kialakulásával hozzák összefüggésbe. Felelős lehet továbbá az akut limfoblasztos leukémia (ALL), a non-Hodgkin limfóma (NHL), ill. a mielodiszpláziás szindróma elnevezésű rákos megbetegedésekért. Egy átfogó tanulmány alapján a 100 000 főre vetített leukémiás halálozások száma a benzollal érintkező munkavállalók esetében 14, míg a benzolt nem alkalmazó üzemek dolgozói között 2 fő volt. Azon munkavégzők között, akik korábban átestek benzolmérgezésen, a tapasztalt leukémiás halálozási ráta 701/100 000 fő. [12,13] A benzol esetében az EPA által megállapított referencia dózis 0,004 mg/testtömeg kg/nap. Rövid idejű (5-10 perc), kis koncentrációjú (700-3000 mg/m3) expozíció esetében a benzol belégzésének tünetei: álmosság, szédülés, látászavarok, hányinger, gyors szívverés, fejfájás, zavartság lehetnek. Nagyobb benzolkoncentráció (10 000-20 000 mg/m3), vagy hosszabb idejű kitettség esetén remegés, eszméletvesztés, kóma, görcsök tapasztalhatók, és végül halál is bekövetkezhet. [14, 15] Eufóriát, delíriumos állapotot kiváltó hatása szintén megfigyelhető, mely korábban kábítószerként használva visszaélésekhez vezetett. [16] A benzol bőrre kerülve bőrpírt és kiütést okozhat. Szembe kerülve a szem irritációját és a szaruhártya károsodását válthatja ki. A tüdőben, a gyomor-, bélrendszerben és az egész bőrfelületen át felszívódik, és bejut a véráramba. A szervezet a benzolt metabolitokká alakítja, melyek közül több mérhető, mint például az S-fenil-merkaptán, ezek segítségével kimutatható a fokozott expozíció, ill. a benzolmérgezés. [17] Krónikus mérgezés esetén a tünetek a méreggel való kontaktus kezdete után gyakran csak hónapok vagy évek múltán jelentkeznek. Ilyen lehet a vér alkotóelemeinek csökkent termelése, ami gyengeséghez, étvágytalansághoz és – vérzékenységgel párosulva – vérszegénységhez vezethet. A benzol káros lehet az immunrendszerre, csökkenti a szervezet védekezőképességét, ennek következtében nagyobb lehet a fertőzések esélye. Bizonyítottan kromoszóma-elváltozásokat okoz. [18] Károsíthatja a reproduktív szerveket, női dolgozóknál szabálytalan menstruációs ciklust tapasztaltak, és spontán abortuszt okozhat. Egyelőre nem ismert, hogy milyen hatással van a fejlődő magzatokra, a terhes nőkre vagy a férfiak termékenységére. Nem ismeretes, hogy a gyerekek érzékenyebbek-e a benzolmérgezésre, mint a felnőttek, ám állatkísérletek alapján a benzol tartalmú levegő belégzése kis születési súlyt, késleltetett csontképződést és csontvelő-károsodást is kiválthat az utódnál. [18, 19]

e
Milyen környezeti kockázatokat hordoz

A lakosság kitettségét elsősorban a dohányzás, ill. aközúti közlekedés, a benzin üzemanyag gőzeinek, égéstermékeinek belégzése okozhatja. A hazánkban forgalmazott benzin akár 1%-ban is tartalmazhat benzolt, így a benzinkutakon elkerülhetetlenül benzol kerül a levegőbe, mert a tankolás csak elvben zárt rendszer. Az avar- és faégetés is jelentős benzolkibocsátással jár, mely lokálisan terhelheti a lakosságot. Az alábbi iparágak dolgozóinak lehet az átlagosnál nagyobb benzolkitettsége: mosó- és tisztítószer-gyártás, növényvédőszer-gyártás, kőolaj-feldolgozás, benzin- vagy oldószer-előállítás, festék-, lakk-, ragasztó-, gumigyártás, ill. a hulladékgazdálkodás területén dolgozók, laboratóriumi technikusok, autószerelők, zsírtalanítást, vontató- és tartálytisztítást végző alkalmazottak. [10

f
A kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára

Tudományosan igazolt egészségkockázata miatt a benzolt ma már a legtöbb ipari folyamatban helyettesítik, ám a kiváltására használt toluol, ha kisebb mértékben is, de kockázatos anyag, állatokban rákkeltő lehet. Avarégetés helyett sok hazai településen, így Budapesten is megoldott a zöldhulladék elszállítása, ill. ha ez nem megoldott, javasolt a házi komposztálás. A benzol biztonságos helyettesítése tehát nem minden esetben megoldott.

g
Hogyan kerülhetjük el

Fontos az ipari folyamatok során a munkavédelmi előírások betartása, mellyel a benzolkitettség káros hatásai mérsékelhetők. Otthoni vagy magánhasználatra benzol már nem kapható. A lakosság benzol expozíciója csökkenthető a cigarettázás elhagyásával, a nemdohányzók fokozott védelme indokolt. Javasolt, hogy a dohányosok ne gyújtsanak rá lakásukban, zárt környezetben, vagy gyermekek közelében. Avarégetés helyett komposztáljunk, vitessük el a zöldhulladékot. Fontos továbbá, hogy a benzinkutaknál biztosítsák az üzemanyag-kiszolgálás zárt rendszerét. Tovább csökkenti a benzolszennyezettséget a kisebb és hatékonyabb járművek használata, és általában az üzemanyag-fogyasztás csökkentése. Civil szervezetek sürgetik továbbá, hogy a szúnyogirtáshoz használt permetezőszerek kijuttatásához esetenként alkalmazott gázolajat (mely benzolt tartalmazhat) biztonságos szerrel helyettesítsék. [20, 21] Kedvező előrelépés ez ügyben, hogy 2010-től nem lehet gázolajat használni melegköd-képzésre Magyarországon. Ám kategorikus tiltás sincs, a hatósági ellenőrzés hiányosságai miatt előfordulhat a gázolaj felhasználása. A jelenleg használt fehérolaj nem tartalmaz kimutatható mennyiségben benzolt. Az ivóvíz és a fürdővíz benzolszennyezettsége szigorúan

h
Léteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok

Az EPA szerint évről évre hatalmas mennyiségű benzol kerül a környezetbe: 1987 és 1992 között hozzávetőlegesen 907 millió kg-ot dokumentáltak. Környezetbe jutása nagy forgalmú útvonalak mentén jelentős, de környezetszennyezést okozhat töltőállomások közelében, kőolajkiömléskor, növényvédő szerek kijuttatásakor, vagy származhat kohók kibocsátásából. [22, 23] Az ipari kibocsátás, és a benzin szivárgása a föld alatti tároló tartályokból, vezetékekből jelentős hatással van a felszíni és felszín alatti víz, valamint a talaj minőségére, továbbá elszennyezhet kutakat, ivóvízbázisokat- [22]

i
Vonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban

Az EU már évtizedek óta korlátozza a benzol tartalmú anyagok importját és forgalmazását (89/677/EEK irányelv). Az E-PRTR (166/2006/EK, az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás irányelv) alapján a cégeknek jelenteni kell benzolkibocsátásukat. Az oldószerek VOC-kibocsátását, ill. a veszélyes hulladékokat szabályozó EU 99/13/EK irányelv is tartalmaz benzolra vonatkozó korlátozásokat. A 82/806/EGK irányelv alapján az Európai Közösség korlátozta továbbá a szabad állapotú benzol felhasználását gyermekjátékokban. Az 1907/2006/EK rendelet (REACH) szerint nem hozhatók forgalomba olyan játékok, amelyekben a szabad állapotú benzol koncentrációja nagyobb 5 mg/kg-nál. Szintén a REACH szerint ha a benzol koncentrációja meghaladja a 0,1 tömegszázalékot bármilyen termékben, készítményben, akkor az nem hozható forgalomba. Hazai viszonylatban a 2000. évi LXVIII. törvény rendelkezik a benzolártalmak elleni védekezésről, ill. a 6/2009. (IV.14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet szabja meg benzolra a szennyezettségi határértéket (felszín alatti víz esetében 1 µg/l, földtani közegre nézve 0,2 mg/kg). A Tanács 2000/69/EK, a benzolra és a vonatkozó levegőminőségi határértékekre c. irányelve alapján a 14/2001. (V. 9.) KöM–EüM–FVM együttes rendelete állapít meg szigorú légszennyezettségi határértékeket a benzolra. Az Egyesült Államokban a legnagyobb megengedett szennyezőanyag-szint benzol esetében 5 ppb, [23] a munkahelyi kitettség maximuma pedig (8 órás munkanapot figyelembe véve) 1 mg/m3 lehet. [24]

Források

[1] http://ntp.niehs.nih.gov/ntp/roc/eleventh/profiles/s019benz.pdf
[2] HSDB (2003): Hazardous Substances Database. National Library of Medicine
[3] ATSDR (2007): Toxicological profile for benzene. U.S. Department for health and human services, Public Health Service, Agency for Toxic Substances and Disease Registry.
[4] Weaver, N.K.; Gibson, R.L.; Smith, C.W. (1983): Occupational exposure to benzene in the petroleum and petrochemical industries. In Mehlman, M.A. (Eds.) Advances in Modern Environmental Toxicology Volume IV.
[5] http://www.icis.com/v2/chemicals/9075160/benzene/process.html
[6] Vigliani, E.C.; Forni, A. (1976): Benzene and leukemia. Environmental Research, 11: 122-127.
[7] Aksoy, M.; Dincol, K.; Akgun, T.; Erdem, S.; Dincol, G. (1971): Haematological effects of chronic benzene poisoning in 217 workers. British Journal of Industrial Medicine, 296-302.
[8] http://www.atsdr.cdc.gov/tfacts3.html#bookmark02
[9] Wallace, L.A. (1989): Major sources of benzene exposure. Environmental Health Perspectives, 82: 165-169.
[10] http://www.benzenefyi.com/benzene_in_the_environment.html
[11] http://www.epa.gov/safewater/pdfs/factsheets/voc/benzene.pdf
[12] http://monographs.iarc.fr/ENG/Monographs/suppl7/Suppl7-24.pdf
[13] http://www.inchem.org/documents/iarc/suppl7/benzene.html
[14] http://www.osha.gov/SLTC/benzene/
[15] http://www.cdc.gov/niosh/ershdb/EmergencyResponseCard_29750032.html#top/
[16] Winekm, C.L.; Collom, W.D.; Wecht, C.H. (1967): Fatal benzene exposure by glue-sniffing. Lancet, 25: 683.
[17] http://www.atsdr.cdc.gov/tfacts3.html#bookmark02
[18] http://www.osha.gov/SLTC/benzene/
[19] http://www.atsdr.cdc.gov/tfacts3.html#bookmark02
[20] http://www.eco-usa.net/toxics/chemicals/benzene.shtml
[21] Turkington, C. (1995): Mérgek és ellenanyagaik lexikona. Corvina Kiadó, Budapest, 299 p.
[22] http://www.fda.gov/Food/FoodSafety/FoodContaminantsAdulteration/ChemicalContamin...
[23] http://www.epa.gov/safewater/contaminants/basicinformation/benzene.html#one
[24] http://gazbom.blogspot.com/2010/05/benzene-killer-plans-in-place-to.html

j
Rákkeltő besorolások

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

k
Környezeti hatások

Az infolapot összeállította

Hermán Boglárka, Kaszab Edit, Németh Mária


Vissza a tetejére